Vége a BKV-sztrájknak

Hétfőn üzemkezdetkor minden BKV-járat elindult, közölte az MTI-vel a BKV fődiszpécsere. A normál menetrend szerint járnak a buszok, a villamosok, a trolik, valamint a metró- és a HÉV-szerelvények is.

A szakszervezetek és a BKV menedzsmentje vasárnap este megállapodtak a kollektív szerződésről, így hétfő nulla órától beszüntették a sztrájkot.

A sztrájk a szakszervezetek győzelmével végződött, hiszen tulajdonképpen megkaptak mindent, igaz, egyelőre nem a kollektív szerződés keretein belül. Megkapták a 6000 forintos meleg étkezési utalványt (ami átváltható internetutalványra), a 45 ezer forintos év végi pulykapénzt, megmaradt a 3-3 százalékos járulék hozzájárulás. A BKV viszont kikötötte, hogy a bér és béren kívüli juttatások összege nem haladhatja meg 2010-ben az 59 milliárd forintot, azaz plafont szabtak a kifizetéseknek - értesült az Index.

Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója és Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke aláírja a kollektív szerződésről szóló megállapodást

A szakszervezetek egyelőre csak felfüggesztették a sztrájkot, véglegesen akkor fejezik be, ha aláírják a kialkudott kollektív szerződést - közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője a Független Hírügynökség szerint. Kocsis István azt mondta, már hétfőn vagy kedden aláírhatják a kollektív szerződést.

A január 12-én kezdődött BKV-sztrájk apropója az év végén lejárt kollektív szerződés volt. A közlekedési vállalatnak sikerült megállapodni a szakszervezetekkel a béremelés 13 százalékos mértékéről, azonban egy hét alatt sem közeledtek az álláspontok arról, hogy a 3 százalékos nyugdíj- és egészségpénztári támogatás (a régihez hasonlóan) az új kollektív szerződésbe is bekerüljön-e. A munkavállalók értelemszerűen ezt szeretnék. Megmerevedtek a frontok az év végi, 45 ezer forintos étkezési utalványok tekintetében is.

A sztrájk előzményeként a buszsofőrök pár napig sajátos vadsztrájkot tartottak: a kollektív szerződés hiányára hivatkozva műszakkezdéskor szigorúan számon kérték a járművek üzembe állásához szükséges műszaki feltételeket. Így akár egyetlen kiégett utastéri izzó is elegendő volt ahhoz, hogy buszsofőr ne álljon ki a járművel.

Ennek eredményeként a megszokottnál több százzal kevesebb busz közlekedett, és nyilatkozatháború tört ki a BKV menedzsment illetve a szakszervezetek között. A BKV végül úgynevezett szuperellenőr-csoportokat rendelt ki a garázsokba, hogy kiderítse, valós indokokra hivatkozva tagadják-e meg a sofőrök a buszok vezetését.

A hivatalos sztrájk már nemcsak a buszokat érintette: a vonalak nagy részén megritkultak, olykor egyáltalán nem közlekedtek a villamosok, és időnként a trolik is akadoztak. A budapesti tömegközlekedés lényegében összeomlott, aki tehette, autóval közlekedett. A BKV vezetése és a szakszervezetek mindennap tárgyaltak, de megállapodni nem sikerült. A felek kölcsönösen kompromisszum-képtelenséggel vádolták egymást, és a BKV folyamatosan azt hangoztatta, hogy korábbi ajánlatával elment a pénzügyi lehetőségei határáig.

A sztrájkoló BKV-dolgozók kitartását fokozták az elmúlt hónapok híradásai, amelyek szerint a vállalat vezetői szintjén kiterjedt volt a korrupció. Ugyanez a sztrájk közmegítélésében is megnyilvánult, az utasok a felmérések szerint elsősorban a BKV vezetését tartják felelősnek a kialakult helyzetért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!