Leadták a munkát Sólyom bölcsei
További Belföld cikkek
- Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon
- Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
A köztársasági elnök pénteken bemutatta az általa felkért Bölcsek Tanácsa nevű testület kötetét. A Sólyom megbízásából dolgozó szakemberek az oktatás és a korrupció területén szükséges intézkedéseket gyűjtötték össze. Sólyom állítása szerint a két területet azért választotta, mert míg az oktatás szárnyakat adhat, a korrupció súlyos teher.
A bölcsek közül elsőként Eva Joly beszélt. A korrupció ellenes küzdelemben régóta aktív norvég-francia európai parlamenti képviselő elmondta, a probléma mindenhol komoly, még Norvégiában is.
A korrupció, egy átlagos európai országban 15-20 százalékos adóbevétel kiesést okoz , fejlődő országokban pedig ez az arány 30 százalék körüli. Számításai szerint utóbbi országok tízszer annyi bevételtől esnek el a korrupció miatt, mint amennyit segélyként kapnak.
A maffia szerepéről beszélve megemlítette, a legtöbb országnak megvan a saját bűnszervezete, de vannak maffiák amelyeknek saját országa van. Példaként hozta Bulgáriát, és óva intette Magyarországot, hogy hasonló útra tévedjen. A konkrét javaslatok közül kiemelte, hogy egy külön ügyészi szervezet létrehozására, illetve a tanúvédelmi program fejlesztésére lenne szükség.
Joliyt követően Lámfalussy Sándor közgazdász, az Európai Monetáris Intézet volt elnöke szólalt fel. Az oktatáspolitika átalakításáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint a nyugati államoknak, csak a helyzet súlyosabb.
Három problémás területet határozott meg. Elsőként kiemelte a magyarországi értékzavart, amelynek gyökerei véleménye szerint a Kádár-rendszerből erednek. Az oktatáspolitika területét is érinti az egész társadalmat jellemző polarizálódás. A szakadék óriási a lemaradó és a jól teljesítő, elitképzést nyújtó oktatási intézmények között. Végül megemlítette, hogy a politikai intézmények kudarca sem hagyja érintetlenül ezt a területet.
Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb gondban a pedagógusképzés van. Mint azt az Indexnek adott interjújában is elmondta, ezen a területen lassan tarthatatlan a helyzet.
A magyar oktatás alapvető problémái között említette még annak kudarcközpontiságát. A felsőoktatásról szólva pedig azt, hogy az elmúlt évek egymást követő gyors változásai kaotikus állapotokat hoztak létre.
A Hír tv kérdésére válaszolva megerősítette, hogy bár néhány területen egyértelmű előnnyel jár, máshol - például a tanárképzés terén - kifejezetten hátrányos volt a bolognai rendszer bevezetése.
Utolsóként Fodor István mérnök, az Ericson Magyarország volt vezérigazgatója beszélt a most befejezett munkáról. Kiemelte, hogy amikor a javaslatokat dolgozták ki, mindenképp el akarták kerülni, hogy aktuálpolitikai események befolyásolják a munkát. Reális célként azt jelölték ki, hogy tíz év múlva Magyarország korrupció terén Szlovéniával legyen egy szinten.
Véleménye szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon gyorsan megtérül. Kérdésre reagálva elmondta, bár pár évvel ezelőtt talán elég lett volna a meglevő törvények betartására koncentrálni, a helyzet mára olyan súlyossá vált, hogy mélyebb intézkedésekre van szükség. A Bölcsek Tanácsa most több száz konkrét intézkedést tartalmazó javaslatcsomaggal állt elő.
Végül az államfő ismételten felhívta a figyelmet a normakövetés fontosságára. „Normák nélkül nincs semmi” mondta. Legvégül pedig megjegyezte: Van kiút.