Hagyomány lesz a titokminiszterek leszavazásából?

Jövő kedden, szeptember 15-én hallgatja meg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a szocialista Juhász Gábort, az igazságügyi tárca államtitkárát, akit Bajnai Gordon miniszterelnök a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter posztra jelölt.

Ficsor Ádám jelenlegi titokminiszter mandátuma szeptember 14-ig tart, lemondását már augusztus elején bejelentette. Távozását akkor azzal indokolta, hogy érdemi munkát akar végezni az MSZP választási kampányában, amit nem tudna összeegyeztetni miniszteri feladataival. Fontos szempontként említette azt is, hogy a polgári titkosszolgálatokat távol akarja tartani a politikától.

Ficsor távozása tehát nem volt váratlan fordulat, a kormány mégis csak csütörtökön nevezte meg jelöltjét a posztra. Szerdán Szollár Domokos kormányszóvivő még kitérő választ adott az ezt firtató kérdésre. Márpedig a jelenlegi helyzetben, néhány nappal azután, hogy Ficsor elismerte, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) sorozatban követett el hibákat a romagyilkosságok felderítésekor, a terület stabil, folyamatos és kiegyensúlyozott vezetése különösen fontos.

Szabad kezet kapott a Fidesz

Ehhez képest Balajti Lászlót, Laborc Sándor utódját bizottsági meghallgatás nélkül helyezték az NBH élére ideigelenes főigazgatóként, aminek ugyan törvényi akadálya nincsen, ráadásul forrásaink szerint Balajti szakmai felkészültségét se vitatja senki, a kormány mégse tartotta fontosnak, hogy többpárti támogatással kerüljön a posztra, ezzel is megerősítve, hogy az NBH depolitizáltan működjön.

Szollár Domokos kormányszóvivő azzal indokolta Balajti ideiglenes kinevezését, hogy így nem kötötték meg a következő kormány kezét, amely hivatalba lépése után, ha akarja, könnyen leválthatja az új főigazgatót. Az egyébként továbbra sem világos, hogy Balajti egy személyben vezeti-e majd az NBH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is, aminek eddig a főigazgatója volt.

Juhász Gábor miniszteri kinevezéséhez elkerülhetetlen a bizottsági meghallgatás, azonban a törvény értelmében támogatás nélkül is betöltheti a posztot, ahogy ez történt Ficsor Ádám esetében is.

Forrásaink szerint Juhász Gábor szintén nem szerzi majd meg a nemzetbiztonsági bizottság támogatását, a fideszesektől még tartózkodásra sem számíthat. A 11 tagú testület 5 tagja a Fidesz színeit képviseli majd, és várhatóan nemmel fognak szavazni, az 5 szocialista tagtól lehet támogatásra számítani, a mérleg nyelve az SZDSZ-es Gulyás József lesz.

A mérleg nyelve

Korábban is volt már arra a példa, hogy az ő szavazata döntött, Laborc Sándor 2007 év végi kinevezésekor tartózkodott, koalíciós kötelezettségét felülírva szakmai kételyei alapján hozott döntést. Ficsor Ádám áprilisi meghallgatásakor is hasonlóan alakult a helyzet, a szocialisták öt igenjével szemben az öt fideszes nemmel szavazott, Gulyás pedig tartózkodott.

Megkérdeztük Gulyás Józsefet, hogy a keddi meghallgatáson támogatja-e majd Juhász kinevezését. „Még nem ismerjük a jelölt elképzeléseit, csak eddigi tevékenységét, és megnyilatkozásait, ami alapján viszont nem evidens, hogy támogassam, ezért dönteni a meghallgatáson elhangzottak ismeretében fogok” - fogalmazott az SZDSZ-es politikus.

Elmondta azt is, hiányolja, hogy a kormányfő nem egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel mielőtt megnevezte jelöltjét a nyilvánosság előtt. „Ezen a területen nem folyhat háború, ezért indokolt egy párbeszéd elindítása a terület működésének alapvető kérdéseiről, beleértve a szakmai és politikai irányítás, a vezetőváltások kérdéseit is.”

Juhász Gábor kinevezése egyben azt is jelenti, hogy az MSZP továbbra is szoros felügyelet alatt tarthatja a titkosszolgálatokat. Váltást jelent ugyanakkor, hogy a leginkább Gyurcsány Ferenchez köthető Szilvássy György és Ficsor Ádám után az inkább a párt régi kádereivel, leginkább Kiss Péterrel együtt mozgó politikust neveztek ki a szolgálatok felügyeletére.