Fegyverlopásokról jelentett a katonai elhárításnak Cs. István
A Koszovóban szolgáló magyar honvédalakulatoknál történt fegyverlopásokról informálta a Katonai Biztonsági Hivatalt Cs. István, a romák elleni támadások egyik gyanúsítottja. Cs. nem beszervezett ügynöke, csupán együttműködő kapcsolata volt a katonai hírszerzésnek, de a HVG értesülései szerint idővel maga is célszeméllyé vált a nyomozásban, mint olyasvalaki, aki "tudhat valamit". Koszovóban kézigránátok tűntek el a magyar alakulattól.
Cs. 2003-ban sorkatonaként kezdte katonai szolgálatát, majd továbbszolgáló, 2004-től pedig szerződéses katona lett. Két évet szolgált Koszovóban, írja a HVG. 2006-ban tért haza, egy évig betegszabadságon volt, majd egészségi állapotára hivatkozva leszerelt.
Megszakadt a kapcsolat
Mivel a KBH hivatalosan csakkatonákat foglalkoztathat, ezért megszakadt a kapcsolat a romák elleni támadások későbbi gyanúsítottjával, írja a HVG. Ennek ellenére a KBH informálta a rendőröket Cs.-ről, erre utal legalábbis, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda vezetője, Petőfi Attila levélben köszönte meg a nyomozásban nagy segítséget nyújtó KBH együttműködését.
Az NBH szerepe a HVG értesülései szerint is visszásabb volt a KBH-énál. Rendőrségi források szerint a titkosszolgálat egyáltalán nem szolgáltatott nekik adatokat K. Istvánról, bár a férfit évegkig megfigyelték. A lap úgy tudja, hogy megfigyelésével végül azért álltak le, mert a megfigyelés meghosszabbítását előirányzó kérelmében az NBH Hajdú-Bihar megyei munkatársa nem indokolta megfelelően kérését.
Mivel K. megfigyelésének folytatását már korábban is vonakodva engedélyezte csak a Fővárosi Bíróság, az NBH jogi osztálya az indoklás nélküli kérelmet végül nem is terjesztette a bíró elé. A HVG úgy tudja, hogy K. amúgy jól konspirált, telefonjának lehallgatása nem szolgált érdemi információval.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
