Nincs élet az MSZP-n túl

2010.10.08. 09:16
Rontás van az MSZP-t elhagyó politikusokon. Választást többé már soha nem nyernek, legfeljebb abban bízhatnak, hogy korábbi politikai ellenfeleik felkarolják őket. Szili Katalin kilépése után összegyűjtöttük az exszocialista életpályamodelleket.

Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az MSZP-t felszalámizni lehetetlen, akik pedig onnan kilépnek, azok egyúttal aláírják politikai halálos ítéletüket. Az más kérdés, hogy a jobboldalon adott esetben jól jövedelmez az utódpárt faképnél hagyása.

Pozsgay frakcióvezetőként távozott

Ki más is illusztrálhatná mindezt jobban, mint Pozsgay Imre, aki karrierjét a rákosista Magyar Dolgozók Pártjában (MDP) kezdte 1950-ben, a forradalom leverése után az MSZMP színeiben lett a Bács–Kiskun Megyei Bizottsága Marxizmus–Leninizmus Esti Egyeteme igazgatója, majd más, fontos beosztások mellett kulturális miniszter, a Hazafias Népfront főtitkára, MSZMP PB- és KB-tag.

Pozsgay Imre (b2), Szűrös Mátyás (j2) és Király Zoltán a Hősök terén, Nagy Imre újratemetésének 20. évfordulóján. (Fotó: Koszticsák Szilárd)
Pozsgay Imre (b2), Szűrös Mátyás (j2) és Király Zoltán a Hősök terén, Nagy Imre újratemetésének 20. évfordulóján. (Fotó: Koszticsák Szilárd)

Idáig tehát egy átlagos MSZP-s karrier, ne feledjük, hogy az MDP Igazi Európai Szociáldemokrata Tagozatában bontogatta szárnyait Horn Gyula, Nyers Rezső és Vitányi Iván is. Egy darabig úgy tűnt, hogy Pozsgay Imre is nagy karriert futhat be az MSZP-ben. Az 1990-es választás után a karanténba szorított párt alelnöke és frakcióvezetője volt, ha lett volna ideje vagy kedve kivárni, akkor 2002-ben simán lehetett volna miniszterelnök is – az akarnok és a maga nemében zseniális Horn mellett 1994-ben erre biztosan nem lett volna lehetősége –, bár ezen hosszasan morfondírozni sarlatánság lenne.

A biztos szocialista karrier esélyét azonban 1990 novemberében porrá zúzta, amikor lemondólevelet írt a kongresszus előtt álló MSZP küldötteinek. Lemondását így indokolta: „Köztudott ma már, hogy 1989 forradalmas esztendejének egyik legnagyobb tette az állampárt, s nyomában a pártállam megdöntése volt. A másik nagy tette egy új, európai stílusú, de mégiscsank ránk, magyarokra hasonlító szocialista párt megteremése lehetett volna. Ez azonban nem történt meg.”

Pozsgay rá egy évre megalapította a jobbos, népies, de visszhangtalan Nemzeti Demokrata Szövetséget, majd 1998-ban MDF-es képviselőjelöltként próbálkozott sikertelenül.

Csillaga akkor ragyogott fel újra, amikor a 2006-os választásra készülő Orbán Viktor egyik legnagyobb politikai baklövését követte el: régi, levitézlett szocialistákkal, valamint kockás inggel és népies hatást keltő barkóval akarta megnyerni magának a kádári kisembert. Így lett Pozsgay az Orbán vezette Nemzeti Konzultációs Testület tagja, és így kellett magyarázkodnia amiatt, hogy a testület kérdőíves akciójában Volkswagen Polót lehetett nyerni.

A konzultációs testületről a 2006-os Fidesz-bukás után már nemigen lehetett hallani, de Pozsgayt a kétharmados választási győzelem után sem felejtette el Orbán Viktor: az egykori kommunista politikus közvetlenül a miniszterelnöknek ad tanácsokat a készülő alkotmányról.

Szűrös a nyugdíjat sajnálja

Pozsgay Imre annyi megpróbáltatás után végül is puhára esett, de nem mondható el ugyanez Szűrös Mátyásról, akié a modern magyar politikatörténet egyik legszomorúbb pályafutása. A rendszerváltás előtt az MSZMP KB politikai munkatársa, moszkvai nagykövet, a párt Központi Bizottságának tagja, hogy csak néhány elemet villantsunk fel kommunista korszakából.

1989. október 30. Szűrös Mátyás házelnök a Parlamentben. (Fotó: Kovács Attila)
1989. október 30. Szűrös Mátyás házelnök a Parlamentben. (Fotó: Kovács Attila)

Karrierjének csúcspontja volt, amikor 1989. október 23-án ideiglenes köztársasági elnökként kikiáltotta a köztársaságot. Ma már elképzelhetetlen népszerűségére (vagy az ország akkori állapotára) jellemző, hogy az 1990-es országgyűlési választáson egyedüli MSZP-sként nyerte meg egyéni választókerületét, és 2002-ig a parlament tagja maradt, sőt 2001-ben még esetleges MSZP-s miniszterelnök-jelöltként is szóba került a neve.

Szűrös azonban sorozatosan megszegte a frakciófegyelmet azzal, hogy a Fidesszel szavazott, így kiesett a pikszisből, nem indulhatott a 2002-es országgyűlési választáson. Az MSZP elnökhelyettese éles szavakkal kelt ki a renitens szocialista ellen, aki „a párt vezetőit élesen bíráló nyilatkozatával minden szálat elszakított a Magyar Szocialista Párttal”, valamint „az elmúlt tizenkét évben, de különösen az utóbbi négy esztendőben nem azonosult az MSZP politikájával, folyamatosan szembe helyezkedett a párt országgyűlési frakciójának döntéseivel is”. Tudják, ki volt akkoriban az MSZP elnökhelyettese? Szili Katalin.

Szűrös igazi mélyrepülése ekkor kezdődött. 2002-ben a választáson 0,1 százalékot szerzett az Új Baloldal miniszterelnök-jelöltje, a 2004-es EP-választáson viszont már az egyik szociáldemokrata pártot tornázta 0,4 százalékra, a 2006-os önkormányzati választáson pedig a kistarcsaiak nyilvánították ki, hogy nem kérnek az akkorra független Szűrös Mátyásból (7,89 százalék).

De ami igazán szívbemarkoló, az a 2004-es EP-választás után adott nyilatkozata. Hosszú politikai pályájának legfájdalmasabb pontja, mondta, hogy egykori ideiglenes államfőként semmilyen kedvezményben nem részesül, szerény nyugdíjat kap, mert a köztársasági elnökök javadalmazásáról szóló törvényt csak a rendszerváltás után fogadták el.

Szűrösön és Pozsgayn kívül egy olyan politikus van, aki nagyhatalmú szocialistaként ugrott fejest a bizonytalanba, de hogy most jól érzi-e magát, azt nem könnyű eldönteni.

Csintalan, a jobbos Bolgár

Csintalan Sándor már 23 éves belépett az MSZMP-be, megjárta az első vonal minden lőállását, dolgozott a KISZ-ben, az MSZMP-ben, a szakszervezetben. A rendszerváltás idején egy rövid ideig kokettált a szociáldemokratákkal, de a választás után már az MSZP adott neki kenyeret, a párt alkalmazottja lett. 1994-ben győzött a fővárosi 13. választókerületben, majd az MSZP ügyvezető alelnökeként politikai pályafutása csúcsára ért. A ballib újságírók kedvenc nyilatkozója lett, szerették szókimondását, fésületlenségét.

1995. Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke (Fotó: Kozma István)
1995. Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke (Fotó: Kozma István)

1998-ban még újraválasztották, majd Szűrössel együtt került a partvonalra. Később, amikor már látszottak Gyurcsány és társai pártbeli nyomulásának káros hatásai, úgy emlékezett, hogy Gyurcsány és társai pártbeli nyomulása nem tetszett neki. Párttársainak meg az szúrt szemet, hogy a 2002-es, MSZP-s győzelmet hozó választás után annak a Defendnek lett az ügyvezető igazgatója, amelyik a Fidesz-kormány alatt rengeteg megbízást kapott.

Ezek után már alig volt meglepő, hogy ő lett a Hír TV Bolgár Györgye. Lehet, hogy véletlenül mindig akkor kapcsolunk oda, amikor Csintalannak rossz napja van, de tény: egy megfáradt ember benyomását kelti, akit a betelefonáló nézőkön kívül semmi sem irritál jobban, amivel magánemberként egyet is értünk, de egy betelefonáló műsor vezetőjeként ez azért pikáns, ha viszont koncepció is van mögötte, akkor egyenesen zseniális.

Schmuck, Aszódi és a többiek

A sort még hosszan folytathatjuk az MSZP-ből kizárt vagy kilépett politikusokkal, de úgyis csak egy következtetésre juthatunk: politikai értelemben véve nincs, vagy alig van élet az MSZP-tagság után. Nézzük hát, most már csak vázlatosan.

Ott van a 2001-ben kizárt Schmuck Andor, aki a Tisztelet Társaságát gründolva 2006-ban bevitte az MDF-et a parlamentbe, 2010-ben viszont főpolgármester-jelöltként még az ajánlószelvényeket sem tudta összegyűjteni.

1999. Csintalan Sándor és Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője (Fotó:  Földi Imre)
1999. Csintalan Sándor és Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője (Fotó: Földi Imre)

Aszódi Ilona Katalin 1997-ben lépett ki az MSZP országgyűlési frakciójából, az 1998-as választás után új szakmát kellett tanulnia, manapság pszichoterapeutaként dolgozik.

Tóth András 2009-ben olyan dologért sértődött meg pártjára, amiért minden más normális ember örült, vagy legalábbis hálás lett volna: az MSZP nem akarta őt indítani egyéni választókerületében a 2010-es, történelmi vereséget hozó választáson.

Arról a mai napig vita van, hogy Bokros Lajos volt-e az MSZP tagja, vagy sem: a kispesti szervezetben állítják, hogy 1996-ban felvették, de tagsága, mert nem fizette a tagdíjat, megszűnt. Akárhogy is: Bokros majdnem jó ellenpélda, hiszen MDF-es jelöltként sikerült az európai parlamentbe dobbantania. Kis szépséghiba, hogy az MDF idehaza összeomlott.

Krausz Tamás 2009 tavaszán, Bajnai Gordon miniszterelnökké választása ellen tiltakozva lépett ki az MSZP-ből, de nem állíthatjuk, hogy tömegek követték volna a képlékeny baloldali alternatíva felé. A párt belső ügyeit közelebbről ismerő megfigyelők szerint az MSZP Baloldali tömörülés platformja a mai napig nem heverte ki ezt a csapást.

Azért van ellenpélda

A mostani választás a jó példa arra, hogy az önkormányzati karriereknek sem tesz jót az MSZP elhagyása. Hosszan tudna erről beszélni Benedek Mihály Ózd, Rába László Kőszeg, Verbai Lajos Kőbánya, Hajdu László Rákospalota polgármestere, akik 2006-ban MSZP-sként győztek, 2010-ben függetlenként buktak választást.

De azért van ellenpélda. Warvasovszky Tihamér 1998 óta volt Székesfehérvár polgármestere, de 2010-re vállalhatatlan lett neki a történelmi mélypontra jutó MSZP. Először úgy volt, hogy az őszi önkormányzati választáson függetlenként méretteti meg magát, de Orbán Viktor egy zseniális húzással megnyitotta a fehérvári polgármesterséghez vezető utat jelöltje, Cser-Palkovics András előtt: Warvasovszkyt az Állami Számvevőszék alelnökévé választatta.

És mi lesz Szilivel?

Az exszocialista életpályamodellek alapján játsszunk el a gondolattal, mi lesz Szili Katalin sorsa az MSZP nélkül. Ha kedvük van, szavazhatnak is.

Mi lesz Szili Katalinnal?

A. Szili Katalin a következő négy évet a Szociális Unió szervezésének szenteli. Éjt nappallá téve dolgozik pártja felvirágoztatásán, a 2014-es választáson pedig keserűen veszi tudomásul a 0,14 százalékos eredményt.

B. Szili Katalin a következő négy évet a Szociális Unió szervezésének szenteli. Éjt nappallá téve dolgozik pártja felvirágoztatásán, a 2014-es választáson pedig 18,9 százalékos eredményével megelőzi az MSZP-t.

C. Szili Katalin a következő négy évet a Szociális Unió szervezésének szenteli. Éjt nappallá téve dolgozik pártja felvirágoztatásán, Orbán Viktor pedig felkarolja ügyét, demonstrálva, hogy a tisztességes baloldaliakkal hajlandó együttműködni, és választási szövetséget köt vele. A 2014-es országgyűlési választáson Szili a Fidesz listájának biztos bejutást jelentő tizedik helyéről lesz az új parlament tagja.

D SOS20100604105

D. Szili Katalin a következő két hónapot a Szociális Unió szervezésének szenteli, amikor Orbán Viktortól felkérést kap, hogy legyen az új, Baranya megyei kormányhivatal vezetője kormánymegbízotti minőségben. Szili Katalin a felkérést elfogadja, híveinek a döntést azzal magyarázza, hogy a nemzeti baloldal ügyét így tudja a legjobban szolgálni.



  • Hírek
  • Hírek