Hol volt eddig a 400 ezer Jobbik-szavazó?

A három évvel ezelőtti parlamenti választásokon 35 és 51 százalék közötti eredményeket ért el az MSZP a megyékben. A vasárnapi EP-választáson 13 és 22 százalék között kapott, vagyis támogatottsága a 2006-osnak a 35–40 százalékára esett.

Az MSZP-től a Jobbikhoz vitt az út

Ha megnézzük az egyes megyék adatait, azt látni, hogy a szocialistákból kiábrándult szavazók közül azok, akik nem maradtak otthon, a Jobbikot választották. Az MSZP és a Jobbik együttes választás eredménye ugyanis mindössze 10-19 százalékkal alacsonyabb az MSZP 2006-os teljesítményénél (az alábbi grafikonon az egyes oszlopok a megyéket jelzik, az eredményeket tehát tartalmi szempontból nem kellett volna összekötni, de így látványosabb az MSZP 2006-os, valamint az MSZP és a Jobbik 2009-es eredményének párhuzamos alakulása).

„Az MSZP szavazótábora az évek alatt erodálódott. 2006 nyarán azt gondoltuk, hogy az MSZP-szavazók megbántódtak, de nem mennek át a Fideszhez. Aztán a tavalyi népszavazásra kiderült, hogy legalább egy konkrét ügyben átmennek. Most vasárnap már az is, hogy ezek az emberek tájékozódni is kezdtek a jobboldal felé” – reagált az eredményekre Lakner Zoltán politológus.

Nem ijesztő, vonzó

A Vision Consulting politikai elemzője szerint az MSZP hiába próbált ijesztgetni a kampányban a Jobbikkal, mivel a Jobbik épp egy olyan témát és annak egy olyan látszatmegoldását mutatta be, ami az MSZP-szavazók tömegei számára nem volt ijesztő, az „a maga lehengerlő egyszerűségében hatalmas vonzerőt jelentett”.

A politológus szerint a területi eredmények elemzésekor fontos arra is odafigyelni, hogy az egyes megyékben a Jobbik és a Fidesz egymás kárára volt erős. Vagyis a Jobbik ott volt a legerősebb, ahol a Fidesz a leggyengébb, és fordítva. „A két párt rivalizál az MSZP-tábor kirablásában.” Lakner szerint tegnapra kiderült, hogy míg korábban azt várták, hogy a csalódott MSZP-szavazó otthon marad, vagy a Fideszt választja, most azt látszik, hogy vagy otthon marad, vagy a Jobbikot választja, és sokaknak csak harmadik opció a Fidesz.

Figyelemre méltó az is, hogy a Jobbik elsősorban a romák által nagy arányban lakott megyékben, Borsodban, Szabolcsban tudott erős lenni – azokban, ahol egyébként a Magyar Cigány Fórum is az átlagosnál jobban szerepelt. Például a szabolcsi Tiszalök és Tiszavasvári a Jobbik második és harmadik, az MCF-nek az ötödik és hatodik legerősebb városa volt. Mindkét párt legjobb települései között ott van még Ózd, Heves, Gönc, Hajdúhadház, Putnok és Szikszó.

Varga fideszes, a legszegényebb MSZP-s

Ha az egyes pártok legjobb és legrosszabb eredményeit nézzük, akkor is a Fidesz a nap nyertese. A Baranya megyei Varga községben 36-an szavaztak, közülük egy ember választotta az MSZP-t, a maradék 35 a Fideszre szavazott. Ez a 97,22 százalékos eredmény nemcsak a párt országos rekordja, hanem abszolút csúcs is.

További 23 kistelepülés van – két borsodi községen kívül Vasban, Zalában, Somogyban és Baranyában –, ahol a Fidesz kilencven százaléknál többet gyűjtött be. Ezek többségében néhány tucat szavazó között taroltak, de például a baranyai Alsószentmártonban több mint háromszázból kaptak 93 százaléknyi szavazatot.

A szocialistáknak ugyanakkor csak egyetlen településen sikerült elnyerniük a választók több mint kilencven százalékának a kegyét: a túlnyomórészt romák lakta Csenyétén a leadott 41 szavazatból 37-et gyűjtöttek be, míg a Fidesz és az SZDSZ két-két szavazatot kapott. A második legszocibb községben, a Pest megyei Lóréven már csak 61,54 százalékot – negyven szavazatot – kaptak, további két baranyai és egy Veszprém megyei, néhány fős községben értek el legalább ötven százalékot.

MSZP: 0 és 90 százalék között

Míg Csenyéte, a legszegényebb magyar falu az MSZP-t támogatta, a jövedelmi lista utolsó öt helyén álló másik négy településen a Fidesz volt a legnépszerűbb. A második legszegényebb Gilvánfán 67 százaléka volt az ellenzéki pártnak, és 2 szavazóval mindössze 4,65 százaléka az MSZP-nek. Szakácsiban 75:7 arányban verte a Fidesz a szocialistákat, Rinyabesenyőn nem is kapott szavazatot az MSZP, Kiscsécsen kilencven százalék fölött végzett a Fidesz. A leggazdagabb települések is fideszesek voltak, Budaörsön és Törökbálinton több mint ötven, Hévízen csaknem hatvan, Csopakon hatvan, Tihanyban majdnem hetven százalékot szerzett a győztes párt, ezeken a helyeken az MSZP-nek a hévízi 21 százalék volt a legjobbja.

Az eddigi két nagy párt versengését a városok mutatói alapján még nagyobb fölénnyel nyerte a Fidesz. Négy megyei jogú városban (Hódmezővásárhely, Szombathely, Kecskemét és Sopron) több mint hatvan százalékot kaptak, de Debrecenben és Győrben is csak tized százalékokkal maradtak el ettől. Összesen 17 megyei jogú városban volt ötven százalék fölötti a támogatottságuk, és a legrosszabb eredményt hozó Salgótarjánban is 42 százalékot gyűjtöttek. Az egyéb városok közül négyben több mint nyolcvan százalékot értek el. A Fidesz további 35 helyen nyert kétharmadosnál nagyobb arányban, a legjobb, 83 százalék fölötti eredményük a nyíradonyi, de a dicsőséglistán van Villány, Csorna, Vasvár, Karcag, Mórahalom.

A szocialisták legjobb nagyvárosa Tatabánya volt 28 százalékkal, ezenkívül 25 százalék fölött csak Salgótarjánban és Dunaújvárosban, legalább húsz százalékot további hat településen kaptak. Ugyanakkor az MSZP Hódmezővásárhelyen és Debrecenben a 15 százalékot sem érte el. A kisebb városokban sem jött össze a szocialistáknak sehol az egyharmados támogatottság. A legjobbjuk a Békés megyei Mezőhegyes 31,9 százalékkal, emellett Dorogon és Oroszlányban értek el harminc százaléknál többet, és csak nyolc egyéb városban – közülük négy borsodiban – kapták meg legalább a szavazatok negyedét.

Jobbikos falvak, városok

Nem csoda, hogy a Jobbik több városban és számos községben jobban szerepelt az MSZP-nél, sőt voltak olyan települések is, ahol a Fideszt is megelőzve a legjobb eredményt érte el. A párt a nagyvárosokban nem szerepelt túl jól, csak Miskolcon támogatta legalább a szavazók egyötöde, de a tíz százalékot Szombathely kivételével mindenhol összeszedte. Viszont Tiszalökön 37,72 százalékkal nyert a Jobbik – a Fidesz-lista 36,38 százalékot kapott –, Rakamazon és Tiszavasváriban negyven százalék fölött volt a támogatottsága.

A párt főleg a borsodi és a szabolcsi kisvárosokban tarolt, de például Ózdon is csak alig száz szavazattal kapott kevesebbet, mint a győztes Fidesz. A községekben még jobban szerepeltek: ötven százalék fölötti eredményt értek el a szabolcsi Szorgalmatoson és a borsodi Legyesbényén. További 17 faluban volt legalább negyven százalékuk, és ezek többségében meg is előzték a Fideszt.

Az SZDSZ-nek már csak Uszka maradt

Az SZDSZ eredményében az a legmeglepőbb, hogy egyetlen városban sem érték el az öt százalékos küszöböt (ami nemcsak az EP-választáson, hanem a jövő évi országgyűlésin is kellene a parlamentbe jutáshoz). A megyei jogú városokban az érdi 2,63 százalék a legjobbjuk, míg tíz nagyvárosban két százalékot sem kaptak.

A kisebb városok közül négy százalék fölött is csak Budaörsön, Demecserben, Kalocsán és Budakeszin végeztek, és csak negyven egyéb városban értek el legalább két százalékot. A korábbi vidéki fellegváraik közül – ahol 2006-ig ciklusokon át ők adták a polgármestert – Békéscsabán például 2,22, Veszprémben 2,16, Szekszárdon 1,86 százalékot kaptak.

Van ugyanakkor az országban két liberális falu: a szabolcsi Uszka 53,15 százalékot, a baranyai Besence 52,17 százalékot hozott az SZDSZ-nek. Igaz, ezeken túl csak hét község van, ahol legalább tíz százalékot szereztek, és ehhez például a borsodi Keresztétén elég volt két szavazat.

Zalában szeretik Lajost és Ibolyát

Az MDF a zalai aprófalvakban volt a legtámogatottabb: a Bokros Lajos vezette listát a hernyékiek 52,5 százaléka – 21 szavazó – választotta, és a további öt, húsz százalék fölötti – három–nyolc szavazós – falvukból is három zalai.

Egyetlen városban, Nagykállón ment tíz százalék fölé (11,33 százalék) a fórum támogatottsága, Hajdúszoboszló a második leg-MDF-esebb város 8,41 százalékkal, hajszállal megelőzve Dávid Ibolya 8,16 százalékot produkáló Tamásiját. A nagyvárosok közül négyben – Sopron, Szeged, Dunaújváros, Nyíregyháza – kapott hét százaléknál többet, és csak Kaposváron nem érte el az öt százalékot.

Elővárosi LMP

Az ötödik legnagyobb erővé előlépett LMP a Pest megyei városokban tarolt. A Humanista Párttal közös listája három városban, Budakeszin, Szentendrén és Budaörsön is öt százalék fölött végzett, de a negyedik és ötödik legjobb eredményét is a főváros közelében (Pomáz, Dunakeszi) érte el. A legjobb 15 városukból tíz Pest megyei, és például Kuncze Gábor városában, Szigetszentmiklóson is jobb eredményt tudtak elérni, mint az SZDSZ (3,6 százalék a liberálisok három százalékával szemben).

A falvak közül az SZDSZ-ből kizárt Mali Zoltán vezette Drávapiskiben voltak a legjobbak (51,35 százalék), a zalai Felsőszenterzsébet kilenc szavazójából három őket támogatta, és további hét községben volt több mint tíz százalékuk. A megyei jogú városok közül a legjobban Pécsen szerepeltek, ahol 3,84 százalékot értek el, Nagykanizsán és Salgótarjánban két százalék alatt maradtak.

Ötödrészt kommunista

A választást hetedik helyen záró Munkáspárt a megyei jogú városok közül egy százaléknál többet kapott Salgótarjánban (2,84 százalék), Szolnokon, Tatabányán, Békéscsabán, Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban és Egerben, ugyanakkor a fél százalékot sem érte el Szombathelyen. Két városban, Túrkevén és Borsodnádasdon négy százalék fölött szerepelt, a két százalék még 13, jellemzően alföldi városban jött össze.

Van egy falu, amelynek az ötöde kommunista: a baranyai Tengeriben 21,05 százalékot, négy szavazatot kaptak. Második legjobb eredményük az egyetlen kommunista polgármester által vezetett községből származik: Borsodbótán 14,37 százalékot értek el. Emellett még négy faluban volt legalább tíz százalékuk, köztük a kommunista görög menekültek alapította Beloianniszban (ahol egyébként a szavazók csaknem 16 százaléka a Jobbikot választotta).

Berecz szülőfalvában tarolt a cigánypárt

Borsod, Baranya, Szabolcs – az ezekben lévő kis falvakban szerepelt legjobban az MCF, amely listáját Tarnazsadányban és Nyírpilisben a szavazók több mint fele támogatta (és még hét községben volt legalább egyharmaduk). Ha a városokban elért eredményüket nézzük meg, egyértelmű a párt egymegyés jellege: a hét legjobb eredményüket szabolcsi városokban érték el.

A legjobban Berecz János szülővárosában, Ibrányban szerepeltek – 19,97 százalék –, de tíz százalék fölött voltak Nyírbátorban, Nagyhalászon és Demecserben is. A megyei jogú városok között is Nyíregyházán voltak a legjobbak, bár ez csak 0,73 százaléknyi szavazatot jelent (míg Sopronban és Székesfehérváron csak 0,08 százalékot kaptak).