Tervezési tollhiba

Valaha vadászkastély volt

Zuglóban áll egy gyönyörű ház: valaha vadászkastély volt. A gazdagon díszített fakapu fölötti üvegtáblán száz éve sértetlenül pompázik a gravírozott üvegablakban az építés dátuma: 1889. Az előkert bejárati kapujának vasoszlopait angyalfejes öntöttvas oszlopfők díszítik. A lépcsőházban kovácsoltvas korlát, márvány. Az udvaron díszített öntöttvas oszlopokon nyugvó, fazsalus loggia. Azelőtt a nyolczáz négyzetméteres kertben majd' harminc fa árnyékában pihenhettek a lakók - békebeli hangulatban.

Herminamező polgári köre tavaly összeállította a helyi védelemre ajánlott épületek listáját. Ezek között szerepel a Gizella út 12. számú lakóház is. A kerület eddig nem vette föl a listára.

Át lehet-e vezetni a kapubejárón az autóforgalmat?

Az épület a XIV. kerületi önkormányzat tulajdona. A lakók vételi kérelmét elhalasztották, arra hivatkozva, hogy a ház tömbrehabilitációban érintett, s csak ezt követően vásárolhatják meg a bérlők otthonukat.

A kert helyére, közvetlenül a ház mellé építenek egy, az ódon háznál négyszer nagyobb új lakóépületet. Szakmai okokból az építkezést rekonstrukciónak és bővítésnek nevezik. A földszinti üzletek miatt az új háznak nem építenek új bejáratot: azt akarják, hogy a régi kapubejáróból nyíljék az új ház bejárata is.

Azt is kitalálták, hogy az új ház mögötti garázsokba ezen a régi, mindössze 216 cm széles, két végén ajtóval zárt kapualjon keresztül járjanak az autók.

Zugló - számokban

Alig egy évtizede még több mint 143 ezer lakója volt Zuglónak, 1999-re ez a szám 129 ezerre apadt. A népsűrűség közepes, 7126 zuglói lakik egy négyzetkilométeren. A természetes fogyás, azaz a halálozások és születések száma a fővárosi átlagnak megfelelően kedvezőtlen: évente kétszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek. Tavaly a népesség 61 százaléka volt munkavállalói korban. (Forrás: Népszabadság)

A zuglói polgármester asszonyról és a képviselőtestületről is lepattant minden beadvány, mondván: "a lakók csak bérlők, semmi beleszólásuk". Az önkormányzat a saját maga által készített részletes rendezési tervre (RRT) hivatkozva ragaszkodik elgondolásaihoz, miközben ,,építészetileg is megnyugtató megoldást" ígér. A lakókhoz írt levelében Zugló polgármestere maga is megjegyzi: ,,egy ilyen jó beépítési adottságokkal rendelkező belterületi indgatlan túlságosan értékes ahhoz, hogy ott ilyen méretű kertet tudjon az önkormányzat a lakóknak biztosítani".

Kutalikné Kardos Zsuzsanna, Zugló polgármestere nem csak arról van meggyőződve, hogy a valójában 2,16 méter széles kapuátjáró három méter széles, mint a levélben írja "kényelmes áthajtást tesz lehetővé az udvarra a négy garázstulajdonosnak és a két udvari gépkocsibeállónak", hanem hitet tesz amellett is, hogy "napi hat gépkocsi áthajtása nem okoz akkora légszennyezést, hogy lehetetlenné tegye a lépcsőház használatát". Neki az sem számít, hogy az emeletet tartó öntöttvas oszlopok miatt - ezt az építkezésen dolgozók is elismerték - lehetetlenség a tervezett garázsokra ráfordulni.

Megoldás lenne, ha a házat védetté nyilvánítanák

Menteni a menthetőt, megoldás lenne, ha a házat védetté nyilvánítanák. A Budapesti Városvédő Egyesület és Dr. Búza Péter, Zugló elismert városvédő szakértője támogatásukat adták a védettség megszerzéséhez.

A védetté nyilvánítást bárki kezdeményezheti. A javaslat alapján a szakértők először művészettörténeti, tudományos és építészeti vizsgálatot folytatnak, s miután a szakvélemény megszületik, a dokumentumokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához küldi át az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. A minisztérium hagyja jóvá a javaslatot - átlagosan fél évvel a javaslattétel után. A műemlékvédelmi törvény értelmében ideiglenes védettséget is lehetne kérni és gyorsított eljárást - ha lenne rá kapacitás.