Ég-e a tojásfehérje? Ha igen, akkor hány fokon?
További Brand and Content cikkek
- Számos karrierlehetőség vár a Pécsett végzett biotechnológiai szakemberekre
- Tanulságok a Covid-járványból: miért fontos az ártalomcsökkentés?
- Miért érdemes még idén új lakást vásárolni? A szakértő válaszol!
- Így készülnek a hamis aranyérmék
- Az első, sárga, saját BMW-től a debreceni gyár vezetői székéig
Az égés egy alapvető kémiai folyamat, mindannyiunknak úgy él a fejében, hogy lánggal jár, és nagyon sokak azzal is tisztában vannak, hogy oxigén szükséges hozzá. Van, akinek a tábortüzek hangulata jut róla eszébe, másoknak pedig a tűzesetek, vagy a lángokkal olykor együttjáró kellemetlen illatú füst. A tűz szerepe az emberiség történelmében mindig is ellentmondásos volt, a technológia fejlődés szempontjából elengedhetetlenül szükség volt rá, de közben a tűz a pusztítás szimbólumává is vált, gondoljunk csak az 1666-os londoni tűzvészre, amely egy pékműhely tűzhelyéből kipattanó szikrával indult, majd gyakorlatilag az egész várost leégette, vagy az elsősorban a mediterrán térségekben egyre gyakoribb erdő- és bozóttüzekre.
Az égéssel kapcsolatos asszociációnk kapcsolódhat a cigarettához is. Nem véletlenül, hiszen csak hazánkban körülbelül 2 millióan dohányoznak, a szokás pedig nagymértékben káros az egészségre. Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy a nikotin miatt, de a tudomány mai állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért kiemelten fontos, hogy amennyiben dohányzunk, minél hamarabb hagyjunk fel vele. Ha pedig nem dohányzunk, akkor ne is kezdjük el! Ne feledjük: csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek teljes és végleges elhagyásával szüntethetjük meg teljes mértékben a dohányzás káros hatásait. Aki valamiért mégsem szokik le, tájékozódhat az ártalomcsökkentésről. Ma már léteznek olyan technológiák, amelyek füst és égés nélkül működnek, ezért lényegesen – akár 70-95 százalékkal - kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Így azon felnőtt dohányzók számára is vannak lehetőségek az ártalomcsökkentésre, akik minden ismert kockázat ellenére is úgy döntenek, hogy tovább dohányoznak. Azonban a károsanyagkibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek.
Ilyen égés és füst nélkül működő technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Azonban ezek a füstmentes technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Fontos azt is megjegyezni, hogy az ezen technológiák által elérhető ártalomcsökkentés csak a cigaretta végleges elhagyásával érhető el maradéktalanul. A dohányzás minden formája káros, ezért a legjobb megoldás, ha semmilyen formában nem fogyasztunk nikotin- vagy dohánytartalmú terméket.
De vajon mennyit tudunk az égésnek nevezett folyamatról, amely át- és átszövi mindennapi életünket is?
Kérjük, töltse ki kérdőívünket, a beérkezett válaszokat összesítjük, és pár héten belül egy kiértékelő cikkben közzétesszük őket.
Minden kérdés megválaszolására 90 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
Kérjük próbálja meg újra.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.