Hőszivattyú: nemcsak a meleget generálhatja, de a megtakarításainkat is

Bizonyára sok család gondolkodik azon, hogyan tudnák a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni az energiaköltségeiket. Az energiaárak ugyanis az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedtek, amit egyre nehezebb kigazdálkodni. Vagy ha ezen a téren nincs gond, akkor az ingatlan energetikai jellemzői hagynak kívánni valót maguk után. Persze olyan is gyakran előfordul, hogy valaki csak a jövőre gondolva szeretné ingatlanát modern energetikai megoldásokkal fejleszteni, ezért valamilyen alternatív megoldás után néz. Bármi is legyen az alaphelyzet, egy korszerű és modern hőszivattyú beépítése ezeken a gondokon segíthet.

Kis helyen is elférhet, szinte alig vesszük észre

A fűtési rendszerek korszerűsítése mindig megfontolandó, ám valljuk be, nem mindig tudjuk, elsőre merre is induljunk el ezen a téren. Éppen ezért nagy a hibázás lehetősége is. A legokosabb döntés az, ha előbb felmérjük a lehetőségeinket, majd egy profi szakemberre bízzuk magunkat. Így biztosan nem dobunk ki fölöslegesen pénzt az ablakon, és megbízható kezekben vagyunk.

De mi a helyzet akkor, ha az áhított hőszivattyút mégis mi szeretnénk felkutatni, és eldönteni azt, hogy milyen lehetőségeink vannak a telepítés terén? Ilyenkor a legjobb, ha tisztában vagyunk a beépítésére vonatkozó legfontosabb kritériummal, azaz, hogy az ilyen szerkezeteket a 60 és 350 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkező ingatlanokba a legcélszerűbb beépíteni. Jó hír viszont, hogy a működésük során nem áll fenn égési folyamat, nincs szükség kéményre, nem termelnek szén-monoxidot és gázra sincs szükség a működésükhöz – bár elektromos áram szükséges. Így lakáshoz és házhoz egyaránt tervezhetők, sőt, a belső egység akár extrémebb körülmények közé (mondjuk egy kamrába) is kiválóan telepíthető. Az ingatlantulajdonosnak egy kül- és egy beltéri egységgel kell számolnia, ami egyáltalán nem foglal sok helyet a házban.

A hőszivattyúkkal kapcsolatban fontos még megemlíteni azt is, hogy az ilyen rendszerek egyszerűen és gyorsan beszerelhetők bármelyik háztartásba, a telepítéssel járó munka az itthon legelterjedtebb típusoknál (levegő-levegő, levegő-víz) nem igényel komoly előkészületeket. A belső rendszer ráadásul kiválóan megfér bármelyik házban, lévén, hogy alacsony zajszinttel, ámde magas hatékonysági mutatóval rendelkezik. A beltéri egysége nem sokkal hangosabb, mint egy hagyományos hűtőszekrény, míg a külső falra helyezett szerkezet hanghatása egy átlagos klímaberendezés kültéri egységének zajszintjével egyenlő. Utóbbi elhelyezésénél azért érdemes arra figyelni, hogy a megfelelő távolságot mindenképpen tartsuk meg a közvetlen szomszédoktól.

Megéri a rendszer telepítése

S hogy miért éri meg, illetve milyen hőszivattyút érdemes telepíteni az otthonunkba? Az ilyen rendszerek mellett szóló legfőbb érv, hogy használatuk során környezettudatosan és a hagyományos megoldásoknál jellemzően kedvezőbb költségen tudunk fűteni vagy hűteni és melegvizet előállítani otthonunkban, amivel a családok képesek lehetnek leszámolni nagyobb energiafelhasználású gázkazánokkal. A hőszivattyúk ezen felül csökkentik a felhasználók fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét is, energiahatékonysági szempontból pedig kiemelkedő eredményeket produkálnak. Telepítésük egy hosszú távon megtérülő beruházást jelent, javítják az épület energiahatékonysági besorolását, így az ingatlanok értékét is, ami a jelenlegi gazdasági bizonytalanságban komoly előny lehet.

További érvként hozható fel a hőszivattyúk mellett, hogy

Ezek közül választhatunk

A pozitívumok után érdemes átgondolnunk, hogy mégis milyen megoldások közül választhatunk, egyáltalán milyen rendszert érdemes beépítenünk az otthonunkba. Összességében a hőszivattyú használatának három fajtáját különböztetjük meg, melyek a következők:

• A monovalens fűtési mód esetében a hőszivattyú teljesen egyedül látja el az épületet fűtéssel. Ilyenkor a hőszivattyús rendszerek akkor a leghatékonyabbak, ha egy alacsony hőmérsékleten működő sugárzó fűtési rendszerrel kapcsoljuk össze, mint például padlófűtés, falfűtés, esetleg fan-coil radiátorok mellé építik be.

• A bivalens fűtési mód során a hőszivattyús rendszer mellett alkalmaznak más fűtési rendszereket is, mint például gázkazán. Ez azért lehet hatékony, mert a hőszivattyút csak addig üzemeltetik, amíg megfelelő hatékonysággal képes dolgozni (típustól függően körülbelül -5 és 0 °C-ig). Ez alatt a hőmérséklet alatt a másodlagos kazán kapcsol be. Az ilyen rendszereknél már a hagyományosnak mondható radiátorok fűtése is hatékonyan megoldható.

• A monoenergiás fűtési mód hasonló a monovalens fűtési módhoz, annyi különbséggel, hogy itt extrém hidegek esetén elektromos fűtéskiegészítést használnak ahhoz, hogy a hőszivattyús fűtési rendszer elérje a maximális és szükséges teljesítményét. Ezzel a módszerrel a hagyományos radiátorok üzemeltetése is lehetséges.

Az E.ON kínálatában kizárólag levegő-víz típusú hőszivattyúk érhetők el, melyek több előnyt hordoznak: akár megfelelő radiátorral, padlófűtéssel, mennyezeti-, vagy falfűtéssel kombinálva is optimális megoldást biztosítanak egész évben az ingatlanok ideális hőmérsékletének eléréséhez. Mindezt teszik úgy, hogy a fűtéshez szükséges energia közel 75 százalékát a levegőből nyerik, ezáltal fenntartható módon és gazdaságosan fűthetik az ingatlant.

Belátható időn belül megtérülhet

A fentiek alapján tehát érdemes minél több háztartásnak megfontolnia, hogy a fűtést, illetve hűtést hőszivattyúval oldja meg. Hiszen amellett, hogy az ilyen rendszerek üzemeltetése rendkívül modern és felhasználóbarát, de anyagi szempontból is jelentős előnnyel járhat. A megtérülési időt figyelembe véve mindenképpen, főleg, ha a jelenlegi energiaárakat vesszük alapul. Ezt természetesen sok tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik a kiválasztott technológiai megoldás és az ehhez kapcsolódó anyagköltség, valamint munkadíj, az infláció, a területi adottságok, és a hőmérsékleti viszonyok is (extrém hideg esetén szükség lehet kiegészítő fűtésre). Konkrét példát figyelembe véve, például egy 80 négyzetméteres (gáz)konvektoros fűtésű lakás átlagos szezonális gázfogyasztása nagyjából 2200 köbméter (471-gyel több, mint a rezsicsökkentéssel támogatott mennyiségnél), vagyis egy ilyen háznak a fűtési költsége az elmúlt hetekben a 2,3-szorosára emelkedett. Egy hőszivattyú beüzemelésével ugyanakkor a családok évente 400 ezer forintot tudnak megspórolni, feltéve, ha a rendszer beszerelése megáll 1,7 millió forintnál. Azaz az évi 400 ezer forintos megtakarítással egy hőszivattyús rendszer nagyjából 4 év alatt hozza vissza az árát.

BRAND & CONTENT