Vannak káros szokásaink, de jó híreink is

Nem minden ember él egészségesen, egy jelentős részüknek vannak káros szokásaik. Keveset alszunk, dohányzunk, de az alkoholizmus problémája is gyakran témája a közbeszédnek. Az egészséges életmód betartását az is nehezítheti, hogy a helyes étkezéssel vagy például az ártalomcsökkentés valós módszereivel kapcsolatban lehetnek téves elképzeléseink. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kérdeztük pár hete az Index olvasóit, a kérdőívre adott válaszok összesített eredményét ebben a cikkben adjuk közre.

Másnak mindig több a káros szokása, mint nekem

A válaszadók között szinte tökéletes egyetértés volt abban, hogy a magyar társadalom alapvetően egészségtelenül él, jóval kilencven százalék felett voltak azok, akik így gondolták: 57 százalék szerint (szinte) mindenkinek vannak káros szokásai, 41 százalék szerint pedig többségben vannak, akik rendelkeznek káros szokásokkal. A (szinte) senkinek nincsenek káros szokásai válaszlehetőséget kevesebb mint fél százaléknyi válaszadó jelölte meg.

A válaszadók saját magukat tudatosabbnak látják mint a magyar társadalmat általában, hiszen mindössze 12 százalék „vallotta be”, hogy sok káros szokása van. Ezzel ellentétben nagyjából minden második (47 százalék) megkérdezett azt mondta, hogy kevés káros szokása van, 12 százalék pedig magabiztosan állítja, hogy (szinte) semmilyen káros szokása sincsen. Minden harmadik (30 százalék) azt a némileg önfelmentő ízű választ adta, hogy csak annyi káros szokása van, mint bárki másnak.

A következőkben a válaszadók konkrét egészségre káros szokásaira kérdeztünk rá. Egyetlen olyan válaszlehetőség sem volt, amelyet kimagasló arányban választottak volna. Feltűnő, hogy leginkább azokat az opciókat jelölték meg az Index-olvasók, amelyek valamilyen módon összefüggésben vannak vagy összefüggésbe hozhatóak a kötelességekben zsúfolt életmóddal. 49 százaléknak stresszes az élete, gyakorlatilag ugyanennyien (48 százalék) túl keveset mozognak, kicsivel kevesebben (41 százalék) pedig nem alszanak eleget. Minden harmadik (35 százalék) azt mondta, hogy egészségtelenül étkezik, és a probléma mértékéhez képest kimagasló arányban jelölték meg, hogy gondjuk van az alkohollal, ezt minden negyedik választotta. 19 százalék mondta, hogy dohányzik, ez az arány valamivel alacsonyabb mint a KSH által közölt hivatalos adatok. A különbség nyilvánvalóan abból adódik, hogy a kérdőív kitöltői nem reprezentálják a magyar társadalmat.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadók próbálnak-e küzdeni a káros szokásaik ellen. A válaszok alapján az Index-olvasók nagy energiákat raknak bele a megfelelő életmód elérésébe. Minden ötödik (20 százalék) mindent megtesz azért, hogy egészségesen éljen – legalábbis saját bevallása szerint. 63 százalék próbál tenni ellene, 17 százalék vállalata fel, hogy alapvetően nem foglalkozik a kérdéssel.

Az olvasók tisztában vannak azokkal tévhitekkel, amelyek nem a dohányzást érintik

Az egészséges életmódról rengeteg tévhit kering a köztudatban, akár ez is a kerékkötője lehet annak, hogy megfelelő módon vigyázzunk magunkra. Az Index-olvasók inkább tisztában voltak ezekkel a közszájon forgó, de téves állításokkal. Alig 9 százalék gondolta, hogy vitaminkészítményekkel ki lehet váltani az egészséges étkezést, és 88 százalék tudta, hogy napi szinten legalább 7-8 óra alvás szükséges. A válaszadók viszonylag nagy arányban (34 százalék) gondolták igaznak azt a téves vélekedést, hogy a kis mennyiségű alkohol lehet egészséges is. Ez nem feltétlenül rossz arány, hiszen a közelmúltig rengeteget hangsúlyozták például a vörösbor kedvező élettani hatásait, és csak nemrég mondta ki a WHO, hogy az alkoholnak nincs egészségre biztonságos mértéke.

A dohányzással kapcsolatos tévhitek kapcsán mindössze 38 százalék tudta, hogy a füstmentes alternatívák használata által elérhető ártalomcsökkentés maradéktalanul csak akkor valósul meg, ha az égéssel járó dohányzást végleg abbahagyjuk. Azzal már jóval inkább tisztában voltak a válaszadók, hogy a cigarettában az égés során keletkezett füst, és nem a nikotin a legveszélyesebb, de ezen válaszadók aránya is mindössze 60 százalék volt.

Kevesen használják, de tudják miért kevésbé ártalmas

A dohányzás egyértelműen az egészségre káros szokás, és ezeket a negatív hatásokat úgy tudjuk kiküszöbölni, ha nem szokunk rá, vagy – ha már dohányzunk –, akkor teljes mértékben leszokunk. Ám vannak olyan dohányosok, akik valami miatt nem szoknak le, nekik érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatuk során akár 70-95 százalékkal kevesebb károsanyag szabadul fel. Ilyen füstmentesnek technológia az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Fontos tudni azonban, hogy ezen füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, valamint függőséget okoz.

A kérdőív következő részében arra voltunk kíváncsiak, hogy ezen technológiák használatával, működésével kapcsolatban milyen tévhitek élnek a válaszadókban. Az Index olvasók kétötöde van tisztában az ártalomcsökkentés lehetőségének létezésével. 40 százalék ismerte a füstmentes alternatívák szerepét és jelentőségét, de 60 százalék mondta tévesen, hogy minden dohány- és nikotintartalmú termék egyformán káros.

A következő kérdés az ártalomcsökkentett technológiák működésére vonatkozott. 86 százalék helyesen tudta, hogy ezen technológiák égés nélkül működnek, így használatuk során nem keletkezik füst, csak 14 százalék vélte úgy tévesen, hogy a kevesebb nikotin teszi őket kevéssé ártalmassá.

A cigarettában és a füstmentes technológiákban is megtalálható vegyület szerepét még egyértelműbben ismerték a válaszadók, 98 százalék tudta, hogy a nikotin az, amely – egyéb káros hatásai mellett – a függőség kialakulásához vezet.

A füstmentes technológiák használatával kapcsolatban fontos leszögezni, hogy csak az égéssel járó dohányzás teljes abbahagyása esetén érvényesül maradéktalanul az általuk elérhető ártalomcsökkentés. Ezzel a ténnyel a válaszadók 96 százaléka volt tisztában, és mindössze 4 százalék vélte úgy, hogy a hagyományos és a füstmentes termékek kioltják egymás hatását.

A kérdőív végén arra is kíváncsiak voltunk, hogy maguk a megkérdezettek használnak-e valamilyen füstmentes technológiát vagy hagyományos cigarettát. Az Index olvasók legnagyobb hányada (79 százalék) nem dohányzik rendszeresen, minden tizedik pedig hagyományos cigarettát szív. 7 százalék használ füstmentes technológiát, 4 százalék pedig vegyesen használ valamilyen füstmentes technológiát és gyújt rá. Esetükben nem érvényesül maradéktalanul a füstmentes technológiák által elérhető ártalomcsökkentés.

A legjobb megoldás azonban az egészségünk és környezetünk védelmében az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotin tartalmú készítményt.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.