Hogyan készüljünk fel a hőszivattyú beszerelésére?

Előző cikkünkben kitárgyaltuk, mit érdemes végiggondolni, amikor úgy döntünk, hogy lecseréljük a meglévő fűtésrendszert hőszivattyúra. A következő fázis, hogy optimális esetben felkeresünk egy szakembert, aki megtervezi a rendszert a család igényeit és az ingatlan sajátosságait figyelembe véve, hiszen, ahogy Tatai Krisztián fogalmazott, az alapvető buktató egy ilyen rendszer kiépítése során a rossz tervezés.

„A levegőforrású hőszivattyús rendszerrel kapcsolatos szinte minden probléma a rossz kezdeti tervezésre vezethető vissza, ezért nagyon fontos, hogy hozzáértő szakember mérje fel a lehetőségeket és az igényeket, valamint a meglévő rendszert, és mindezek figyelembevételével tervezze meg a kialakítandó rendszert”.

Ha nem megfelelő a hőszivattyú teljesítménye – akár túl sok, akár túl kevés – az mindig problémát okoz, ahogy az is, ha nincsen jól kiszámolva a hőt leadó klímaberendezés, vagy a padlófűtés (ezt szekunder körnek is nevezik) helye vagy száma. A rendszer teljesítményét (leegyszerűsítve) úgy számolják ki, hogy számításba veszik, milyen az elvárt hőmérséklet, milyen fűtési rendszerrel kell használni, mekkora az ingatlan és szükség van-e használati melegvíz előállítására, valamint hűtésre. Amennyiben ez a számítás nem stimmel, az plusz költséget fog jelenteni, megjelenhet a rezsiköltségben, áttervezésben vagy a rendszer élettartamában is. Ezért kiemelten fontos a beruházás előtt a szakszerű műszaki felmérés, mert előfordulhat, hogy nem a hőszivattyú a jó megoldás.

Honnan tudjuk, hogy a beépített hőszivattyú mikor hatékony?

Kiemelten fontos, hogy beépítés előtt a meglévő rendszert egy szakember mérje fel azért, hogy a megfelelő teljesítményű hőszivattyú kerüljön az ingatlanba. Tatai Krisztián mindenkit óva int attól, hogy nagyobb teljesítményű készüléket építsen be, mint amekkora szükséges, mert a hőszivattyú élettartamát ez csökkenteni fogja. Például a levegőforrású típus esetében ennek ez az oka:

„A hőszivattyúk rendkívül hatékonyak a hőenergia működése miatt” – mondja. „A hőenergia a levegőben van, még akkor is, ha a levegő hőmérséklete nagyon hideg. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb üzemeltetési költségek mellett akkor működik - a külső hőmérséklettől függően -, ha 35 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten keringteti a meleg vizet a radiátorokban, padlófűtésben, vagy egyéb hőleadókban, és a kinti hőmérséklet 5-8 °C felett van. Amint a kültéri hőmérséklet 5 °C alá csökken, a hőszivattyúk veszítenek hatékonyságukból, és több villamosenergiát fogyasztanak munkájuk elvégzéséhez.”

A hőszivattyú hatásfokát az úgynevezett COP (Coefficient of Performance) érték határozza meg, ami megmutatja, hogy a befektetett villamosenergia teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hő teljesítmény érhető el. Azaz, hogy 1 kW felvett villamosenergia teljesítménnyel hány kW hőenergia teljesítményt tud előállítani az adott hőszivattyú.

Az Európai Unióban rendelet írja elő, hogy a klímaberendezéseket energiahatékonysági címkével kell ellátni. A rendelet meghatározza a besorolási kategóriákat is, vagyis megadja mind hűtés, mind pedig fűtés üzemmódban, hogy mikor tartozik az A- G-ig jelölt kategóriákba egy berendezés.

„A kategóriák alapja a berendezés COP-együtthatója. Például, ha a hatékonysági tényező értéke hűtés üzemmódban kisebb, mint 2,20, akkor „G” osztályú a berendezés, ha pedig nagyobb, mint 3,20, akkor „A” osztályú. Ugyanez fűtés üzemben úgy módosul, hogy 2,40 alatt „G” és 3,60 felett „A” osztályú a gép (természetesen ez egy kiragadott példa, mivel a rendelet különbséget tesz a vízhűtéses, léghűtéses, osztott, kompakt stb. rendszerek között)”.

Hogyan zajlik a hőszivattyú telepítése?

„A kültéri egységhez beton alapot kell kialakítani, mely az adott terepnek megfelelően
több-kevesebb földmunkával és persze betonozással is jár. A berendezéstől egy falon fúrt lyukon keresztül jut be a csővezeték az ingatlanba, majd a beltéri egységbe és a hőközpontba, ahol adott esetben a víztartálynak is el kell férnie. Innen pedig csatlakoznia kell a fűtésrendszer többi részéhez. A hőszivattyú, mivel áramot vesz fel a működéséhez, elektromos kapcsolókat is igényel, illetve a villanyórába (vagy H tarifás mérőórába) is be kell kötni. A hőszivattyú és a hűtő-fűtő rendszer között kapcsolatot kell kiépíteni és letesztelni, majd beállítani. Amennyiben a munkaterület és a beépítésre kerülő eszközök rendelkezésre állnak egy átlagos kivitelezés során, ahol nincsenek egyedi igények, szakembereink általában 1-3 munkanap alatt elvégzik a rendszer telepítését” - tájékoztat a szakember.

Érdemes tudni, hogy az E.ON is nyújt akár kulcsrakész megoldásokat ezen a téren, sőt, a hőszivattyús készülék kiválasztása mellett a fűtési-hűtési rendszer megvalósításában is segítenek, valamint szakembereik beszerelik a készüléket, ha ezt is a cégre bízza valaki. Ugyanakkor több alternatíva közül is választhatunk.

„Amennyiben saját szakemberére szeretné bízni a kialakítást, ebben az esetben Minimum csomagunkat tudja választani. A kivitelezési folyamat során támogatjuk tanácsainkkal és a végén beüzemeljük hőszivattyús rendszerét. Tehát összességében ez a csomag tartalmazza a kültéri-beltéri egységek telepítését, a beüzemelést és a próbaüzemet.

Választhatja Optimum csomagunkat, ha szeretne részt venni a kialakításban, ahol az ügyfél gondoskodhat az előkészítésről, mi pedig a fűtési-hűtési rendszere szakszerű kivitelezéséről. Ez a csomag már tartalmazza a kültéri-beltéri egységek telepítését, beüzemelést, próbaüzemet, valamint a hőközpont vagy gépészeti tér kialakítását vagy átalakítását, ami minden esetben egyedi – teszi hozzá.”

„Amennyiben kulcsrakész megoldást szeretne, akkor választhatja a Prémium csomagunkat, ahol szakembereink gondoskodnak a szakszerű, az ügyfél számára kényelmes és nyugodt kivitelezésről. Ez már minden egyéb szolgáltatást is tartalmaz: az előzőeket kiegészítve betonalap, szikkasztó kialakítása, földmunka, elektromos bekötés kialakítása, vezérlés, vagy akár a szekunder kör (azaz a hőt leadó elemek, például padlófűtést vagy fan coil tartalmazó fűtésrendszer) kialakítása.”

A levegő-víz hőszivattyúk képesek használati meleg vizet is előállítani. Amennyiben a meglévő – például gázbojleres – rendszerünket szeretnénk lecserélni, akkor a hőszivattyú erre is megoldást nyújt.

„Szakembereink a műszaki felmérés kapcsán ezeket az igényeket egyeztetik ügyfeleinkkel, ahol azt a szempontot vizsgálják, hogy a gépészeti térben, vagy garázsban, vagy ahol a fűtésrendszer primer oldala elhelyezkedik, ott mennyi hely áll rendelkezésre a használati melegvíz-tárolónak (HMV). Ez függ attól, hogy mekkora tartályt szükséges beépíteni - lehet 300-400-500 literes vagy akár annál nagyobb is, igényeknek megfelelően. Léteznek olyan megoldások, ahol a hőszivattyú beltéri egységébe van integrálva a HMV tartály, ezzel helyet tudunk spórolni.”

Ami elromolhat, az el is romlik

A teljesség igénye nélkül néhány eset, amikor valami elromolhat a rendszer telepítése során.

„Általában olyan ingatlanokkal találkozunk, amelyek még nem estek át valamilyen energetikai felújításon; ilyen a nyílászárók cseréje, vagy a hőszigetelés, amiket tekinthetünk a hőszivattyús rendszer előfeltételeinek, mert ha ezek a felújítások még nem történtek meg, akkor nagyobb teljesítményű hőszivattyú szükséges, ami a beruházás költségét megemeli. Minél rosszabb egy épület hőszigeteltsége, annál több keletkező hőveszteséget kell pótolnia a hőszivattyúnak” – osztotta meg tapasztalatait a szakember.

„A kiépítés előtt fontos tájékozódni, hogy jelenleg az ingatlanban hány fázis van, mert egyes készülékeknek szükséges a három fázis. Nagyon egyszerűen ki lehet deríteni, hiszen csupán az a kérdés, hogy a villanyóra szekrényben hány kismegszakító található. A három kismegszakító három fázist jelent. A megfelelő gép kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe vesszük, és eszerint választjuk ki az ügyfélnek a készülékét” – mondja Tatai Krisztián.

Nem mindegy, melyik évszakban állunk neki a fűtésrendszer cseréjének. A rossz időjárás az osztott rendszerű hőszivattyúk telepítési idejét meghosszabbíthatja – tudtuk meg -, mert 3-4 °C alatt a hidraulikus kört a telepítő szakember nem tudja vákuumozni, amely elengedhetetlen a hőszivattyú beüzemeléséhez.

Alapvető problémát okozhat, ha a kültéri egység elhelyezése nem megfelelő, különösen, ha már üzemel a hőszivattyús rendszer, hiszen annak az áthelyezése több százezer forint is lehet, ezért érdemes még telepítés előtt alaposan megválasztani a helyét, hogy se a berendezés, se annak a hangja ne legyen zavaró.

BRAND & CONTENT