Kovács László hozná a több szavazatot
További Belföld cikkek
- Sztrájkba léphet több budapesti szakszervezet, ha nem lesz költségvetése a fővárosnak 2025-re
- Már január 1-től eltűnhetnek az unión kívüli vendégmunkások Magyarországról
- Lézerfénnyel vakítottak el egy pilótát Győr közelében
- Nem bírt el a vizes úttal a sofőr, darabokra törte az autóját
- Feljelentést tett Zugló polgármestere, százmillió forintos kár érhette az önkormányzatot
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a döntést megelőző napig egyetlen jelöltről, Mesterházy Attiláról, a párt országgyűlési frakciójának vezetőjéről és a párt alelnökéről volt szó, de végül további két szocialista politikus, Kovács László és Szili Katalin neve is felmerült a jelölési folyamatban.
Kedden délelőtt, amíg a párt megyei elnökei tanácskoztak a jelöltről, MSZP-s képviselőket kérdeztünk arról, hogy a felmerült jelöltek közül kit tartanának a legalkalmasabbnak.
Többek szerint Kovács László a legjobb választás. A politikus volt már külügyminiszer, MSZP-elnök, és legújabban az EB adó- és vámügyi biztosa, az egyik képviselő azzal érvelt, hogy Kovács a választók közül az idősebb generáció köréből (amely az MSZP megmaradt szavazói bázisának jelentős korcsoportja) több szavazatot hozhat mint a 35 éves Mesterházy Attila. „Mivel Kovács László neve frissen merült fel, ilyen irányú kutatás nem volt, de megérzésem szerint nagyobb a szavazatszerző ereje, mint a többi jelöltnek. Azoknak a képviselőtársaimnak, akikkel a jelölésről beszéltem, ugyanez volt a véleményük” – fogalmazott, majd hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a ma délutáni országos elnökségi döntés után egynél több jelölt maradna.
Szanyi Tibor közel két hete szintén azt nyilatkozta az Origónak, hogy Kovács Lászlót tartaná a legjobbnak a posztra. Azzal érvelt a lapnak, hogy Kovács brüsszeli tartózkodása miatt nem vett részt az utóbbi időszak „itthoni adok-kapokjában„, ezért őt „kevésbé lehet mocskolni”.
Nem teljesen zavartalan a jelölés
Keleti György, a Horn-kormány honvédelmi minisztere nem nevezte meg a favoritját, de elmondta, örülne annak, ha egynél több jelölt maradna talpon. Szerinte az a választmánynak nagyobb mozgásteret biztosítana. Azt is kiemelte, hogy szerinte nem teljesen úgy zajlik a jelölési folyamat, ami elvárható volna.
„Nem tartom teljesen zavartalannak ezt a jelölési folyamatot, és sajnos nem is ismerem azokat a szempontokat, amelyek alapján döntést hoznak kedden. Mert bár a megyei elnökök véleményét kikérték a kérdésben, a tagokét nem, így mi semmit nem tudunk, én is csak a médiából tájékozódtam a történésekről. Komárom-Esztergom megyében nem vitattuk meg, hogy ki az alkalmas jelölt, sajnos nem kérték ki az országgyűlési képviselők véleményét. Azok a képviselőtársaim, akikkel beszéltem, szintén nem voltak túlságosan tájékozottak” – fogalmazott, majd hozzátette, így, információ hiányában nem is tudja megmondani, melyik jelölt lehet a mostani helyzetben a legjobb.
Egy másik képviselő szerint azonban az a tény, hogy nem tájékoztatják a jelölés szempontjairól a képviselőket, a normális működés része. „Az, hogy egy szűkebb kör dönt, a többpártrendszerekben teljesen rendbenlévő. Nincs itt kommunikációs zavar, ez a normális működés” – mondta.
Nyul István, az MSZP Baranya megyei képviselője azt mondta, mind a három jelöltet esélyesnek tartja. „Egyikük támogatottsága sem száz százalékos a pártban, úgyhogy komoly választás lesz. Érdeklődéssel várom az eredményt” – fogalmazott. Egy másik képviselő szerint viszont Szili Katalin nem vállalná a kormányfőjelöltséget. „Úgy gondolom, hogy Szili a mostani MSZP-vel nem tud teljes mértékben azonosulni, hanem inkább majd az új helyzetben, a későbbi MSZP-s vezetésben lehet meghatározó szerepe.”
Bokros és az óriáskoalíció
Retkes Attila, az SZDSZ elnöke korábban a Népszavának azt mondta, hogy a Fidesz kétharmados többségének megakadályozására Bokros Lajos induljon az MSZP, az SZDSZ és az MDF közös kormányfő-jelöltjeként a 2010-es parlamenti választásokon. Erről az ötletről is megkérdeztük a képviselőket, akik egyöntetűen komolytalannak nevezték. „Senki nem vette komolyan a frakción belül ezt az ötletet, nem is foglalkoztak vele” – mondta Nyul István, és ezt a többiek, köztük Keleti György is megerősítette, mondván, „a szocialista pártnak van akkora hagyománya és jelentősége, hogy önálló jelöltet állítson.”