MSZP: nem egyeztek ki a régiek és a fiatalok

Még mindig nincs megegyezezés az MSZP régi nagyjai és a pártot átvenni kívánó fiatalok között. Ugyan a két tábor hétfőn leült egymással, de politikai, tartalmi kérdésekről nem esett szó, csupán egy alapszabályi ügyet sikerült megoldaniuk, illetve megígérték egymásnak, hogy kedd délután újra összeülnek.

Az alapkérdésben, hogy kérjen-e bizalmi szavazást maga ellen az elnökség a július 4-e kongresszuson (ezt a fiatalok forszírozzák), nem jutottak közös nevezőre, hiába terjesztették be kompromisszumos javaslataikat tegnap az öregek.

A békepontok lényege: a fiatalok döntő szerepet kapnának az MSZP országos választási bizottságában (ovb), abban a szervezetben, amelyik gyakorlatilag a választásokig irányítja a kampányt, így döntő szava van az országos lista összeállításában, illetve az ajánlat szerint a fiatalok választhatnák ki a miniszterelnök-jelöltet.

Legfeljebb négy fiatal a kilencből

Igaz, a fiatalok eleve nem túl lelkesen mentek el a találkozóra. Álláspontjuk szerint az országos lista megszerkesztésénél így sem lehet őket figyelmen kívül hagyni, az OVB-be való beemelésüket pedig azért nem tartották túl kecsegtető ajánlatnak, mert a kilencfős testületből már hét hely foglalt (az elnöké, a két elnökhelyettessé, a három alelnökké, illetve a pártpénztárnoké), így legfeljebb két új embert delegálhattak volna (ami négy embert jelent, hiszen Ujhelyi István és Mesterházy Attila alelnökök már eleve ott ülnek a grémiumban, persze a négy még mindig kisebbség).

Csakhogy a hétfői ülésen elolvasták az alapszabályt, ami leszögezi, hogy a választmány tetszés szerint bővítheti tagokkal az OVB-t, azaz a testület irányítására vonatkozó ajánlat valóban érdemi. És ha egy erős mandátummal bíró OVB működik, akkor az elnökség szerepe formálissá válik. (Megjegyzendő: 2005-ben nem Gyurcsány Ferenc, hanem Hiller István volt a pártelnök, az OVB fejeként mégis Gyurcsány irányította az MSZP-t. Ugyanis a testületet a mindenkori miniszterelnök-jelölt vezeti.)

Homályos az alapszabály

A tanácskozás persze azt is végigvette, mi következik a fiatalok ötletéből, a bizalmi szavazásból, pontosabban abból a helyzetből, ha a kongresszus meneszti az elnökséget. A fiatalok álláspontja (amivel néhány megyei elnök is egyetértett) az, hogy el kell kerülni, hogy úgynevezett felmenő rendszerű, a helyi és megyei szerveteknél lezajló tisztújítás előzze meg az elnökség esetleges cseréjét.

A jelenlegi alapszabály azonban nem ad teljesen pontos választ arra a kérdésre, hogy ez miképp lehetséges, így a megoldást a fiatalok egy alapszabály-módosításban látják, ami módot adna rá, hogy csak elnökséget is lehessen váltani. Ha a kongresszus rábólint a felvetésre, azt a jelenlegi szabályok szerint három hónapig kell tárgyalni a párt különböző szervezeteinek, tehát leghamarabb október elejére rántható össze egy alapszabály-módosító küldöttgyűlés.

Tovább amortizálódhatnak

Ennek pozitív olvasata úgy hangzik: innen is látható, hogy senki sem számít előrehozott választásra, a szocialisták belső mozgásai nem érintik a kabinetet, az, ha minden jól megy, október végére keresztül veri a költségvetést, és lezárja az akut válságkezelési időszakot, utána az új arculatú párt bátran adhat a baloldali karaktert erősítő megrendelést a kormánynak.

A negatív interpretáció szerint viszont ez három hónap bizonytalanságot teremt a pártban, közben tovább amortizálódnak a helyi szervezetek, a tagok és a szimpatizánsok. Mert például mi lesz akkor, ha az őszi kongresszus esetleg visszadobja az alapszabály-módosítást, és kezdődik az egész procedúra előröl.

Aki lemarad, kimarad

Mindenesetre már a mostani megbeszélésen több nagy megye elnöke (például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest) jelezte, hogy persze, lehet elnökséget cserélni, de akkor ezt az aktust mégis előzze meg felmenő rendszerű tisztújítást. Hogy komolyan gondolják-e, az kérdéses, megeshet, hogy valójában a bizalmi szavazást szeretnék ezzel a technikával elkerülni. Illetve azt is számításba kell venni, hogy a megyékben megindult az aggódás, hiszen a fiatalok előretörése a területi erőviszonyokat, pontosabban a listára jutási esélyt is befolyásolja. Márpedig az eddig egyéni körzetből bejutó képviselők zömének egyetlen esélye az életben maradásra a lista egyik jó helye.

Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a legfontosabb az, hogy kollektív döntés szülessen, azaz ne a kongresszuson nyíljon vita. Hogy ez miképp menedzselhető, vagy miképp nem, az a kedd délutáni tanácskozáson dől el, amikor szóba kerülnek a tartalmi ügyek is.