Marad a hardverkánaán a közhivatalokban?

(A KSZF-es informatikai beszerzésekkel már foglalkoztunk egy korábbi cikkben. A spórolás nagy érvágás lenne című két hete megjelent írásunk a szoftverbeszerzések pénzügyi hátterét piszkálta.)

Nincs ismeretünk róla – felelte az Indexnek Imre János, a milliárdokat mozgató Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetője, amikor megkérdeztük, tudja-e hány számítógép működik a magyar közhivatalokban. Nyilvános statisztika nem készült, pedig 2004, a központosított beszerzési rendszer bevezetése óta ez a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá tartozó szerv vásárolja szinte minden kormányzati hivatal és számos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet számára az IT-eszközöket.

28 vagy lehet, hogy 33 milliárd

Az alapszámok hiánya ellenére a KSZF az idén is biztos kézzel adta meg, hány milliárdot szán a „vasakra”. Az Index információi szerint a szervezet már a nyáron ajánlatot kért a beszállítóktól 8 milliárdos keret erejéig az x86-osnak nevezett személyi számítógépek beszerzésére, és 20 vagy 25 milliárdos ajánlatkérést tett közzé vegyes kategóriában is. Ez a keret többek között x86-os és RISC gépek beszerzését tenné lehetővé.

A főigazgató leszögezte, az elköltésre szánt keretet „elsősorban a korábbi időszak forgalmi adatai, valamint az intézményektől érkező bejelentések alapján” határozzák meg. A kalkulációkba azt beszámolják, hogy az intézmények többségénél általában öt évig használnak egy-egy személyi számítógépet, azután cserélik le újra. Imre János szerint ez a bázisszemlélet legfőbb alapja.

Sokkal több tényleg nincs, hiszen a bázisszemlélet pénzügyi hátterének főbb számai is csak hosszabb időt igénylő bogarászás után deríthetők ki a KSZF honlapjáról. Az Index számításai szerint a 2002-es kormányváltás óta összesen 128 milliárd forintot költöttek el a gépek beszerzésére kiírt tendereken a szolgáltatási főigazgatóságon keresztül. (A végösszeget nem a KSZF adta össze, csupán a közzétett szerződésekből számolható ki. A szám azonban nem tartalmazza a korábbi minisztériumi, egészségügyi, oktatási beszezések nagy részét, és természetesen a titkosszolgálati illetve katonai célú vásárlások sem ezen a csatornán keresztül zajlanak.)

A politikusok kedvenc ködös terepe

A KSZF az üvegzseb törvényt betartva a közbeszerzési portálon egy ideje közzéteszi az állami vásárlások szerződéseinek főbb adatait. A számítástechnikai területen hagyományosan uralkodó homályt azonban ezek a kivonatok sem tudták teljes mértékben eloszlatni. A központosított beszerzés bevezetése előtt gyakorlatilag lehetetlen volt világos képet alkotni arról, hogy a különböző politikai érdekkörök irányítása alatt álló tárcáknál milyen tranzakciók zajlottak. 2002 után egyes minisztériumokban az SZDSZ, másokban az MSZP informatikai érdeklődésű politikusai határozták meg a történéseket.

A KSZF-es korszak kezdetétől ez a megosztottság eltűnt, nyomonkövethetőbbé váltak az ügyletek, de mintha a főigazgatóság honlapjának szerkesztői most is figyeltek volna a ködösítő hagyomány fenntartására, az internetes keresők nem találják a közbeszerzési dokumentumokat, az eldugott kivonatokról pedig nem készülnek értelmes összesítések, statisztikák.

A KSZF ugyanis a nyilvánosság számára „a teljesülési érték szempontjából” könyveli a tendereket, azaz azt tartja nyilván, hogy végül mennyi pénzt utalt át a szerződéses vállalkozóknak. Hogy miből mennyit vettek, és milyen árban, azt viszont nem lehet megállapítani.

Az óriási helyiértékek között kalandozva némi fejszámolással a listaárak alapján azt gondolhatná az ember, hogy a 128 milliárdból akár egymillió asztali géppel is felszerelhették volna a közigazgatást, és a csatlakozó intézményeket.

Személyi számítógépekre, PC-kre, notebookokra azonban számításaink szerint „csak” 50 milliárd körüli összeg ment el. A fennmaradó 78 milliárdért nagyteljesítményű számítógépeket vett a közigazgatási intézményeknek KSZF.

A valódi gépek ára azonban vélhetően csak kisebb részt tesz ki a ténylegesen elköltött pénzből. A tenderösszesítőkben közölt néhány számból kitűnik, hogy az „alaptermékekre”, azaz a hardverekre rendszerint kevesebbet fordítottak, mint kiegészítőkre és szolgáltatásokra. Saját összegzésünk alapján a 128 milliárd harmadát költötték rájuk.

8 milliárdos és 25 milliárdos kiírás az utolsó Gyurcsány-évben is volt, a főigazgatóság tehát csak megismételte a tavaly meghirdetett pályázatokat, amelyek még csak most novemberben fognak lejárni. A 2008-as egyébként rekord év volt az IT-beszerzések terén, két nagygépes beszerzéssel együtt összesen 35 milliárdot fizettek ki a kincstári kompjúterek szállítóinak.

A KSZF-es szerződéseket böngészve kiderül az is, hogy az állami vásárlócég a hardverekhez hasonló nagyságrendben vásárolt vagy bérelt szoftvereket is. Csak 2008-ban 25 milliárdos microsoftos beszerzést hirdettek meg, amit az idén megismételtek, majd visszavontak, később pedig egy 24 milliárdosra módosítva újra bejelentettek. A két hardvertender mellett egy most egy újabb 10 milliárdos felhívást is kiadott a KSZF, amely főként adatbázis kezelő szoftverekre menne.