Kihez forduljak áramügyekben? És miért ilyen bonyolult ez?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Brand and Content cikkek
-
A világgal versenyez a kecskeméti Neumann János Egyetem - Igazán finom húsvéti sonka receptet keres? Nézze meg a videót!
- Így hozd ki a legtöbbet a tradicionális húsvéti alapanyagokból
- „Ha a klímaváltozás a cápa, akkor a víz a foga”
- 2026 a foci éve - így hozhatjuk ki a maximumot az év futballszenzációiból
Egy átlagos hétköznap este van. A mosógép éppen a centrifugálás utolsó fázisában tart, a gyerekek az Xbox előtt ülnek, a laptop a legújabb sorozatot streameli, és a konyhában már melegszik a vacsora az indukciós főzőlapon. Egyszer csak a TV képe elmegy, a lámpák sem világítanak, a gyerekek reklamálnak, ahogy a kedvese is a konyhában, vagyis egy pillanat alatt sötétség borul a lakásra, beindul a pánik.
Kivel ne fordult volna elő már hasonló? Az első sokk után – „A francba, nem látok!” – már nyúlunk is a telefonunk felé, mert az kéznél van, ellentétben az elemlámpával. A hiba rögtön kiderül: lecsapott a kismegszakító. Bár a gyors felkapcsolással elhárítottuk a pillanatnyi kényelmetlenséget, a kérdés ott motoszkál a fejünkben: mi miatt történt ez már megint? Vajon elbírja-e a rendszerünk ezt a folyamatosan növekvő terhelést?
Telhetetlenek vagyunk, vagy csak ilyen korban élünk?
Régen elég volt egy-két konnektor és pár égő. Ma már az okosotthonok, elektromos autók, hőszivattyúk és a napelemes rendszerek korát éljük. Az elektromos hálózatunk folyamatosan a határait feszegeti, és egyre többször szembesülünk azzal, hogy az eredetileg kiépített teljesítmény már nem elegendő. De ha bővítenénk a kapacitást, vagy éppen a napelemet szeretnénk csatlakoztatni, kivel kell egyáltalán beszélnünk? Többségünknek egyáltalán nem egyértelmű, melyik piaci szereplő miért felelős. Kit keressünk, ha áramszünet van? Kihez forduljunk, ha bővítenünk kellene az elektromos hálózatunkat? Kinél reklamáljunk, ha horribilis villanyszámlát kapunk? Miért ilyen bonyolult ez? De valóban tényleg ilyen bonyolult?
A „nyomozás” első lépése: kereskedő vagy elosztó?
Az átlagfogyasztó számára az áramszolgáltatás egyetlen, nagy egésznek tűnik: van egy cég, aki küldi a számlát. A valóságban azonban legalább két, egymástól független, de szorosan együttműködő szereplő dolgozik azon, hogy a konnektorban legyen áram, és ezt használni is tudjuk. Ez a kettős felépítés az, ami a leginkább megzavarja a fogyasztókat, pedig – szabályos vételezést feltételezve – mindkét szolgáltatóval szerződéses viszonyban is állnak.
A számla küldője: a villamosenergia-kereskedő
A villamosenergia-kereskedő – lakossági fogyasztóként jellemzően az egyetemes szolgáltató – az a cég, aki eladja nekünk az áramot. Tőle kapjuk a havi számlákat, neki fizetjük a fogyasztásunk díját.
Hozzájuk fordulhatunk számlázással (túlszámlázás, hibás adatok, fizetési határidők, részszámla módosítás, elszámolási mód váltás) kapcsolatos ügyekben, illetve havi mérőóraállás-diktálással, adatmódosításokkal (pl. név, cím, elérhetőségek) és ügyfélváltozással (pl. ingatlan eladáskor/vásárláskor) kapcsolatban is.
Az egyetemes szolgáltatói feladatokat Magyarország egész területén ugyanaz a cég látja el (az MVM Next), a versenypiacon azonban a felhasználók maguk választhatják meg villamosenergia-kereskedőjüket.
A hálózat gazdája: az elosztói engedélyes
Az elosztói engedélyes egy nehezebben befogadható elnevezés, nevezzük inkább csak röviden elosztónak. Mint például az E.ON Hungária csoport 3 vállalata, amelyek a Dunántúl, illetve Pest megye és Budapest áramhálózatáért felelnek.
Az elosztó tartja karban és fejleszti azt a fizikai hálózatot, ami az áramot eljuttatja a házunkig. Ő a felelős a „villanyóra mögötti” hálózatért: a földkábelekért, a légvezetékekért, a transzformátorokért és magáért a mérőberendezésért (villanyóra) is.
Milyen ügyek tartoznak az elosztóra? A tervezett áramszünetek (amikor az elosztó karbantartást vagy fejlesztést végez a közcélú hálózaton), a nem tervezett üzemszünetek esetén a hibabejelentés. Pl. kidőlt oszlop vagy lógó vezeték esetén is őket kell keresni, amelyek sajnos egyre gyakoribbak a nagy széllel járó viharok során. A villanyóra -amiről már beszéltünk -, ha meghibásodik, akkor az szintén az ő reszortjuk, és persze a miénk, hogy jelentsük.
Ha szeretnénk megelőzni azt a problémát, hogy a túl sok elektromos berendezés miatt gyakran csap le a kismegszakító, vagy szeretnénk egy elektromos autót tölteni otthon és emiatt teljesítménybővítést igényelnénk, akkor szintén az elosztó a „mi emberünk”. Mint ahogy a háztartási méretű kiserőmű, azaz HMKE – ide tartoznak a napelemes rendszerek is - csatlakozási igényének elbírálása esetén is.
Az elosztókat beazonosítani már egy fokkal nehezebb, hiszen jó esetben nem állunk velük „napi” kapcsolatban. Igaz, hogy velük is szerződünk (hálózathasználati szerződés), de nem ők küldik a számlát, nem nekik fizetünk.Emiatt addig nem is szembetűnő a jelenlétük, amíg nincs valami problémánk a hálózattal.
A szolgáltatás területileg oszlik meg, így az illetékes elosztó nevére rákereshetünk lakhelyünk alapján, de szerepel az éves mérőóra leolvasási értesítőn is, illetve – ami a legbiztosabb – az áramszámla 3. oldalán található Számlarészletező blokkban is.
Napelem-telepítés és hálózati csatlakozás
Egyre több család, háztartás próbálja napelemes rendszer beüzemelésével is csökkenteni az ingatlanához kapcsolódó rezsiköltségeket. A napelemes rendszerek nemcsak a fogyasztókat működtetik, hanem esetenként túl is termelnek, így visszatáplálnak a hálózatba.
Mivel a rendszerünk a közcélú elektromos hálózathoz csatlakozik, az elosztónak kell engedélyeznie a csatlakozást és biztosítania kell a hálózat megfelelő működését, biztonságát, valamint azt, hogy az elbírja a visszatáplált energiát. Ő cseréli le a villanyóránkat kétirányú, ad-vesz mérőórára is. Ez nem azt jelenti, hogy az elosztó tervezi meg és kivitelezi a teljes bővítést, azt külön szakemberek, kivitelezők intézik.
A fogyasztó „navigációs kézikönyve”
Láthatjuk, hogy a kereskedő és az elosztó szerepe csak akkor válik élesen elválaszthatóvá, ha pontosan tudjuk, a problémánk a számlázáshoz kapcsolódik vagy a műszaki szférába tartozik-e. A könnyebb áttekintés érdekében készítettünk egy könnyen használható kivonatot, illetve az E.ON is segít megtalálni az illetékes céget és ügyintézési csatornát is.
| Probléma / Igény Típusa | Kinek a Hatásköre? | Kihez Telefonáljunk / Írjunk? |
| Horribilis vagy hibás számla | Kereskedő (egyetemes szolgáltató) | A kereskedő/egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálata |
| Teljesítménybővítés (pl. az elektromos autóhoz) | Elosztó | A területileg illetékes elosztói engedélyes |
| Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) csatlakozás | Elosztó | A területileg illetékes elosztói engedélyes |
| Áramkimaradás a teljes utcában | Elosztó | Az elosztó hibabejelentő vonala |
| Hibás, nem mérő villanyóra | Elosztó | Az elosztó hibabejelentő vonala |
| Szerződéses adatok módosítása | Kereskedő (Egyetemes Szolgáltató) | A kereskedő/egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálata |
Miért nem lehet ez az egész egy kézben?
A villamosenergia-szolgáltatás bonyolult jogi felépítése nem a fogyasztók bosszantására született, hanem a biztonság, a verseny és a fejlesztés céljából. A kettős szereposztás biztosítja, hogy a hálózat (az elosztó által) folyamatosan karbantartott és fejlesztett legyen, miközben a kereskedők az ország egész területén hozzáférhetnek a hálózathoz.
Leegyszerűsítve, mivel bizonyos esetekben vannak kivételek: a lakosság számára az egyetemes szolgáltató adja el az áramot, míg versenypiacon a kereskedők versenyezhetnek az ügyfelekért.
Ha legközelebb áramszünetet tapasztalunk, vagy a számlánkkal akadt problémánk, már tudni fogjuk, hogy nem csak egy céggel állunk kapcsolatban, és hogy az adott problémával melyik szolgálatót kell keresnünk.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!