Nem mindenhol jelentik fel a gárdaruhásokat

Feljelentést tettek egy székesfehérvári ünnepségen harminchét, a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruhájában megjelenő ember ellen szabálysértésért.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint délelőtt Székesfehérváron, az 56-osok terén az 56-osok Világszövetsége, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében bejelentett rendezvényt biztosította a rendőrség. Az ünnepségen csaknem százötvenen vettek részt. Köztük volt harminchét olyan ember, aki a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruháját viselte, fekete bomberdzsekivel. Zászlókat lengettek, és alakzatban sorfalat álltak. A rendezvény után a rendőrök igazoltatták őket, „majd feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése miatt” feljelentést tettek ellenük.

Keszthelyen nem intézkedett a rendőrség

Keszthelyen a városi ünnepségen csütörtökön a Magyar Gárda két csoportja is felsorakozott és koszorúzott, együtt a pártokkal és a rendőrség képviselőivel, számolt be a Monitor Online. A Fő téren, az 56-os emlékműnél tartott ünnepségen összesen harminc-negyven gárdista-egyenruhás is részt vett. Az egyik csoport egy sorban, zászlókkal állt az ünnepség helyszínén, a másiknak a tagjai tőlük elkülönülve, két sorban helyezkedtek el, közöttük több gyerek is volt, szintén fekete nadrágban, cipőben és sapkában.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közölte, hogy nem volt olyan esemény vagy atrocitás, ami rendőri intézkedést követelt volna. A Magyar Gárda nevében nem jelentettek be a megyében egyetlen rendezvényt sem, csak egy magánszemély jelezte, hogy az ünnepség után koszorút helyez el a keszthelyi emlékműnél.

Debrecenben eljárást indítottak

Szabálysértési eljárást kezdeményez a rendőrség azok ellen, akik a Magyar Gárda formaruháját viselték csütörtökön Debrecenben, a Jobbik megemlékezésén, tájékoztatott Uzonyi Attila rendőr alezredes, debreceni rendőrkapitány pénteki közleményében.

A Jobbik csütörtök este Debrecen főterén tartotta október 23-i megemlékezését, amelyen egyenruhában részt vettek a magukat Új Magyar Gárdának nevező szervezet tagjai is. A rendezvény befejezése után rendőrök igazoltatták az egyenruhásokat, közben a téren lévők indulatosan szidalmazták, hazaárulózták a sorfalat álló és az igazoltató rendőröket. Komolyabb dulakodás egyszer alakult ki, amikor a rendőrök kiemeltek az egyenruhások közül egy embert.

Uzonyi Attila rendőrkapitány közölte, hogy „a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésének elkövetése miatt” kezdeményeztek eljárást az igazoltatottak ellen. Jelezte azt is, hogy „egyesülési joggal visszaélés vétség megalapozott gyanúja miatt” nyomozást rendeltek el azok ellen, akik a csütörtöki rendezvényen és előtte szórólapokon és internetes oldalakon a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda vezetőiként nevesítették magukat.

A Jobbik budapesti nagygyűlése után a gárdisták levették egyenruhájuk különös ismertetőjeleit, vagy pulóvert húztak rá, hogy a rendőröknek ne legyen okuk intézkedni.

Júliusban betiltották

A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án a Fővárosi Bíróság döntésével megegyezően úgy döntött, hogy feloszlatja a Magyar Gárda Egyesületet. Egy héttel később, a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a fővárosi Szabadság téren tartott nagygyűlésén közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom. A rendezvényen felszólalt Vona Gábor, a Magyar Gárda és a Jobbik elnöke, és arról beszélt, hogy ha kormányzásra készülnek, és ha bejutnak az Országgyűlésbe, első nap egyenruhában fognak megjelenni, és törvényjavaslatot terjesztenek be azért, hogy a Magyar Gárda mozgalom jogszerűen működhessen.

A Fővárosi Ítélőtáblának a Magyar Gárda Egyesületet jogerősen feloszlató ítélete kimondta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés tehát a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg.

A büntető törvénykönyv szerint „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő”.

Nincs egyértelmű iránymutatás

A bírósági ítélet és a Btk. ugyanakkor nem ad egyértelmű iránymutatást a rendőröknek, hogy honnan számít szabálysértésnek a feloszlatott szervezet működtetésére emlékeztető viselkedés. Az ORFK kérdésünkre azt mondta, hogy az október 23-i rendezvényeken a rendőrség minden egyes ügyben egyedileg vizsgálja, hogy az adott magatartás jogellenes-e. Emellett Draskovics Tibor igazságügyi miniszter a mostani ünnep előtt felszólította az önkormányzatokat, hogy az általuk szervezett ünnepségekre ne engedjenek gárdistákat.

Egyértelmű állásfoglalásra akarta bírni a kérdésben Draskovics Tibort az SZDSZ képviselője, Gulyás József. Október 7-én írásbeli kérdéssel fordult a miniszterhez, a csütörtöki határidő lejárta előtt negyven perccel kapta meg a választ, ami Gulyás szerint formailag valóban megfelel az előírtnak, tartalmában azonban nem a feltett kérdésekre ad válaszokat.

Draskovics nem ad normatív utasítást

Draskovics Tibor válaszában azt az iránymutatást adta a szabálysértések elleni fellépéshez, hogy „az erre hivatott állami szerveknek a jog által is tilalmasnak minősített cselekményekkel szemben a rájuk vonatkozó szabályok alapján kiszámítható és határozott módon kell fellépniük”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy „mindegyik eset más és más, a rendőrségnek pedig az összes körülmény azonnali mérlegelésével kell eldöntenie, hogy a beavatkozás milyen formáját választja, mindig szigorúan ügyelve az arányosság és a fokozatosság követelményére és a helyszínen tartózkodó más polgárok jogaira is. Ezt a mérlegelést különösen nehézzé teszi, hogy az alkalmazandó jogszabályok eddig mintegy »tetszhalott« állapotban voltak, azokkal kapcsolatban semmiféle tapasztalat, ügyészi-bírói gyakorlat sincsen.”

Draskovics Tibor szerint egyelőre elégségesek a rendőrség vezetőjének eddig kiadott általános intézkedései, normatív utasítás kiadását nem tervezi.