Nem tilthatja meg a bíró a tárgyalás élő közvetítését
További Belföld cikkek
Fodor Endre, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon zajló Zuschlag-per tanácsvezető bírója a csütörtöki tárgyalás megnyitása előtt felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy megtiltja a tárgyalás élő közvetítését. Mint mondta, ezt korábban sem engedte és a jövőben sem fogja, mert nem szeretné, ha a tárgyalás menetét percről percre nyomon lehetne követni. "Élő közvetítés nincs" – közölte Fodor, és jelezte, hogy munkatársai figyelik az internet adatforgalmát.
A büntetőeljárásról szóló törvény (betv) pontosan meghatározza, hogy a bíró milyen feltételek esetén rendelhet el zárt tárgyalást. Ilyen lehet az erkölcsi ok, az eljárásban résztvevő személyek, kiskorúak és tanúk védelme vagy a szolgálati és államtitok védelme. A zárt tárgyalás elrendelését a bíró még a nyílt szakaszban, határozatban hirdeti ki.
Orbán vs. Draskovics
A Fővárosi Ítélőtábla 2007. decemberében tárgyalta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium keresetét (a minisztérium kifogásolta Orbán Viktor kijelentését, miszerint a 2006. október 23-i brutális rendőri akciók politikai utasításra történtek). A tárgyalásról a bíró kiküldte a kamerákat és a mikrofonokat, és a stábokat az ítélethirdetésre sem engedte vissza.
A polgári perek nyilvánosságára más szabályok vonatkoznak, mint a büntetőkére, a bíró eljárása jogszerű volt. Az esetről mégis közleményt adott ki az Eötvös Károly Intézet, kifogásolva, hogy a bíró indoklás nélkül, önkényesen tiltotta ki a stábokat. Az intézet szerint a tárgyalások nyilvánossága nemcsak az igazságszolgáltatás ellenőrizhetőségének feltétele, hanem az információszabadságnak és a sajtószabadságnak is.
"A kényelmetlenség vagy a bíróság kamerákkal szembeni ellenszenve nem indokolhatja a nyilvánosság korlátozását. Az adott tárgyalást ráadásul közszereplők közötti perben, közügyben tartották, így a felek személyiségi jogai a legkevésbé indokolhatták a tiltást. A nyilvánosság indok nélküli korlátozása önkényes, ezért nem megengedhető" – áll a közleményben.
2008-ban az Országgyűlés módosította a polgári perrendtartást, így a két évvel ezelőtti eset már nem ismétlődhetne meg. A nyilvános tárgyaláson kép- és hangfelvétel készíthető, és ehhez nincs szükség a bíróság engedélyére, vagy a felvételen szereplő, közfeladatot ellátó személyek hozzájárulására. A felvételkészítést csak a nem közfeladatot ellátó személyek kívánsága korlátozhatja. Hasonló konkrét szabályozás a büntetőperek esetében nincs.
A bíró ezen felül intézkedhet a tárgyalást megzavaró hallgatók ellen is. A közönség renitens tagjait kivezettetheti, rendbírsággal sújthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig elrendelheti a nyilvánosság kizárását.
Egyéb esetekben a fő szabály szerint a tárgyalások nyilvánosak. Ha a sajtó munkatársai jelen vannak, a bírónak nincs lehetősége, hogy előírja vagy meghatározza számukra, hogy a tárgyalásról milyen formában tudósíthatnak. Kivételt jelenthetne, ha például a kamerák eltakarnák a tanút, vagy esetleg a notebookbillentyűk kopogása elnyomná a vádlott hangját, mert az valóban zavarná a tárgyalást. Ilyesmiről azonban Kecskeméten szó sem volt.
Az élő közvetítés megtiltása fogalmi problémát is felvet, mert az valójában csak a hang és a kép valós időben történő továbbítására értelmezhető. Mivel a fogalmazás időigényesebb, az online újságírók csak néhány perces késéssel tudják követni az eseményeket. A fő probléma azonban az, hogy érthetetlen, miféle érdeket szolgálhat egy ilyen rendelkezés.
A helyszínről tudósító újságírók nem vették komolyan a figyelmeztetést, így – más híroldalakhoz hasonlóan – az Index olvasói is a bíró által kifejezetten tiltott percről-percre formátumban követhették Jánosi György és Gyurcsány Ferenc vallomását.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint az élő közvetítés megtiltásának nincs törvényi alapja. Hüttl Tivadar az Index kérdésére megerősítette, hogy a tárgyalás vagy nyilvános, vagy – ha fennállnak a törvényi feltételek – zárt; az élő közvettés tiltásával a bíró kettős mércét alkalmaz. Hüttl kifejtette, hogy a bírót hiba irritálja a kamerák vagy az újságírók jelenléte, az ügyészhez hasonlóan tűrnie kell, hogy a szavait, mondatait, esetleges beszédhibáját közli a média. Ezt ugyanis a büntetőperek során csak a vádlottak és a tanúk nem kötelesek elviselni.
A Legfelsőbb Bíróság nyáron megválasztott elnöke, Baka András több interjúban is kifejtette, hogy kiemelt fontosságúnak tartja a tárgyalások nyilvánosságát. Ezért ha a stábok mozgása zavarná a tárgyalást, a bíróságnak szerinte magának kéne bekameráznia a fontosabb tárgyalásokat, és a média e felvételeket átvéve közvetíthetné az eseményeket. A főbíró a nyilvánosságot a bírósági munka minőségjavító tényezőjének tekinti, ami jobb felkészülésre és gondosabb tárgyalásvezetésre motiválja a bírókat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
