A BKV-nak nincs elég embere a biztonsági kamerákra
További Belföld cikkek
-
Menczer Tamás: Brüsszelben csapnak össze a múlt genderpárti erői és a jövő békepárti erői - Elmeorvoshoz ment a Pénzügyminisztériumot is érintő korrupciós ügy vádlottja
- Tizenkét és fél év fegyházbüntetést kapott a „pécsi fekete angyal”
- Hadházy Ákos szerint Magyar Péter ebben a kérdésben „tragikusan téved”
- Nem jelentkezett a magyar lottónyertes, 300 millió forintot bukhat
Nem lesz több embere a BKV-nak a felújított biztonságikamera-rendszer üzemeltetésére, vagyis egy átlagos állomáson az ügyeletesnek a továbbiakban is három dolga lesz legalább egyszerre: négy kamerát figyel, tájékoztatja az utasokat és eladja a jegyeket.
Még törvényellenes
A fővárosi közlekedési vállalat minden metróvonalon üzemeltet kameraláncot, amely azonban nem rögzítheti a felvételt. A 2007 végére ígért új rendszer ezt lehetővé tenné, de a jelenleg érvényes jogszabályok szerint törvénytelenül.
Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint ugyanis személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és csak az érintett hozzájárulásán alapulhat.
A Budapest közterületein működő térfigyelő rendszereket sem az adott önkormányzat, hanem a rendőrség emberei figyelik, és ők is csak 24 óráig őrizhetik meg a felvételt.
El lehet képzelni azt, amikor valakinek pénteken feltörik az autóját, de csak hétfőn tud feljelentést tenni. A bizonyító erejű felvételek rég a kukában vannak. Szakértők szerint a 24 órás határidőt legalább 30-40 napra kéne kitolni.
Fától az erdőt
A budapesti metróállomásokon 4-től 17-ig terjed a kamerák száma, a legtöbb a Nyugati és a Deák téren van. Egy átlagos állomáson, mint például a 3-as vonalán lévő Dózsa György úti, négy kamera van, amit a forgalomügyeletes tart szemmel, számolt be Héri József főmérnök.
Ahhoz képest, hogy egy héttel ezelőtt a BKV azzal rázta le az Index újságíróját, hogy "a londoni terrortámadások miatt nem szerencsés, ha a metróállomások kamerarendszereiről, biztonsági szabályairól, az ott dolgozók munkahelyi előírásairól részleteket közölnek", Héri József készséggel számolt be a figyelőrendszerről.
Az Index újságírója aziránt érdeklődött, hogy megállapítható volt-e a peronügyeletes felelőssége annál a május 23-ai esetnél, amikor is egy 94 éves férfi lemászott a peronról, és a sínek közé ült a Dózsa György úti állomáson.
Bár az állomás be van kamerázva, a következő metrószerelvény halálra gázolta a férfit. A rendőrségi és a cég belső vizsgálata is felelős megnevezése nélkül zárult le.
Mire lesz elég?
Névtelenséget kérő BKV-s forrásaink szerint az eset akármikor előfordulhat, ugyanis régen nincs elegendő embere a cégnek egy-egy állomás figyelésére. Ezt az információt Héri József is megerősítette, úgy fogalmazva, hogy az ügyeletes "ideje jelentős részében figyeli a kamerákat".
A forgalmi ügyeletes, ha éppen jegyet ad el, biztosan nem látja a peront figyelő kamerákat. Nem elképzelhetetlen, hogy az idős férfi is egy ilyen pillantban telepedett le a sínek közé.
Pedig valaha még a mozgólépcsőnél is strázsáltak a cég emberei, egy állomásra öt ember jutott, de évek óta nincs pénz egynél több alkalmazottat fizetni a cégnek.
Kérdés, hogy a kamerát csak félszemmel figyelő alkalmazott, mire lesz elég az olyan öngyilkosokkal szemben, akik rejtőzködnek és pokolgép van náluk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
