Ma éjjel dönthetnek a Mal Zrt. sorsáról

A Fidesz-frakcióban meg vannak győződve arról, hogy a most létrehozandó katasztrófavédelmi biztos Bakondi György az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója lesz. Orbán Viktor délután jelentette be, hogy a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését, az ő feladata lesz az ajkai timföldgyár újraindítása, az áldozatok kártalanítása, a környezeti veszélyek elhárítása és a felelősség kivizsgálása. Az ehhez szükséges jogszabályról este szavaz az országgyűlés.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár furcsállta, hogy Sós őt kérdezi, de azért válaszolt. A MÁV-os és a BKV-s végkielégítésekkel példálózott, majd a szocialistákat vádolta a kassza kiürítésével, így megkésettnek és indokolatlannak minősítette Sós felszólalását. Végül amellett érvelt, hogy a 98 százalékos különadó az arányos közteherviselést és a társadalom igazságérzetét szolgálja. Miután hosszasan tagadta a probléma létét, elismerte, hogy mégis létezik, sőt, ismert a kormány előtt, amely dolgozik a probléma megoldásán. "Különben is, önök voltak azok, akik elvonták a pedagógusoktól a 13. havi bért" - vágott vissza. Sós nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.

A szocialista Sós Tamás párttársához, Gúr Nándorhoz hasonlóan a közszolgák végkielégítésére kivetett 98 százalékos különadó ügyében interpellált. Ez szerinte a pedagógusokat is sújtja. Példaként egy 30 éves jogviszonnyal rendelkező tanár példáját hozta fel, aki bruttó 300 ezer forintot keres, így végkielégítésként 20 havi átlagkereset járna neki, viszont csak nettó hatszázezer forinthoz juthat hozzá. "A különadó gyakorlatilag egzisztenciális vészhelyzetet teremt" - mondta, majd azt kérdezte, nem lőttek-e túl a célon, szándékukban áll-e visszavonni a törvényt.

Válaszában Bencsik János nemzetgazdasági államtitkár elmondta, a vizsgálat már lezárult, hamarosan 4,5 milliárd forintot utalnak át kutatás-fejlesztési pályázatok támogatására. Emellett létrehoznak egy intézményt a kutatás-fejlesztések kezelésére, amiben az érintett minisztériumok mellett szakmai szervezetek is helyet kaphatnak. A kutatás-fejlesztést támogató hivatal élére új vezetőt kívánnak kinevezni, az ő feladata lesz a hivatal átszervezése. A szervezési feladatokat a fejlesztési tárca látja majd el, a pénzt viszont a gazdasági tárca kezelné továbbra is. Józsa emlékeztetett rá, hogy interpellációját még szeptember 8-án nyújtotta be, annak örül, hogy azóta a vizsgálat lezárult, és már pénzt is utalnak. A válasz többi részét homályosnak ítélte, ezért nem fogadta el. A parlament viszont igen.

A szocialista Józsa István maga is elismerte, hogy a kérdése szkeptikus, bár úgy gondolja, hogy lesz még kutatás-fejlesztés Magyarországon. Mint kiderült, az aggasztja, hogy nem világos a számára, mely minisztériumhoz tartozik a kutatás-fejlesztés támogatása. Másik aggodalma az, hogy a kormány éppen felülvizsgálja a kutatás-fejlesztési támogatásokat kiutaló hivatal működését, ezért a kifizetések most állnak. Az is érdekelte, hogy miért nem a nemzeti fejlesztési minisztérium felügyeli a kutatás-fejlesztést.

A miniszter nevében válaszoló Fónagy János fejlesztési államtitkár megköszönte a kérdést, ami lehetőséget ad neki arra, hogy a megújuló energiáról beszélhessen. Ezután elmondott pár közhelyet, anekdotázott, dorgált, hogy eddig az volt a baj, hogy túl gyorsan dolgozik a kormány, majd végül azt mondta, hogy a cselekvési tervről az előírtnál is szélesebb körű egyeztetést terveznek, egyeztettek már a Greenpeace-szel is. Hogy mikor készülhet el a terv, arra csak azt felelte, a lehető leghamarabb. Lassú munkához idő kell, derült ki a válaszából. Scheiring nem fogadta el a választ, de a levezető elnök, Lezsák Sándor úgy értette, hogy igen. Kisebb zavar után a képviselők szavaztak, elfogadták a választ.

Az elempés Scheiring Gábor a megújuló energia nemzeti cselekvési tervről kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Mint mondta, a tervet július 30-ig kellett volna benyújtani, ehhez képest egyáltalán nem ismert a tervezet tartalma. Márpedig szerinte szükség lenne a nyilvános egyeztetésre, hiszen az energialobbi túl erős, ellensúlyozni csak a nyilvánossággal lehetne. "Mikor hozza nyilvánosságra a megújuló energia nemzeti cselekvési tervet, hogyan biztosítaná, hogy az ne csak lobbiérdekeket tükrözzön?" - kérdezte.

A napirend előtti felszólalásoknál tévesen azt írtuk, hogy Nagy Andor másodszor beszél a katasztrófáról. Tévedtünk, valójában az interpellációk alatt beszélt másodszor is az iszapömlésről. A talajban és a felszíni vizekben keletkezett károk után érdeklődött, és reményét fejezte ki, hogy egyszer majd visszatér az élet a Torna patakba és a Marcal folyóba. Válaszában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, talajcserére lesz szükség, a vízbázis viszont geológiailag védett, azt nem veszélyeztette a katasztrófa. A képviselő, mielőtt elfogadta volna a választ, közölte, hogy értesülései szerint megtalálták a katasztrófa nyolcadik halálos áldozatát is. Részvétét fejezte ki, majd óvatos kritikával illette az elmúlt napok szerinte nem közérthető kommunikációját. Ez nem befolyásolta abban, hogy elfogadja a miniszter válaszát.

A belügyminiszter nevében Kontrát Károly államtitkár válaszolt Ékes interpellációjára. Megismételte mindazt, amit minisztere, Pintér Sándor napirend előtt már elmondott. A válaszra az interpelláció másik beterjesztője, Kovács Zoltán válaszolt, a Mal cinizmusáról beszélt, egyben elfogadta a választ.

A fideszes Ékes József az iszapömlés ügyében interpellált. Mivel ma már hét felszólalás foglalkozott a témával, sok újdonságot nem tudott mondani. Állítása szerint ő maga évek óta mondja, hogy az ajkai zagytározó időzített bomba. A katasztrófát a csernobilihez hasonlította, hiszen az is közvetlenül a lakosságot érintette. Azt kérdezte, hogy mit tervez a kormány a helyreállításért, és hogy hol tart a büntetőeljárás.

A jobbikos Samu Tamás Gergő szemét szúrja, hogy Szent-Iványi István, az SZDSZ volt EP-képviselője ljubljanai nagykövet lehet, leváltását javasolta a külügyminiszternek. Németh Zsolt külügyi államtitkár azzal kezdte a válaszát, hogy Samu vélekedésével szemben a kormány pont növelni szeretné a politikai kinevezettek arányát a diplomáciai testületekben. Az elszámoltatás pedig a személyes felelősség megállapításáról szól, Szent-Iványi Istvánnal szemben egyelőre nincs ilyenre kilátás. A nagykövet jól végzi a munkáját, de ha Samunak panasza lenne, akkor tájékoztassa erről a Külügyminisztériumot. Samu nem fogadta el a választ, illetve ahogy ő mondta, "a magyarázkodást". Neki épp elég az, hogy Szent-Iványi István SZDSZ-es volt, indokolta felháborodását. A kormánytöbbséget mindez nem zavarta, elfogadták Németh válaszát.

Bencsik János nemzetgazdasági államtitkár szerint a szabadságmegváltás összegét nem kell számításba venni a végkielégítésekre kivetett különadó alapjának számításakor. Szerinte a törvény egyértelmű a kérdésben. Aztán elismerte, hogy az a szabadságmegváltás, ami nem a tárgyévben bennragadt szabadságokra vonatkozik, mégiscsak alapját képzi a különadónak. Ezt azzal indokolta, hogy a törvény szerint a szabadságot a tárgyévben kell kiadni. A kormány nem tervezi a törvény visszavonását. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Gúr Nándor szerint a kormány elkobzó jellegű büntetőadóval sújtja azokat, akik nem vették ki korábban szabadságukat. Tulajdonképpen a kétmillió forintnál magasabb végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról van szó, ami a közszférában dolgozók közül aránytalanul sújtja azokat is, akik nyugdíjba vonulásukkor váltják meg ki nem vett szabadságaikat is, az azért járó pénzt végkielégítésük részeként veszik fel. "Megvan-e a szándék ennek a törvénynek a visszavonására?" - kérdezte a nemzetgazdasági minisztert.

Mivel az államosításról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalásához 4/5-ös szavazatarányra volt szükség, a Fidesz és a KDNP frakciója kötelező szavazást rendelt el, a távolmaradókat százhúszezer forintra büntették.

A javaslat elfogadásához a képviselők négyötödének igen szavazatára volt szükség. Végül 307 igen szavazattal, 43 tartózkodás mellett, 87 százalékos többséggel elfogadták. A törvényjavaslatot a hétfői utolsó napirendi pontként, valamikor éjszaka tárgyalják majd.

Hétfőn 15 óra 30 percig lehet benyújtani módosító indítványokat a kormány államosítási törvényjavaslatához. A törvénytervezetet a kormány javaslata szerint még ma megtárgyalnák és elfogadnák, függetlenül attól, hogy érkezik-e módosító indítvány a javaslathoz. A Jobbik nevében Volner János arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat a honvédelmi törvényt módosítaná. Ez szerinte tűzoltásra jó, és támogatni is fogják a javaslatot, de könnyen támadható az alkotmánybíróság előtt. A benyújtott javaslat szerint ha az alkotmánybíróság megsemmisítené a javaslatot, kártérítés járna az államosított cég tulajdonosainak. Azt javasolta, hogy a kérdést inkább a katasztrófavédelmi törvény keretében kezeljék.

Hamarosan döntenek a sürgősségi indítványokról, köztük a kormány ma benyújtott, a Mal államosítását lehetővé tevő törvényjavaslatának azonnali tárgyalásáról is.

Kövér László házelnök helyt adott Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető javaslatának, így a ház egyperces néma felállással adózott a katasztrófa áldozatainak emléke előtt. Kövér megjegyezte, hogy a múlt hétfőn, amint nyilvánvalóvá vált a katasztrófa mértéke, a képviselők már megemlékeztek az áldozatokról, csak akkor azt nem közvetítette a tévé.

Az elmúlt napok kormányülésein vetették fel és tárgyalták meg a katasztrófavédelmi biztos intézményének létrehozását - mondta az Indexnek Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter. Orbán Viktor szavai szerint a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését, az ő feladata lesz az ajkai timföldgyár újraindítása, az áldozatok kártalanítása, a környezeti veszélyek elhárítása és a felelősség kivizsgálása. A miniszter szerint ez a dolog lehet, hogy szokatlan, de nem példátlan, mert a válság idején számos nyugat-európai bank is részlegesen állami kézbe került. A miniszter szerint a szokatlansága amúgy sem hátránya a javaslatnak, hiszen egy szokatlan helyzetre próbál megoldást találni.

Matolcsy György elhagyta az üléstermet, de ez most úgysem érdekes.

Az elempés Jávor Benedek nagyjából megismételte ugyanazt, amit a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva már elmondott. A kereszténydemokrata Nagy Andor is beszélt ma, tőle sem várunk lényegi új mondanivalót.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tovább sulykolta, hogy a katasztrófáról a Mal vezetői tehetnek. Érdemi hozzátenni valója nem akadt.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese, a Veszprém megyei védelmi bizottságot vezető Lasztovicza Jenő szerint a média nem tudja visszaadni a történteket. Ő mindezt száraz adatok felsorolásával próbálta megtenni - az adatokat a múlt héten a médiából már megismerhették. Szerinte teljesen jogos az emberek érzése, hogy mindenről a Mal tehet. Kifogásolta, hogy a cég vezetői egyetlen falugyűlésen sem jelentek meg, bár maga is elismerte, hogy a vezetőket valószínűleg ott helyben meglincselték volna. Ő is azt javasolta, hogy a tulajdonosok magánvagyonukból térítsék meg a károkat.

"Valóban összefogás kell, hiszen a vörösiszap nem válogatott szegény és gazdag, jobboldali és baloldali között" - válaszolta Pál Bélának Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint a katasztrófa helyszínén mindenki segített a másiknak. A törvényjavaslatot meg kell szavazni, mondta, és megköszönte a szocialisták támogatását.

A szocialista Pál Béla az összefogás fontosságáról beszélt, illetve arról, hogy minden támogatást megadnak a kormánynak, viszont a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot szeretné még megismerni, mielőtt támogatná. Kérte továbbá, hogy a katasztrófa által érintett Ajka szocialista polgármesterével is találkozzanak. A legfontosabb feladatnak az érintettek folyamatos tájékoztatását, munkahelyeik és lakóhelyük megőrzését nevezte. Javasolta, hogy a kormány dolgozzon ki támogatási programot a károsultaknak.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt Kepli felszólalására. Szerinte a kormány három feladatot látott el közvetlenül a katasztrófa bekövetkezte után, ezek egyike a nyomozás elindítása volt. A nyomozás már a veszélyhelyzet elhárítása közben megkezdődött, így nem volt lehetőség bizonyítékok eltűntetésére. A veszélyhelyzet elhárítása és a kármentesítés eddig egymilliárd forintba került. Pintér szerint a veszélyhelyzet még mindig fennáll, ezért építenek gátakat a környéken. "Nem szeretnénk előre eldönteni, milyen büntetés lesz, előbb kivizsgálnánk a történteket" - ütött meg mérsékelt hangot. Tagadta, hogy uránszennyezés vagy sugárszennyezés lenne.

Második napirend előtti felszólalóként a jobbikos Kepli Lajos a katasztrófa okainak taglalásával folytatta az iszapömlés történetét. Ő sem hisz abban, hogy természeti katasztrófa történt, emberi hanyagságról beszélt. "A pontos okokat nem tudjuk" - ismerte be mindezek után, de megfogalmazta félelmét, hogy az elmúlt egy hétben bizonyítékokat semmisíthettek meg. Szerinte azonnal le kellett volna tartóztatni a cégvezetőket.

Viszontválaszában Orbán Viktor azt javasolta, hogy a tanulságokat csak a katasztrófahelyzet elhárítása után vonják le. Megnyugtatta a képviselőket, hogy a cégvagyont és a cégtulajdonosok magánvagyonát nem lehet kimenekíteni az országból. Kérte a képviselőket, hogy még a délután szavazzák meg a törvényt, amely alapján állami tulajdonba vehetik a Magyar Alumínium Zrt.-t.