Ivó, Milán
9 °C
17 °C

Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet

2009.07.02. 11:05 Módosítva: 2009.07.02. 16:54
A Fővárosi Bíróság ítéletét helyben hagyva csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. A szervezet szerint politikai döntés született, ezért felülvizsgálatot szeretnének, és ismét kijelentették, hogy az ítélet nem a Magyar Gárda Mozgalomra vonatkozik, így folytatják a megmozdulásokat. A bíróság szerint azonban a feloszlató döntés a mozgalomra is kiterjed.

Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel - fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája. A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg - tette hozzá.

Fotó: Kothencz Attila
Fotó: Kothencz Attila

"Az erőszak veszélyét váltották ki"

Bár a rendőrség a Fővárosi Ítélőtábla épülete előtt félig hermetikusan lezárta a Fekete sas utcát, és jelentős erőket vezényelt ki, a korábbi tárgyalásokkal ellentétben a Magyar Gárda most nem vonult ki testületileg, csak 4-5 egyenruhást lehetett látni a tárgyalás végén.

Az ítéletre váró néhány szimpatizáns az időt zsidózással, illetve tréfás zsiráfozással, továbbá kisebbségezéssel és cigányozással töltötte el, valamint a közelben zajló útépítés mustrálgatásával. Két középkorú nő kicsit nehezen követhető gondolatmenet alapján azon méltatlankodott, hogy lám, most megvonják a kafetériát, bevezetik a vagyonadót, de bezzeg a celebekre van pénz, aztán pedig egyetértettek abban, hogy nemcsak ők a szemetek, hanem az is, aki nézi őket.

IMG 7484

Az MTI tudósítása szerint az ítélőtábla megállapította, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.

Felülvizsgálatot kérnek

A Magyar Gárda közleménye

A Magyar Gárda Mozgalom az Egyesület ellen hozott elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntést elfogadni nem tudja, azonosulni nem tud vele. Úgy gondoljuk, hogy mind a Fővárosi Bíróság, mind a Fővárosi Ítélőtábla döntése politikai nyomásra született. Az elsőfokú bíróság, melynek ítéletét most a fellebbviteli fórum jóváhagyta, már rögzítette, hogy döntésében a parlamenti pártok és egyéb politikai szereplők véleménye szerepet játszott. Felháborítónak és a hatalmi ágak összemosásának tartjuk, hogy immár jogerősen is befolyásolni lehet az igazságszolgáltatásnak nevezet jogszolgáltatás döntését.

Bízunk abban, hogy az Egyesület jogi képviselője által indítandó esetleges felülvizsgálati kérelem sikeres lesz, így helyreállíthatóvá válik az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalma.

Noha mozgalmunk szülőatyja, az Egyesület megszűnik, az alapítók által lefektetett erkölcsi-ideológiai irányvonal a döntés által nem érintett Magyar Gárda Mozgalom tevékenységét továbbra is meghatározza, bajtársaink Szent Koronára tett esküjük értelmében ettől ezután sem térnek el. A Magyar Gárda továbbra is él, fejlődik és tevékenységével szolgálja a nemzetet!

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak. Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.

Vona Gábor kifejtette azt is, megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ami sajnos nem sikerült. A Magyar Gárda ügye szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, "jó döntés nem is születhetett". Az ítéletnek "beláthatatlan következményei" lehetnek, hiszen "szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével" - tette hozzá Vona Gábor.

A döntés a mozgalomra is vonatkozik

A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét. Az ügyészség a Gárda 2007. december 9-i tatárszentgyörgyi vonulása miatt kezdeményezte a szervezet feloszlatását. Az ott elhangzott beszédek az ügyészség szerint többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel - ezt a döntést hagyta most helyben a Fővárosi Ítélőtábla.

IMG 7022

A táblabíróság jogerős döntése ugyanakkor az elsőfokú ítélet indokolását több ponton is módosította. Egyrészt kimondta azt, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek jogosultságait nem érinti, nem is érintheti az ítélet, ők továbbra is élhetnek demokratikus jogaikkal.

Mozgalom jogi értelemben nem is létezik

Jogi értelemben mozgalom nem létezik, csak egyesület, alapítvány, párt, szakszervezet vagy egyház, mondta kérdésünkre Hack Péter az ELTE Állam és Jogtudományi Karának oktatója, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője. A jogász szerint akik az ítélet után tovább akarják folytatni a bíróság által törvénysértőnek nyilvánított egyesület tevékenységét, azok ugyanúgy törvénytelenséget követnek el.

Kérdésünkre, hogy mi van, ha ezentúl valaki magánszemélyként jelent be demonstrációkat, amelyekre piros szinű és más fazonú egyenruhában mennek el a volt gárdatagok, Hack Péter azt válaszolta: ha egy ilyen rendezvényen uszítás történik, az ellen fel lehet lépni, és a demonstrációt bejelentő magánszemélynek kell vállalnia a jogi következményeket.

Túllépték a határokat

Míg tavaly az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a cigány kisebbség személyiségi jogait sértette meg a gárda, addig a másodfokú bíróság arra helyezte a hangsúlyt, hogy a demonstratív felvonulások során fennállt az erőszak reális veszélye, sérült a közrend és a köznyugalom, az ott élők szabadsághoz, biztonsághoz fűződő joga.

A bíróság elfogadta azt az alperesi felvetést, hogy önmagukban a szónoklatok, az egyenruhás felvonulások a gyülekezési jog és a szólásszabadság keretei között maradtak. Ezeket azonban együtt kell értékelni: a tagok magatartását és a felvonulások helyszínét, ami "tudatos választás eredménye" - mondta a bíró. Igaz ugyan, hogy nem volt tényleges erőszak a gárda rendezvényein, de ebből nem lehet az erőszak veszélyének hiányára következtetni - szólt az indoklás.

Az alperessel egyezően a tábla szerint is az az egyik alapkérdés az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között maradt-e a gárda tevékenysége, de a gárda jogi képviselőjének álláspontjától eltérően a tábla tanácselnöke szerint túllépték ezeket a határokat.

Egyesület-mozgalom

A per során a Fővárosi Főügyészség azzal érvelt, hogy az egyesület és az általa életre hívott mozgalom szorosan együttműködik. Mivel a mozgalom nem jogi személyiség, csak az egyesület ellen indulhatott per.

A főügyészség szerint azonban vitatható, hogy a mozgalom valóban szervezetlen-e. A jelek szerint ugyanis olyan szervezettségre utalnak, ami több hasonló gondolkodású emberek laza szerveződésénél.

IMG 7504

A ma jogerőre emelkedett elsőfokú ítélet az egyesületet a gárdához mint félkatonai szervezethez köthető tevékenységek miatt oszlatta fel. Így a gárda a jövőben nem hivatkozhat arra, hogy a bírói döntés csak az egyesületet érinti, mert a félelemkeltő masírozás, a gyűlöletre uszítás az ítélet értelmében a Magyar Köztársaságban tilos, akár egyesület áll mögötte, akár egy informális "mozgalom" – fogalmazott az Indexnek decemberben az elsőfokú ítéletre reagálva Kis János filozófus.

Draskovics: A rendfenntartás az állam dolga

A perben a gárda képviselője ugyanakkor végig azt hangoztatta, hogy a mozgalomnak nincs semmi köze az egyesülethez. Arra hivatkozott, hogy az egyesület egyetlen tagja sem gárdista.

Az Indexnek adott interjújában Vona Gábor, a Magyar Gárdához sok szállal kapcsolódó Jobbik elnöke a Magyar Gárda Egyesület ellen folyó pert poitikai indíttatásúnak nevezte.

Jogerősen bebizonyosodott, hogy senkinek nincs joga kikezdeni az állam rendfenntartási monopóliumát, senkinek nincs joga másokkal szemben fenyegető módon fellépni, mondta Draskovics Tibor az MTI-nek. A feloszlatás ellenére tovább működő társadalmi szervezetek alapítóit, szervezőit a törvény szabadságvesztéssel büntetheti, közölte.

Az MSZP szerint a bírósági döntés egyértelmű jelzés a Magyar Gárdát alapító Jobbiknak is: túl messzire mentek, amikor ezt a bakancsos-egyenruhás osztagot rászabadították az országra, mondta Nyakó István szóvivő. Nyakó István véleménye szerint az ítélet nem elég a szélsőségek visszaszorításához, hiszen a Jobbik megerősödése azt jelzi, hogy sokkal összetettebb a probléma annál, mintsem jogi eszközökkel orvosolni lehetne.

A Fidesz - politikai szervezetként - eddig sem kommentált és a jövőben sem kíván kommentálni bírósági ítéleteket, közölte az ellenzéki párt.