Tovább húzódik a tűzijátékper

2006. augusztus 20-án este hirtelen csapott le a szokatlan erejű vihar a pesti Duna-parton és a rakpartokról körülbelül másfél millió ember próbált menekülni a koromsötétben és a zuhogó esőben.

A tűzijáték nézői közül körülbelül ötszázan sérültek meg, öten pedig életüket vesztették. Ketten vízbe fulladtak, mert amikor kitört a vihar, a Dunán egy csónakból nézték volna a tűzijátékot. Két embert a rakparton zúztak halálra a kidőlt fák, egy idős nő pedig szívrohamot kapott.

Négy ügyben születhetett volna részítélet

Miután az állami szervek nem ismerik el, hogy hibáztak, harminc sérült és három halálos áldozat családja bírósághoz fordult kártérítésért. Csaknem három éve perelték be a tűzijáték szervezőit, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, a Miniszterelnöki Hivatalt és a rendőrséget.

A 33 károsult felperes közül négy ügyében születhetett volna pénteken úgynevezett közbenső részítélet arról, hogy megilleti-e őket egyáltalán kártérítés. Arról, hogy milyen összegű kártérítést kaphatnak, illetve, a többi 29 felperes ügyében amúgy is később születhetett volna csak döntés. Hiába látszott ítéletre érettnek legalább ez a négy eset, a beperelt állami szervek, illetve a szervezők jogi képviselői újabb bizonyítási indítványokkal álltak elő.

Bömbölő zene, teljes sötétség

A pénteki tárgyaláson a felperesek jogi képviselői ismételten hangoztatták, hogy a katasztrófa idején a teljes sötétben bömbölő zene miatt a nézők nem hallhatták a fák vészjósló recsegését, nem érzékelhették idejében a veszélyt.

Hozzátették, a vihar kitörése után körülbelül húsz percig a közvilágítást sem kapcsolták vissza, így az emberek szinte vakon próbáltak menekülni a sötétben. A károsultak jogászai szerint, ha kellően előkészítették volna a kiürítést, időben elmenekülhetett volna a tömeg nagy része.

A tűzijátékper 2010. február 8-án tanúk, többek között Fejes Edina meteorológus meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon. Akkor közbenső részítéletek is születhetnek már.