Rosszkor kért több térerőt a rendőrség

A rendőrség tavaly kezdte bekapcsolni a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő körzeti megbízottakat is az Egységes Digitális Rádiórendszerbe, az EDR-be. Az előkészítő vizsgálatok kiderítették, hogy a készenléti erőknek, a rendőrségnek, a határőrségnek és a mentőknek felállított országos kommunikációs hálózatban még nagy lyukak tátonganak. A rendszerben használt – feltuningolt Nokia 2110-eshez hasonlító – készülékek a próbahívások negyedénél nem működtek. Információink szerint Draskovics Tibor rendészeti miniszter hosszú levélben reklamált a kancelláriaminiszternél a rendőrség által két és fél éve használt EDR hiányosságai miatt.

Nem jelzi a pozíciót

Draskovics júniusban többek között arra hívta fel Molnár Csaba figyelmét, hogy a rendszer a többéves fejlesztés ellenére sem teszi lehetővé a készülékek – vagyis a hálózatba kapcsolódó rendőrök – automatikus pozíciómeghatározását, bizonyos esetekben lassú, nem támogatja a minőségi képtovábbítást, és hiányzik belőle egy sor olyan szolgáltatás, ami alapvető lenne a rendőrségi erőforrások ésszerű csoportosításához.

A rendészeti tárca szerint a digitális hálózat kiépítése óta sem oldható meg például a 112-es hívószámon érkező segélykérések pozícióadatainak és az elérhető rendőrök helyzetének azonnali kiértékelése, hogy a leggyorsabban mozgósítható erőket riasszák a helyszínekre. Draskovics a digitális rendszer hibájaként említette azt is, hogy az állami vezetők, külföldi diplomaták, VIP személyiségek védelmét ellátó Köztársasági Őrezrednek és a kommandónak is kritikus pont a kézi készülékek térerőproblémája, és az is, hogy lassú a hívásfelépítés, ezért a bejelentkezések eleje rendszeresen elvész, ami egy fegyveres akcióban alááshatja a reagálási képességet. A két szervezet ezért még mindig régi, analóg rádióit használja.

Többet kéne fizetni érte

Draskovics – hangsúlyozva, hogy a legnagyobb felhasználó, a rendőrség a hiányosságok ellenére azért alapvetően elégedett a rendszer működésével – szerződésmódosítást javasol Molnárnak, még ha a javaslatainak jelentős része költségigényes is.

Információink szerint az utóbbi hetekben valóban tárgyalt az EDR-t üzemeltető Pro-M Zrt. és a MEH, de a költségigényes szolgáltatásbővítés helyett az éves szolgáltatási díj négymilliárdos csökkentése a téma.

Kiépítési rohammunka

A Professzionális Mobilrádió Zrt.-t 2005-ben kétszázmillió forintos alaptőkével alapította a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt., miután megnyerték a Miniszterelnöki Hivatal nyílt tárgyalásos közbeszerzési tenderét a rendszer kiépítésére és fenntartására. A kiépítés gyorsan ment, 2006-ra elkészült a teljes fővárosi rendszer.

Az eredeti szerződésben az állam azt vállalta, hogy a szolgáltatásért évente 9,3 milliárd forintot fizet 2015-ig. A különféle kalkulációk alapján az idei költségvetésben már 11,8 milliárd szerepelt az EDR-es kiadások alatt, a jövő évi tervezetben azonban már csak 8,9 milliárd forint.

Nem a mobilokra optimalizálták

Kozma Béla, a társaság vezérigazgatója azt mondta, hogy meglepte a céget a tervezett 3 milliárdos elvonás, amire annyi magyarázat érkezett, hogy a költségvetés állapota többet nem tesz lehetővé. A cég természetesen nem lát bele a MEH és a Pénzügyminisztérium között zajló meccsekben, de ha a jövő évi keret nem változik, szerződésmódosításra lesz szükség, szögezte le a Pro-M vezetője. A tárgyalások már el is kezdődtek, de egyelőre nincs még megállapodás-tervezet sem.

Az igazgató szerint egyébként a rendszerben bizonyos szempontból egyelőre jogos lehet a rendőrség reklamációja, a kézi készülékekkel sok helyen valóban nem lehet telefonálni, de ezt a szerződés nem is írta elő a Pro-M-nek. Az eredeti szerződés szerint kilencvennégy százalékos országos lefedettséget kell bizotsítani, de ezt is az autós termináloknak. A rendszer azonban így is bírja a jelenleg harmincötezres felhasználói rohamot, jelentősebb kapacitásbővítésre egyedül a főváros belső kerületein volt szükség, ahol a tüntetések és az ünnepségek koncentrált forgalmat gerjesztenek.

A MEH közös felelősségvállalást vár

Az biztos, hogy a rendőröknek, mentősöknek, katasztrófavédőknek a jövőben sem kell híváskorlátozásoktól tartaniuk az EDR-rendszer használatakor, a szerződés korlátlan hívásszámot tesz lehetővé a rendszerbe engedett szervezetknek, mondta Baja Ferenc, a MEH infokommunikációs államtitkára. Baja szerint azonban egyelőre nincs megállapodás, és az sem tudható, hogy milyen lefaragásokkal kell majd számolni. Az államtitkár szerint főként az olyan biztonsági díjakat próbálják majd csökkenteni, amelyek drága rendelkezésre állási megállapodások alapján fizettek eddig.

Baja szerint ahogy több, más területen dolgozó informatikai beszállító vállalkozásnak, a Pro-M-nek is meg kell értenie, hogy az államnak most nem megy jól.