Csak a Munkáspárt temetné újra Kádár Jánost

Kétmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a VIII. kerületi rendőrség a Kádár-síremlék megrongálóinak előkerítése érdekében.

Kádárné urnája

A sírból nemcsak az egykori pártfőtitkár csontvázának egy részét, köztük a koponyát, hanem felesége aranyból készült urnáját is ellopták.

Gyakorlott exhumáló is a sírrablók között?

Az egykori pártfőtitkár sírjának szerda hajnali feldúlása ügyében a rendőrség egyelőre nem tájékoztatott arról, hogy bármilyen nyomra bukkantak volna, de lapértesülések szerint szemtanúktól származó információk is vannak a birtokukba.

A rendőrség szerint az elkövetők hárman voltak, egyikük nem először végzett exhumálást, szemtanúk pedig az elkövetők autóját is látni vélték, írja rendőrségi forrásokra hivatkozva a pénteki Népszabadság.

Csütörtöki értesülések szerint ujj- és lábnyomokat találtak a sír és a Munkásmozgalmi Panteon környékén.

A keresztény erkölcs és Kádár János

Miközben a rendőrség nyomoz, továbbra sem teljesen világos, hogy Kádár János – a nyomozók által kiemelt, megmaradt – maradványai miképpen fognak visszakerülni a sírboltba.

A Munkáspárt ugyanis újratemetést szeretne, a Fiumei úti temetőt is fenntartó Fővárosi Temetkezési Intézet (FTI) szerint viszont ez nem politikai ügy, egy köztörvényes bűncselekményben megrongált, és a nyomozás miatt exhumált porhüvely illő módon való visszahelyezéséről és a sír helyreállításáról lehet szó.

Magyarországon az utóbbi százötven évben számos egykori politikust, művészt temettek újra Nagy Imrétől Bartók Béláig, II. Rákóczi Ferenctől Kossuth Lajosig. Ezekben az esetekben viszont a hamvak nem ugyanabba a sírboltba kerültek vissza. A maradványok exhumálás utáni visszahelyezésére nem szokták az újratemetés kifejezést alkalmazni, legfeljebb politikai okokból mint most.

"A keresztényi erkölcs és a józan ész is megköveteli az exhumálás után az újratemetést" – nyilatkozta az Indexnek Thürmer Gyula, a kommunista Munkáspárt elnöke, aki szerint a keresztényi erkölcs a materialista pártvezér esetében is érvényes, hiszen egész Európában döntően a keresztényi erkölcs a meghatározó.

A pártelnök csütörtökön írt levelet újratemetési szándékukról Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Demszky Gábor főpolgármesternek, de egyelőre nem kapott választ.

Levenné a terhet Gyurcsány válláról

Arra a kérdésre, hogy miért nem az annak idején Kádárt eltemető Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának számító Magyar Szocialista Pártnak kellene az újratemetésről gondoskodnia, Thürmer kifejtette: politikai bonyodalmakkal járna, ha az MSZP próbálkozna meg vele.

Ezért a Munkáspárt levenné Kádár újratemetésének terhét a szocialisták válláról, hiszen Kádár János "politikailag és emberileg is ahhoz a közösséghez tartozott, amit ma a Munkáspárt képvisel".

Thürmernek egyelőre sem Demszky, sem Gyurácsny nem válaszolt. A kormányszóvivői iroda az Index kérdésére annyit írt, a kormánynak nincs teendője a sír helyreállításával kapcsolatban. A szocialisták pedig megelégednek azzal, hogy 1989-ben már eltemették egyszer Kádárt.

"Egyszer már eltemettük Kádár Jánost, most a csontjait kellene visszahelyezni, eltemetni és azokat békén hagyni" - tolmácsolta a szocialisták álláspontját Nyakó istván, az MSZP szóvivője.

Precedens nélküli eset

Simóka Kálmánné, az FTI igazgatója az Indexnek elmondta, újratemetésről szó sincs, de a sír helyreállításáról, és a porhüvely kegyeletnek megfelelő visszahelyezéséről a temetőnek kell intézkednie, az anyagiakról is ők gondoskodnak.

A kiemelt köztemetők védelmének megerősítésével kapcsolatban Simókáné elmondta, két hónapot kaptak arra a fővárostól, hogy előterjesszék javaslatukat, amiben egy opció lenne a térfigyelő kamerák elhelyezése, ami mellesleg igen sokba kerülne.

A temetkezésről szóló 1999-es (XLIII-as) törvény és a hozzá tartozó kormányrendelet (145/1999.) a nyomozó hatóság által exhumált holttestek visszahelyezéséről külön nem rendelkezik, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára az Indexnek elmondta, annak méltó módon kell megtörténnie.

Mivel az eset precedensértékű, nincs általános ügymenet arra, hogyan kell az egykori pártfőtitkárnak a végtisztességet újból megadni. Az exhumálás utáni visszahelyezésnél az igazságügyi szervek és a tiszti orvosi szolgálat előírásait kell betartani, mondta Radnainé Fogarasi Katalin, aki szerint a helyzeten az sem változtat, hogy Kádár János volt miniszterelnökként közjogi méltóságnak is számíthat.

Nem volt egyházi szertartás

Boross Péter egykori miniszterelnök, a bizottság elnöke azt válaszolta, csak abban az esetben van a bizottságnak beleszólása a dologba, ha nem az eredeti sírbolt visszaállításáról volna szó. Így az exhumált kegyeletének megadásával kapcsolatban azt tanácsolta, forduljunk egy "hozzáértő plébánoshoz".

Az egyik budapesti plébánián az Index kérdésére elmondták, az exhumálás után a szokás szerint újratemetést celebrálnak. (Nem ritka az újratemetési szertartás, akkor is ez történik, ha valakit már korábban elhunyt házastársa mellé temetik.) Kádár János esetében az újratemetés egyházi szertartását eleve kizárja, hogy 1989-ben kizárólag állami temetése volt.

Kádárnak ráadásul egyenes ági leszármazottja sincs, aki - ha igény volna rá - kiválasztaná a felekezetet, amely meghatározná az egyházi szertartás mikéntjét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!