"Az egykori szerződéses őrvezetőn - a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben - különleges (önkényuralmi jelképet ábrázoló) tetoválás honvédségi állományviszonya fennállása alatt nem volt" - áll a Honvédelmi Minisztérium romagyilkosságok ügyében kiadott közleményében.
A HVG korábban arról írt, hogy a Koszovóban szolgáló magyar honvédalakulatoknál történt fegyverlopásokról informálta a Katonai Biztonsági Hivatalt (KBH) Cs. István, a romák elleni támadások egyik gyanúsítottja. A férfi azonban állítólag nem beszervezett ügynöke, csupán együttműködő kapcsolata volt a katonai hírszerzésnek.
A minisztérium közleménye szerint Cs. István 2003-as bevonulásakor a Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége nem adott tájékoztatást arról, hogy őt "bármilyen indokkal is látókörében tartja". A férfira a következő év elején a KBH a saját információi alapján figyelt fel, ellenőrzése során pedig arra az eredményre jutottak, hogy nem tartozott semmilyen szélsőséges szervezethez. Hasonlóan látták a 2007-es koszovói kiküldetése előtt elvégzett kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés során.
A férfiről először idén június 30-án kért információt az NNI a KBH-tól, ami pedig soron kívül átadta a nyomozó hatóság kérdéseire vonatkozó információit, emellett saját hatáskörében eljárva további adatokkal és értékes közreműködéssel segítette elő a nyomozás sikerét, írták. A KBH ugyanakkor nem nyomozott az ügyben. A közreműködésüket köszönte meg az NNI főigazgatója, Petőfi Attila rendőr dandártábornok külön levélben.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a soron következő ülésén foglalkozik az üggyel.