Elmarad a versengés az SZDSZ-elnökségért

Az európai parlamenti választás után mind a négy, 2006-ban a magyar parlamentbe jutott párt kongresszust, tanácskozást tart, némelyik sorsdöntő lehet az adott párt életében.

A Jobbik a centrumban tarthatja a Fideszt

A Fidesznek nem kellett magyarázkodnia az 56 százalékos győzelmet hozó európai parlamenti választás után, habár a Jobbik váratlan megerősödése könnyen a kétharmados parlamenti többségükbe kerülhet a 2010-es vagy egy előrehozott választáson. A párt vezetői a heti nyilatkozataikban nem osztották a többi parlamenti párt aggodalmát a Jobbik előretörése miatt, Orbán a hétfői frakcióülésen azt tanácsolta képviselőtársainak, hogy ne foglalkozzanak a Jobbikkal, és megpendítette annak lehetőségét, hogy a parlamenti választások után hatalomra kerülve megvizsgálják: milyen szerepe volt a titkosszolgálatnak a párt megerősödésében. Elemzők szerint akár jól is jöhet a Fidesznek az erős Jobbik, mivel így a centrumban politizálhat, nem kell engedményeket tennie a szélsőségeseknek.

A párt az eredményeket már értékelte egy kétnapos elnökségi ülésen, ami után az előrehozott választást sürgető levelet küldtek a szocialista képviselőknek. A választási eredmények értékelése mellett tisztújítást is tart a szombati Fidesz-kongresszus. Nagy izgalmak nem várhatók, kizárólag a jelenlegi tisztségviselők – Orbán Viktor pártelnök, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Pelczné Gáll Ildikó és Varga Mihály alelnökök – kaptak jelölést.

Az SZDSZ a népszerűtlen elnöki pozíciót próbálja betölteni

Nagy viharok várhatók az SZDSZ országos tanácsának (ot) ülésén, az EP-választás eredményeinek értékelése súlyos vitákhoz vezet. A konstruktívabbak már az SZDSZ talpra állításáról köröztetnek vitairatokat.

A választás éjszakáján még úgy tűnt, hogy Fodor Gábor lemondását már a hétfői ügyvivői testület ülésén elfogadhatják, a döntést végül a szombati országos tanács ülésére halasztották, csakúgy, mint a választási eredmény értékelését. A legnagyobb kérdés az, ki vezesse a pártot. A pártelnöki poszt most nem tartozik a legkapósabb állások közé; az biztos, hogy Fodor nem marad, és legfőbb pártbeli riválisa, Kóka János se lesz elnök, mivel miniszterként és pártelnökként nagy szerepe volt az elmúlt év kudarcaiban.

Az ot a párt legfőbb döntéshozói testülete, ahol az elnököt megválasztó rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáról döntenek. Az alapszabály szerint harminc napon belül kell megtartani, úgy tudjuk, hogy július 4-re írják ki. (Ezen a napon lesz az MSZP kongresszusa is, lásd lentebb.) A pénteki ügyvivői testületi ülésen felmerült az is, hogy csak ősszel tartsák meg, akkor Fodor még maradna néhány hónapig az elnöki poszton. Az még kérdéses, hogy csak új elnököt választanak-e vagy egy új ügyvivői testület összetételéről is döntenek. A héten mondott le ügyvivői testületi tagságáról Béki Gabriella, Csőzik László, Gulyás József és Léderer András. Közleményük szerint a döntést már a Bajnai-kormánynak adott üt-támogatás után meghozták, de az EP-választási kampány miatt nem akarták nyilvánosságra hozni.

Az új ügyvivők megválasztása azért lehet indokolt, mert a korábbi választás után létrejött listán már csak négy olyan név szerepel (Lakos Imre, Hankó Faragó Miklós, Kovács Kálmán, Skaliczky Andrea), akik lemondás esetén automatikusan bekerülhetnek a testületbe. Így ha később bármilyen okból kiesik valaki, akkor nincs kit a helyére delegálni, megbénul az üt, instabillá válik a párt működése.

A héten több név is felmerült lehetséges elnökként. Így a pártot már többször megmentő, viszont teljesen visszavonult Kuncze Gábor, aki ahogy eddig is csak a távolból figyelt, most is valószínűleg ezt teszi majd. A szintén már elnöki tapasztalattal Demszky Gábor is szóba került, a főpolgármester várhatóan szintén nem vállalkozik majd a hálátlan feladatra. Vezetheti a pártot az eddigi brüsszeli EP-képviselő Szent-Iványi István, aki az elmúlt években többször is hangoztatta fenntartásait a párt irányvonalával szemben, így az egykori liberális szavazóbázis hiteles figurának tekinti, azonban forrásaink szerint most ő sem törekszik elnöki babérokra.

Beszéltek még a színtelen-szagtalan Hankó Faragó Miklósról, a legtöbb forrás szerint pedig Gusztos Péter neve merült még fel. Gusztos egyébként nagy feltűnést keltett kedden a blogján megjelent vitairatával, ami akár az elnöki posztra való bejelentkezésnek is tekinthető. A dokumentumban hosszan ostorozza az SZDSZ-t az elmúlt évek megalkuvásaiért, és megállapítja: innen annyi esélye van a pártnak visszakapaszkodni, mint ahány százalékot a vasárnapi EP-választáson elért: 2,16 százalék.

Békiék döntése után Eörsi Mátyás – a kilépőket bírálva képviselői mandátumuk megtartása miatt – érdekes javaslattal állt elő, amiről akár már az országos tanács szombati ülésén is szavazhatnak: az SZDSZ-frakció minden tagja mondjon le, és adja át helyét a fiataloknak.

A Dávid Ibolyába vetett bizalom erősödik

Az európai parlamenti választás tétje – az MDF szempontjából – nem egyszerűen az volt, hogy mandátumot szerez-e a párt, hanem ennél sokkal több. Öt százalék alatti szereplés esetén ugyanis Dávid Ibolya vélhetően felajánlotta volna lemondását, és az új vezetés – a hírek szerint Hock Zoltánnal az élen – a párt környékéről is elzavarta volna Bokros Lajost, és megerősítette volna a konzervatív irányvonalat, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a KDNP-hez hasonlóan hagyta volna magát a Fidesz által keblére ölelni.

Pontosan 8 773 szavazaton múlt mandátumot szerzett az MDF, és nem a fenti forgatókönyv valósult meg. Így viszont a szerdai választmány szokatlanul nagy, 72 százalékos többséggel törölte három renitens, a Bokros Lajos szerepvállalásával egyet nem értő Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András párttagságát.

A 72 százalék előrevetíti, hogy a június 20-i országos gyűlésen hiába kér maga ellen bizalmi szavazást Dávid Ibolya és a teljes MDF-elnökség, megmaradnak pozíciójukban. Ugyancsak az országos gyűlésen kell döntést hozni arról, hogy Bokros Lajos hová üljön az európai parlamentben: az új, brit, cseh, lengyel képviselők által alapított konzervatív frakcióba vagy az Európai Néppártba, ahol erős Fidesz-befolyás érvényesül. Nem lenne meglepő, ha az előbbit választanák.

Az más kérdés, hogy Bokros valószínűleg nem tölti ki mandátumát, legalábbis nehéz elképzelni, hogy a 2010-es országgyűlési választási kampánynak (vagy az előrehozottnak) a karakteres, az EP-be jutást érő Bokros nélkül menjen neki a párt. Dávid talányosan úgy fogalmazott: a képviselőcsere (Habsburg követné Bokrost) most nincs napirenden.

A MSZP elkezd készülni a választásra

Megrendítette a szocialistákat az európai parlamenti választáson elért 17,37 százalék. Ha ez az eredmény országgyűlési választáson születik, akkor a jelenlegi 189 helyett mindössze 60 képviselőből állna a szocialista frakció. Ilyen kevesen utoljára 1990 és 1994 között ültek az akkor karanténba zárt MSZP-frakcióban – harminchárman.

Az előre beharangozott július 4-i pártértekezlet helyett egy jóval nagyobb súlyú kongresszust tartanak – már a harmadikat ebben az évben. Hogy mi várható a kongresszuson, az június 21-ig dől el – addig harcolnak a színfalak mögött a párt érdekcsoportjai a kongresszus napirendjének meghatározásáról –, de az biztos, hogy kongresszuson, szemben a pártértekezlettel, tisztújításról és előrehozott választásról is lehet dönteni. A kongresszus mellett szólt érvként, hogy határozattal kötelezheti a frakciót a kormány támogatására – válsághelyzetben ennek különös jelentősége van.

A mostani helyzet szerint tisztújítás nem lesz, legfeljebb az elnökség egy részét cserélik le, előrehozott választásra pedig 15-20 százalék az esély, de a helyzet június 21-ig napról-napra változhat. Mindenesetre az előrehozott választás nem múlhat az időponton. A szombati kongresszus előtti hétfőn, június 29-én szavaz ugyanis a parlament az adótörvényekről. Ha megszavazzák, akkor az MSZP elmondhatja, hogy a Bajnai-kormány sikerrel befejezte a válságkezelő programot, amivel már egy előrehozott választáson is lehet kampányolni.

A kongresszussal – az esetleges előrehozott választásoktól függetlenül – a választási felkészülést is megkezdheti az MSZP, itt határozhatják meg ugyanis a miniszterelnök-jelölés időpontját, valamint meghatározhatják, hogy a kormány a pluszbevételeiből milyen szociális célokat támogasson.