Imázsváltás előtt az MSZP, válságban a Fidesz

A londoni Economist Intelligence Unit szerint az MSZP-SZDSZ koalíció földcsuszamlásszerű győzelme az októberi helyhatósági választásokon országos szinten is megerősítette a szocialista-liberális kormánykoalíciónak az áprilisi törvényhozási választásokon megszerzett szűkös mandátumelőnyét.

Kozmetikai változás

A választások eredménye azt is megerősítette, hogy a politikai jobboldal "nem tért magához az áprilisi parlamenti választásokon elszenvedett vereségből. Különösen a Fidesz van válságban jövőbeni politikai irányvonalát illetően" - állapították meg az Economist-csoport gazdaságkutatói Magyarországról készített legújabb jelentésükben. Az elemzők emlékeztetnek, az áprilisi választások óta Orbán Viktor volt kormányfő elsődleges célja a jobboldal egyesítése, egy új jobboldali szövetség létrehozása, amit azonban az MDF elutasít. A Fidesz ugyan létrehozhatna egy uniópártoz az MDF nélkül is a Magyar Kereszténydemokrata Párttal való egyesüléssel, de egy így létrejövő párt nem jelentene mást "kozmetikai változásnál, hacsak nem párosul a kulcsfontosságú vezetői posztokon és politikai megközelítésben beálló változásokkal".

Maroknyi csoport

A londoni elemzők a Fidesz gyengeségét elsődlegesen abban látják, hogy a pártvezetés egy maroknyi csoportra épül, és a párt Orbán Viktor személyiségétől függ. Ez a probléma az áprilisi választások óta, miután Orbán visszavonult a pártügyektől és Pokorni Zoltán lemondott a frakcióvezetésről, kiéleződött. Az októberi választások megmutatták, hogy a szavazók többsége elégedetlen a Fidesszel, annak üzenetével és konfrontálódó stílusával. Egy uniópárt hatékony eszköz lehet a jobboldalon szükséges változások végrehajtásához, ha sikerülne olyan mérsékelt hangú politikusokat az élére állítani, mint az MDF-hez távozott Katona Kálmán volt közlekedési miniszter vagy a polgári körök mozgalmában aktívan részt vevő Martonyi János volt külügyminiszter.

Imázsváltás az MSZP-ben

az EIU szakemberei emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy az MSZP, a kormánykoalíció nagyobbik pártja is vezetőváltás és névváltozás előtt áll. Az utóbbi kevésbé lesz hatással a párt politikájára, sokkal inkább egyfajta "imázsváltást" jelent, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vagy a Tony Blair vezette brit Munkáspárt szellemében. A névváltozás jelzi a párt hagyományos szakszervezeti szárnyának folytatódó marginalizálódását, a liberálisabb gazdasági nézeteket vallók térnyerését.

Euroszkeptikus retorika mint akadály

Az Európai Unió bővítése kapcsán az EIU elemzői reális célkitűzésnek tartják, hogy az új tagjelöltek felvétele 2004 derekára, a júniusban esedékes európai parlamenti választások előtt megvalósuljon. (A jelentés szövegét azelőtt véglegesítették, hogy hétfőn az EU-külügyminiszterek 2004. május elsejét javasolták a 10 tagjelölt felvételének új időpontjául.) Részletesen ismertetve a csatlakozási tárgyalások, a ratifikációs folyamat feszes menetrendjét, a Magyarország esetében az uniós joganyag három lezáratlan fejezete körüli vitákat, annak a véleményüknek adnak hangot, hogy nem ezek a problémák, hanem "az ellenzéki Fidesz új euroszkeptikus retorikája az egyedüli fennmaradt akadály Magyarország EU-csatlakozása előtt." Utalnak arra, hogy a Fidesz azzal fenyegetőzött, megvétózza meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításokat, mire a kormányzó szocialisták rendkívüli parlamenti választások kiírását helyezték kilátásba. A Fidesz magatartását az elemzők "sokkal inkább politikai komédiázásnak" tartják, mint "a bővítést fenyegető valódi veszélynek, különösen ha a párt támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint továbbra is lankad." Az EU csatlakozásról megtartandó népszavazás halasztást szenvedhet, ha a Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmányos változásokat csak a csatlakozási szerződések végső szövegének ismeretében fogja támogatni, vélik az Economist Intelligence Unit szakemberei.