Fölhevíthető antiszemitizmus Magyarországon

A 2002-es parlamenti választások után a nyílt antiszemita megnyilvánulások száma csökkent ugyan a korábbi évekhez képest, mégis a hangulatváltozás csak átmeneti volt, a szunnyadó antiszemita hangulat kellő közegben és hozzáértő szónokok segítségével bármikor, bármilyen ürügy felhasználásával fölhevíthető - hangzott el az Antiszemita közbeszéd Magyarországon harmadik kötetének budapesti bemutatóján kedden.

Grespiktől Kertész Nobel-díjáig

A magyar és angol nyelven megjelent kötet - Dési János újságíró, Gerő András és Varga László történész, valamint Szeszlér Tibor ügyvéd, a kiadó, a B'nai B'rith Első Budapesti Közösség elnökségi tagja szerkesztésében - összesen mintegy 350 oldalon mutatja be és elemzi a 2002. és 2003. antiszemita megnyilvánulásait.

A könyvben egyebek között a kőszegi nyilas emlékkiállításról, a Kertész Imre irodalmi Nobel-díjával kapcsolatos antiszemita közbeszédről, Grespik László ügyvédnek egy bíró zsidó kötődését firtató kérdéséről, ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-es politikus peréről és a magyar sajtó "Izrael-képéről" olvasható tanulmány.

A munka az 1999 végén alapított budapesti Zsidó Dokumentációs Központ archívumára támaszkodott. A kötet harmadik alkalommal jelent meg; az előző két kiadvány 2000 és 2001 hasonló jelenségeit elemezte.

Kanonizált közbeszéd az évfordulóra

A bemutatón felszólaló szerzők közül Gerő András történész elmondta, hogy "a holokauszt hatvanadik évfordulója kapcsán sikerült a nyilvánosságban egy konszenzusos, egy kánonban szóló hangot kialakítani, ami mögött nem biztos, hogy egyforma hitelesség áll mindenütt". A történész úgy látja, ez a kialakulóban lévő beszédmód segíthet abban, hogy a holokausztról elfogadott módon szóljon a közbeszéd.

Magyarországon az antiszemita megnyilvánulások csúcspontja 2000-ben volt, aminek intézményesült formája a Magyar Fórum, a MIÉP, illetve a Pannon Rádió környezete volt - mondta el Gerő.

Ideiglenes állapot?

Szeszlér Tibor meglátása szerint "a 2002. évi parlamenti választások után a nyílt antiszemita megnyilvánulások száma csökkent, másrészt a nyilvánosság egyes jól körülhatárolható fórumaira szorult vissza". Szeszlér szerint ez a hangulatváltozás csak ideiglenes volt, amire jó példa a "a Tilos Rádió-ügy apropóján nyílt antiszemita tüntetéssé fajult utcai demonstráció".