A jövő héten megkezdődik a pártok közt az egyeztetés az új kormányfő személyéről, akiről április 5-én, a rendkívüli kongresszuson szavazhatnak a küldöttek. Ezt követően április 14-én, a húsvét utáni első parlamenti napon kerülhet az Országgyűlés elé a bizalmatlansági indítvány, amelyet maga a kormányfő jegyez majd - hangzott el a kongresszus zárt ülésén.
(MTI)
A keddi budapesti demonstrációkon előállított tüntetők közül kettővel szemben rendelt el nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség, mindkét esetben hivatalos személy elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Közleményében rámutatott: az egyik gyanúsítottat a nyomozó ügyészség őrizetbe vette, s az őrizet 72 órás időtartama alatt a gyanúsított bíróság elé állítását tervezik, "mivel annak törvényi feltételei fennállnak".
A másik gyanúsítottal szemben kényszerintézkedést nem alkalmaztak, őt a nyomozó ügyészség nem vette őrizetbe. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, 15 napon belül őt is bíróság elé állíthatják - írta Skoda Gabriella.
A ficsori ars poetica kibontva úgy hangzik, hogy az állampolgári jogokat nem sértheti a nemzetbiztonsági tevékenység, és a szervezeteket nem hajlíthatja sem gazdasági, sem politikai befolyás, egyedül a nemzetbiztonságán örködhetnek. Meg amúgy is nagy a feszültség a népben, és ha erre egy olyan újabb kártya húzódik rá, hogy a szolgálatok működésére gyanú vetül, akkor régen rossz, mondta Ficsor.
És milyen borzalmasan rosszak! A gyilkos megamix, benne drogos és hősies Gordonnal itt olvasható. Vigyázat, nevetni lehetetlen rajta! Részletek itt>>>
Aztán Ficsor rátér arra, hogy itt a gazdasági válság, ami majd egy csomó munkát jelent a szolgálatoknak. Ha válságkezelő miniszterelnök van, példálózott Ficsor, akkor válságkezelnek majd a szolgálatok is, például a stratégiailag fontos cégek (lásd: energiavállalatok) kapcsán.
És végül Ficsor harmadik prioritása az alkotmányosság védelme, mert amikor felnőtt, beszélt egy kicsit magáról a jelölt, akkor felnézett a nagy politikusokra, hogy létrehozták a demokráciát, ami nem kis teljesítmény, és ezt most különösképpen kell védeni, hiszen tobzódnak a szélsőségek az országban.
Ami a szakmát illeti: Ficsor erősíteni kívánja a szolgálatok és a társszervek működését. Cél a hatékonyságnövelés törvényi garanciák mellett. És Ficsor mostani információi alalpján szakmai konszenzus keretében lehet közös ügyeket találni (lásd: titoktörvény, a nemzetbiztonságról szóló törvény). Ficsor egyébként azt ígérte, hogy nem lesz ezekben az ügyekben hiperaktív, ám cserébe rendkívül nyitott lesz, példának okáért a titoktörvényt ugyan már benyújtották, de ki kell nyitni újra a politikai vitát, hogy ne halmozódjon se a nép, se az újságírók előtt titkos adatok kupaca.
Demeter Ervin a Fidesztől azt feszegeti, hogy Ficsor visszaszorítja -e a szolgálatok ténykedését az alkotmányos keretek közé. A jelölt szerint mindenképpen, de szerinte nagyjából most is e korlátok között üzemel a rendszer. Ha mégse, ígérte Ficsor, és ez kiderül, akkor jön az intézkedés és a vizsgálat. Amúgy általánosságban, feddi Ficsor Demetert, tartózkodjunk az ilyen kijelentésektől, mert amortizálja a szolgálatok reputációját.
Demeter megint nekifut, mondván: lehet, hogy Ficsornak nincsenek konkrét ismeretei az NBH visszásságairól, de azt kabinetfőnökként is láthatta, hogy e kérdésben példátlanul egymásnak feszült kormány és ellenzék, például akkor, amikor Laborc Sándort kinevezték az NBH élére, vagy amikor az NBH az önkormányzatokat vonta nemzetbztonsági védelem alá (ezt amúgy a helyhatóságok opcionálisan választhatták). Vagy akkor amikor az állampolgári jogok biztosa nehezményezte, hogy a tüntetésen hangoskodókat el lehet vinni. Illetve, mondta Demeter, most nyomozás vizsgálja az NBH ügyekezelési rendjét. Szóval Demeter arra kíváncsi, hogy Ficsor figyelembe veszi-e ezekben az ügyekben a nemzetbiztonsági bizottság véleményét, illetve megregulázza-e az NBH-t.
Ficsor szerint a demeteri példák közül egyik sem bizonyított. Ami Laborc kinevezését illeti, ott Ficsor arra jutott, hogy a személyi kérdésekben különösen oda kell figyelni a bizottság véleményére, de a miniszter dönt. Amúgy ha majd elbeszélgetett a szolgálatok főigazgatóival, akkor, ígérte Ficsor, majd elgondolkozik rajta, hogy szükséges-e bárminemű struktúra- vagy személyi mozgás.
Ficsor egyébként az országgyűlési biztosokkal is konzultálni vágyik, de reményei szerint nem állhat minisztersége alatt olyan helyezet elő, hogy az ombudsmanok megfedjék a szolgálatokat. Erre látszik rímmelni Tóth Károly alelnök, aki szerint a szervek működése megfelelt az alkotmánynak, de gyér volt a civilkontroll. Aztán kiderül, hogy ez a bizottság ellenzéki tagjainak hibája, mert nem jártak ülésre, így nem szabályozhatták kellő módon a titkosszolgálati ügymenetet. Majd Tóth arra kéri Ficsort (megelőlegezve megszavazását), hogy a jövőben értékelje felül a bizottság véleményező szerepét.
Aztán Tóth arról beszél, hogy válság ide vagy oda, a szolgálatok techniaki fejlesztésével nem lehet leállni, ugyanis ha most nem fejlesztenek, akkor hosszú évekig nem tud hatékonyan védekezni az NBH.
Simicskó elnök azon ironizál, hogy miért vágyik egy nem egészen 29 éves agrárszakember a nemzetbiztonság élére, mert nyilván a civilkontrol fontos, de az nem feltétlenül jó, ha a szolgálatokat egy teljesen laikus ember vezeti.
Azt Ficsor gyorsan tisztázta, hogy őt Bajnai Gordon kérte fel a posztra, és azért vállalta, mert széles körű szakmai-politikai tapasztalatokkal rendelkezik. Gyurcsány kabinetfőnökeként pedig remek tudásbázist hozott össze a közigazgatásról, az egyeztetésekről, így felgyűlt annyi tudása, hogy elboldoguljon a kormányzati hírforgalmazással. És a bónusz Ficsor szerint az, hogy közgaszdászként becsempészhet egy kis válságkezelést az NBH-ba.
A Transparency International szerint nem, Vahl Tamás SAP-s ügyeire emlékeztetik Bajnait.
A szabad demokrata Gulyás József elöljáróban gyorsan tisztázta, hogy nemzetbiztonsága a köztársaságnak van, nem pedig a kormánynak, úgyhogy ideje lenne végre visszaállítani a szolgálatok iránti bizalmat. Aztán Gulyás arról érdeklődött, hogy mit kíván tenni Ficsor, azzal a Kenedy-jelentéssel, ami szeptember óta hever a kormány asztalán. Ficsor azt kívánja tenni, hogy elmegy a falig, magyarán a lehető legtöbb titkot nyilvánosságra kell hozni, mindaddig, amíg nem sérülnek nemzetbiztonsági érdekek.
Gulyás második menetben arról faggata Ficsort (aki egyébként korábban maga emlegette a stratégiai cégek védelmét), mit reagál az NBH a Mol körül zajló ügyekben (lásd: például orosz bevásárlás). A jelölt szerint a stratégiai cégeket meg kell védeni, a Moltól pedig valószínűleg ugyanúgy lenne célszerű távol tartani az oroszokat, ahogy az OMV-vel ment szemben a magyar kormány, amikor az osztrák cég be akarta kebelezni magyar társát.
Végül Gulyás arra lett volna kíváncsi, hogy miként mozgatná át az NBH struktúráját Ficsor, aki erre hallhatóan nem válaszolt. Aztán Juhász Ferenc pótanyaja lett Ficsornak, és vigasztalta, ne keseregjen, ha a kora miatt cikizik, és a támadások arra ösztököléljék, hogy méginkább akarjon együttműködni gonosz birálóival. Kevesebb gőzt a sípra, több gőzt a kerekekre, adott végső iránymutatást Juhász Ficsornak (értsd: kevesebb nyilvánosság, több elintézett ügy).
Demeter szerint Ficsor kijelölése azt az érzést erősíti, hogy pártkézben akarják tartani a polgári titkosszolgálatokat. Ugyanis, indokolt Demter, az ember nagyon sok mindenben, amiben nincsen tapasztalata, nincsen előismerete, kénytelen mások véleményére támaszkodni, így az ellenzéki politikus Ficsor korábbi pozíciójából adódóan Gyurcsány Ferencet feltételezi az új nemzetbiztonsági miniszter hátterében. Aztán egy huszárvágással Demter azt tudakolta, hogy Ficsor tagja-e tagja-e szcientológiai egyháznak, és nem tartja-e ezt kockázatnak.
Ficsor nem értette, hogy miként lehetne ő Gyurcsány kinyújtott keze, amikor a köztársaság minisztere lesz, igaz némi pártkötődéssel. Ami Gyurcsánnyal való személyes kapcsolatát illeti, az jó és szoros, erre pedig büszke Ficsor.
A szcientológiai egyháznak pedig nem vagyok tagja, jelentette ki Ficsor. És elfogadhatatlan tartja, ha valakik (lásd: szcientológusok) alkotmányos jellegű hatalmat nem alkotmányos eszközökkel akarnak megszerzni.
És eljött a szavazási pillanat, de kézemelés előtt, Simicskó még véleményez. Szerinte a nemzetbiztonság egy nagyon fontos terület, ám amikor Szilvásy Györgyöt hallgatták meg jelöltként, akkor Ficsor elődje pont azokkal a panelekkel rukkolt elő, amivel a jelenlegi jelölt, ám utána nagyon barátságtalanul viselkedett a nemzetbiztonsági bizottsággal. Így Simicskó szerint nem csoda, ha az ellenzékben az utóbbi időszak trükkjei, féigazságai egy egészséges bizalmatlanságot alakítottak ki. Mert a parlamenti demokrácia megcsúfolása volt, hogy Laborcot a bizottság ellenkezésének ellenében nevezték ki. És erről a problémáról Ficsor sem nagyon akart beszéltni. A kormányátalalkítás pedig Simicskó szerint csak időnyerés, így az ellenzék nem szavazza meg.
Nem támogatta a bizottság Ficsor kinevezését, az öt MSZP-s szavazat ellenében öt Fideszes feszült, ám az SZDSZ-s Gulyás József tartózkodott.
Bajnai Gordon miniszterelnök továbbra is fenntartja Ficsor Ádám jelölését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszteri posztra, mondta Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerdai ülésén öt igen, öt nem szavazattal és egy tartózkodással nem támogatta Ficsor Ádám kinevezését. A bizottsági támogatás jogilag nem feltétele a kinevezésnek, erről bővebben itt olvashat. Ficsor kinevezését az MSZP továbbra is támogatja. "Ismerünk olyan titkosszolgálati minisztereket az elmúlt húsz évből, akiknek semmilyen szakmai tapasztalatuk nem volt a titkosszolgálatokkal kapcsolatban" - nyilatkozta Nyakó István, a párt szóvivője.
Gyurcsány Ferenc felkérésére még nemet mondott, csak a szocialista megyei elnökök felkérése győzte meg Bajnai Gordont arról, hogy érdemes lehet elvállalni a kormányfőséget, jelentette ki első, miniszterelnökként adott interjújában a Népszabadságnak. Gyurcsány lemondási szándékáról nem tudott, maga is inkább távozott volna a kormányból.
Éjszakába nyúló tárgyalásokon egyeztetett a szocialistákkal a minisztercserékkel járó államtitkárcserékről Bajnai Gordon a Népszabadság értesülései szerint. A lap úgy tudja, hogy Keller Lászlót, a Pénzügyminisztérium államtitkárát Katona Tamás váltja. Megszűnik Kondorosi Ferenc, az Új Rend kormánybiztosának posztja, feladatait az igazságügyi minisztréium veszi át. Várhatóan új pozíciót kap Csizmár Gábor és Kolber István. Puch László a Népszabadság értesülései szerint államtitkár maradhat, ahogy a gazdasági tárcánál Varju László és Burány Sándor is. Balázs Péter külügyminiszter viszont leválthatja Horváthné Fekszi Mártát.
Miniszterjelölti meghallgatása előtt pár órával visszalépett a gazdasági tárca vezetésére kiszemelt Vahl Tamás. A jelöltet szerdán több támadás is érte SAP kartellüzletei miatt, melyek idején ő vezette a vállalatot.
A Tocsik-ügyben korábban a vádlottak padján ülő Boldvai László lesz a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Fél kettő előtt néhány perccel érkezett meg az SZDSZ-frakció csütörtöki ülésére Bajnai Gordon miniszterelnök. A liberális képviselők most ismerhetik meg a kormányfő programjának részletesebb változatát.
Az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja Kóka János frakcióvezető kérésére később napirendre veszi annak a három képviselőnek - Gulyás Józsefnek, Béki Gabriellának és Velkey Gábornak - az ügyét, akik hétfőn nem szavazták meg a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és külön megtárgyalják azt is, hogy Gulyás József szerdán miért tartózkodott a titkosszolgálati miniszternek jelölt Ficsor Ádám nemzetbiztonsági bizottságban történő meghallgatását követő voksoláson. (MTI)
Boldvai Lászlót, aki 1994-től 1998-ig az MSZP kincstárnoka volt, a Fővárosi Bíróságon zajló Tocsik-perben 1999. február 8-án befolyással üzérkedésért fogházbüntetésre, vagyonelkobzásra, illetve pénzmellékbüntetésre ítélték. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság 2000. április 12-én hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás Boldvai László esetében zsarolás bűntettére módosította a vádat (Tocsik Márta később visszavont "pizsamás vallomása" szerint Boldvai László a jogásznő 804 millió forintos sikerdíjából 25 százalékot kért az Arány Rt.-nek, amelyet Tocsik Márta át is utalt az ügyben semmilyen munkát nem végző cégnek). A Legfelsőbb Bíróság 2003. április 8-án jogerősen felmentette a zsarolás vádja alól Boldvai Lászlót.
Mesterházy Attila mellett Veres János is kapott jelölést az MSZP frakcióvezetői posztjára a munkacsoportoktól.
Lendvai Ildikó többek között azzal a feltétellel vállalta a pártelnöki felkérést, hogy ha a frakcióvezetői posztról leköszön, akkor helyette Mesterházy Attila jelenlegi frakcióvezető-helyettest választják meg a képviselőcsoport vezetőjének. (MTI)
Negyed háromkor Bajnai Gordon miniszterelnök távozott az SZDSZ Parlamentben tartott frakcióüléséről. A kormányfő a rá váró újságíróknak, akik arra voltak kíváncsiak, hogy van-e már új jelöltje Vahl Tamás helyére, csak annyit mondott "hamarosan lesz".
A miniszterelnök és az SZDSZ között a tervek szerint hétfőn folytatódnak az egyeztetések. A szabad demokraták frakcióülése jelenleg is tart. (MTI)
