Sápadt kampány után napsütéses választás Pécsen

Egy ember, egy város, egy és fél év, így hangzik Bajnai-parafrázisa a polgármester-választásra készülő Pécsett. Első ránézésre a képlet egyszerű: a közvélemény-kutatási adatok szerint körülbelül 10 százalékon álló MSZP előtt legalább 20-30 százalékkal vezet a Fidesz, így papírforma esetén az ellenzék jelöltje simán beleülhet a városvezetői székbe.

Nem véletlen, hogy Szili Katalin házelnök hetekig hezitált, hogy akkor elinduljon-e. vívódott, starthoz álljon-e Pécsett. A döntésre egyébként a Gyurcsány-kabinet is erősen rásegített egy kis szivárogtatással: Tasnádi Péter halála után pár órával egyes online lapok már írták is, hogy Szili az MSZP pécsi embere.

A helyzet azonban csak első ránézésre egyszerű: ez a választás csak részben szól Sziliről, illetve kihívójáról a fideszes Páva Zsoltról. A valódi tét az MSZP továbbélésnek mikéntje. Szili mindenestre sutba dobta a hagyományos pártkampányt, és civil korteshadjárattal próbálja belopni magát a nép szívébe. Technikája azon alapul, hogy az MSZP mellett a lehető legtöbb párt és civil szervezet követelését beleolvasztja programjába, így gyűjtött maga köré vagy egy tucatnyi szervezetet, például az MDF-et, az SZDSZ-t, a kommunista pártot és még egy volt jobbikost is. A civil imázsért még egy új szervezetet is gründoltak Helló Pécs mozgalom néven, az MSZP így háttérből korteskedhet.

A szocialista politikus számára a házelnöki poszt előny ebben a kampányban, hiszen használhatja a pártok felett álló közjogi méltóság képét. A független imidzsét azzal is próbálja erősíteni, hogy olykor a kormánnyal is szembe megy, például a Tubes-ügyben. Hogy ez a leválási kísérlet hiteles volt-e, az majd elválik.

Szili mindenesetre lekoppintotta a Bajnai Gordon ötletét, és ahogy a leendő miniszterelnök pár hete a frakciót, a balos polgármesterjelölt is írásban nyilatkoztatta a városi közgyűlés tagjait, hogy valóban támogatják-e programját. A 40 fős képviselőtestületből 22-en (2 SZDSZ-esek, 1 kiugrott MSZP-s és 19 szocialista) szignálta, hogy igen, ő hisz Szili városépítő programjában.

Arról, hogy végül melyikük viszi el a pálmát, egyelőre csak találgatni lehet. Az Index különböző fideszes forrásai úgy kalkulálnak, hogy a kampány kezdetén fej-fej mellett állt a két jelölt, de a miniszterelnök-keresési bohózat biztos, hogy Páva javára módosított a helyzeten.

Páva már tapasztalt városatyaként szállt be a küzdelembe, hiszen a Horn-kormány idején ő vezette a pécsi önkormányzatot. Az 1994-98 közötti ciklus jelentős részét ráadásul kisebbségi támogatással volt kénytelen levezényelni. A polgármester-jelöltnek, ha nyer, most is szüksége lesz az akkor kialakított rutinra, hiszen a következő másfél évben hasonló kondíciók várnak rá a testületben.

A jobboldali politikus, csakúgy mint Szili, távolságtartó volt a kampány alatt saját pártját illetően. Páva nem rejtette véka alá, hogy kapcsolata nem mindig volt felhőtlen a helyi Fidesszel, sőt jelentős belső ellenzékkel kellett néha szembenéznie. Ezek a belső viták vezettek a 11 évvel ezelőtti visszavonulásához.

A pécsi választók ezért nemcsak arra emlékezhetnek, hogy Páva hivatali ideje alatt épült meg a Hullám Fürdő és a Városi Sportcsarnok, hanem a fideszes kalamajkákra is, amelyek egyértelműen nem az átütő sikerember imidzsét kölcsönzik Pávának. 2002-ben ugyanis megint megbízták, ő indulhatott volna a polgármesteri székért, de váratlan visszalépésével elhúzódó, és komikus jelöltkeresgélésbe kényszerítette pártját. A fideszesek csak nehezen találtak Katzirtz Béla, egykori futballkapusra, akit végül rá tudtak beszélni, hogy álljon ki Toller Lászlóval szemben. A vereség ellenére Páva 2006-ban ismét lehetőséget kapott, el is indult, de az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni hangulatban sem tudott nyerni.

Ezért volt szükség arra, hogy februárban egy Orbán Viktorral folytatott, és természetesen videón rögzített telefonbeszélgetéssel indítsa kampányát, és hogy az elmúlt hónapokban hangsúlyozza, hogy időközben sikerült rendet tenni a párt házatáján.

Páva leginkább az MSZP-kormány politikája okozta elégedetlenségre alapozta érveit, és arról próbálta meggyőzni a helyieket, hogy egy újabb szocialistától sem várhatnak változást. A tartalmilag meglehetősen sápadtra sikerült korteskedés végül kölcsönös vádaskodásba fordult. A finisben leginkább arról volt szó, hogy ki kiről terjeszt valótlan állításokat, megtévesztő-e a másik plakátja.

Egy időközi választásnak, legyen az akár parlamenti, akár önkormányzati voksolás, általában nincs országos jelentősége, mondta az Indexnek Török Gábor elemző, a Vision Consulting vezetője. Éppen ezért azok, akik messzemenő következtetéseket vonnak le ezek eredményéből, rendre komoly szakmai hibákat követnek el, hiszen nem veszik figyelembe a regionális sajátosságokat és az eltérő körülményeket. Most azonban a pécsi polgármester választásnak két okból is kiemelt jelentősége van: egyrészt választ kaphatunk arra, hogy mi változott egy szocialista fellegvárnak tartott városban 2006 óta, másrészt megtudjuk, hogy képes-e a szocialisták egyik utolsó reménységének tartott politikus ellenszélben is sikeresen manőverezni.

2006 októberében őszödi hangulatban az MSZP mindössze hét megyei jogú városban volt képes nyerni, ezek között volt Pécs, ahol Tasnádi Péter 287 szavazattal előzte meg Páva Zsoltot. A kísérletünket erősíti, hogy az egyik szereplő most is ugyanaz, a másik oldalon pedig - szemben a 2006-os indulóval - igazi nagyágyúnak tartott jelölt áll, ráadásul kivirágzott mögötte egy mini-olajfa, azaz a baloldali táborba, Szili mögé rendeződött az országos szinten ettől még irtózó MDF és SZDSZ is. (Érdekesség, hogy mindkét kis párt 1994-ben még Pávát támogatta egy szocialista jelölttel szemben.)

Mindez azt jelenti, hogy míg 2006-hoz képest a kutatások szerint országosan romlott az MSZP helyzete, helyben sikerült erősíteniük az esélyeiket. Ha tehát Szilinek és a mini-olajfának így sem terem babér, az tényleg nem sok jót jelez a baloldal számára az országos erőviszonyokat illetően, mondta Török.

A tét a házelnök számára személyes karrierje szempontjából is óriási. Ekkora kockázatot ritkán vállal politikus, hiszen Szili dupla vagy semmit alapon vállalta a jelöltséget. Ha ebben a helyzetben nyer, akkor valóban az MSZP egyetlen, ráadásul "tesztelt", "bemért" aranytartalékává teszi magát. Ha azonban veszít, azzal a hozzá fűzött baloldali reményeket egy csapásra eloszlatja, s a közvélemény szemében egy darabig ugyanolyan bukott politikus lesz, mint például az a kormányfő, akinek feltehetően sokat köszönhet majd Páva Zsolt, ha sikerül legyőznie riválisát.