Fekete keddje van az Országgyűlésnek

Ertsey Katalin szerint semmi értelme nincs a kétharmados felhatalmazásnak, ha a kormánypártok nem tudnak különbek lenni az előző kormánynál.

"Képviselő úr! Nem fél attól, hogy törvényjavaslatával olyan úton indulunk el, ami elvezethet a gyurcsányi restaurációhoz?" - hozott be újabb érdekes aspektust a vitába a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. A jogállamiság hagyományaihoz méltó megoldásra van szükség, mondta.

Vágó Gábor második felszólalásában a Római Köztársaság válságához hasonlította a történéseket és Cicerót idézett.

Az elempés Ertsey Katalin azt mondta, ő mindeddig kiállt a frakciójában amellett, hogy a fideszesek is demokraták, de Lázár János törvényjavaslata kétségeket ébresztett benne.

Lendvai Ildikó, a szocialisták volt pártelnöke közvetlenül Wittner Máriához szólt. Mint mondta, a pofátlan végkielégítések megadóztatásának van jogállami módja is. A kérdés valójában a magánnyugdíjpénztári tagok milliárdjainak lenyúlása.

Szabó Rebeka elempés képviselő a fideszes Szakács Imre tavaly októberi kérdését idézte, miszerint "igaz-e a hír, hogy a kormány saját céljaira akarja kölcsönvenni a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseit?" A hír igaz, közölte a tőle egy méterre ülő képviselővel.

Az elempés Mile Lajos sem kételkedik a kormánypárti képviselők demokratikusságában, de figyelmeztette őket, hogy a választói akaratra való hivatkozás sem jogosít fel senkit az alkotmányos rendszer megcsonkítására. "Nagyon sok disznóságot követtek már el a nép akaratára hivatkozva" - zárta felszólalását.

Az elempés Ertsey Katalin a kormánypárti képviselők lelkiismeretére apellál. Lázár János a vitaindítójában szerinte is beismerte, hogy tulajdonképpen nincs szükség az alkotmánybíróság jogköreinek módosítására. Miért van szükség akkor, kérdezte. Ertsey szerint az is sokat mond, hogy a napirend előtti felszólalásokra nem az igazságügyi miniszter Navracsics Tibor válaszolt.

A szocialista Harangozó Tamás tovább vitte Vágó vonalát, szerinte is a nyugdíjpénzek lenyúlását készíti elő az alkotmánybírósági jogkörök korlátozása. Szerinte Lázár javaslata a harmadik köztársaság lebontásának alapdokumentuma, és ha most nem is szégyelli, majd szégyelni fogja. Harangozó után Wittner Mária szólalt fel, aki szerint a szocialisták az ellopott pénzek miatt ellenzik a törvényjavaslatot. Zaklatottnak tűnt, az 56-osokat is említette.

Az elempés Vágó Gábor szerint Lázár János javaslata egyértelműen arról szól, hogy hogyan lehetne a magányugdíjpénztári pénzekből finanszírozni Matolcsy nemzetgazdasági miniszter "légvárait", vagyis hát a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését. Idézte még Wachsler Tamás 1991-es törvényjavaslatát a kormány tévedhetetlenségéről. Wachsler Tamás egykor fideszes politikus volt, az utolsó, aki ki merte hívni Orbán Viktort a pártelnökségért.

Jegyezzük fel. Lényegit nem mondott.

A kereszténydemokrata Vejkey Imre csavaros érvelésbe kezdett arról, hogy az Alktománybíróság egy 1992-es ítéletében azt mondta ki, hogy nem tartozik hatáskörébe a szocializmus idején hozott törvények elbírálása. Hogy ez hogy jön ide? Nem tudjuk. Hogy hogy következik ebből az, amivel Vejkey zárt, hogy a cél az alkotmánybírói aktivizmus ösztönzése? Hát, ha korlátozzák a jogköreit, az AB tényleg kénytelen lesz aktivista megközelítésből, saját jogköreit szélesítve értelmezni az alkotmányt.

A vezérszónoki felszólalások után bármely képviselő két percben felszólalhat. Elsőként a szocialista Gúr Nándor szólalt fel, aki szerint a népszavazási kört az MSZP nyugdíjbiztosítós népszavazása miatt akarják szűkíteni, a cél hárommillió ember 2700 milliárd forintnyi megtakarításának megkaparintása.

"Ha önök nem térnek vissza azokhoz a morális elvekhez, amihez ellenzékben ragaszkodtak, ami része volt az önök kormányprogramjának, akkor kimondják, hogy a magyar politikában nincs morális mérce" - zárta felszólalását Schiffer.

Schiffer szerint nem lehet véletlen, hogy a Fidesz padsoraiból most hiányoznak azok, akik 1989-ben részt vettek az alkotmány kidolgozásában. Lázár javaslata szerinte amúgy azt bizonyítja, hogy a Fidesz nem bízik a bíróságokban, nem bízik az Alkotmánybíróságban, csak a nyers erőben bíznak. Más elveket követnek ellenzékben, mint amit kormányon. "Az, amit most önök művelnek, az sokak szemében visszamenőleg szentesíti Debreczeni József legsötétebb vízióit" - mondta ki az eddigi legdurvább ítéletet a javaslatról.

Mint kiderült, Lázár nem elhagyta a termet, hanem egy, a sajtópáholyból nehezen látható helyre ült át.

Schiffer Szijjártót idézte, aki idén januárban, a vagyonadót eltörlő alkotmánybírósági ítéletet morális döntésnek nevezte. Akkor tehát képesnek érezte az Alkotmánybíróságot arra, hogy morális alapon ítéletet hozzon adótörvényekről. Most viszont már nem.

Schiffer most a Fidesz állandó hivatkozási alapjából, Bibó István életművéből idéz, aki szerint a hatalomgyakorlás leghatékonyabb módja a hatalmi ágak szétválasztása és az ellenőrzés biztosítása. A népszuverenitás letéteményese nem a parlament, hanem a hatalmi ágak összessége. "Az alkotmányos állam több a többségi elvnél, a többség uralmát morális és jogi elvek, adott esetben alkotmánybírósági ítéletek korlátozzák" - mondta. A demokrácia tehát nem pusztán a többség uralma, azaz a Fidesz hivatkozása a népakaratra egyszerűen hamis.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Lamperth felszólalása közben elhagyta a termet, előterjesztő létére nem hallgatja a javaslat vitáját. Schiffer közben arról értekezik, hogy az ellenőrizetlen, egyközpontú államhatalom a hatalomgyakorlás bolsevista modellje.

Schiffer az időközben megérkezett Navracsics Tibort idézi, aki a jogállami értékek helyreállításáról írt a Fidesz választási programjában. Tehát Schiffer szerint a Fidesz nemhogy szóról szóra teljesíti, sokkal inkább megszegi saját választási ígéreteit.

"Ugyan, hagyjuk már ezt a hülyeséget" - kommentálta egy fideszes képviselő bekiabálva Schiffer felszólalásának azon részét, amikor a törvény miatt pórul járt, több évtized kemény munkája után jogos járandóságuktól megfosztott, alacsony fizetésű közalkalmazottak leveleiből idéz.

Schiffer szerint ráadásul az eredeti törvényjavaslat a végkielégítések különadójáról eleve nem orvosolja az indoklásaként felvetett problémát, a BKV-nál 2008-2009-ben kifizetett végkielégítések ugyanis nem tartoznak a hatálya alá. Szerinte ezt a kérdést más módon, a munkajogi szabályok módosításával kellene kezelni. Levelekből idéz, amelyben több évtizede dolgozó közalkalmazottak panaszkodnak rá, hogy a különadóról szóló javaslat alapján megfosztották őket a törvény szerint járó végkielégítésüktől.

Schiffer azt kérte Lázár Jánostól, hogy hagyják abba a süketelést Szekeres Imre végkielégítéséről, beszéljenek arról, hogy miért akarják szűkíteni az Alkotmánybíróság jogköreit. Szerinte is arról van szó, hogy a kormány gazdaságpolitikája van veszélyben, hiszen a jövő évi költségvetés kiadásait különadók, elvont járulékok fedezik. Azaz, most az a tét, hogy a kormány enyves kezével "államilag legalizált sikkasztás keretében" szabadon turkálhat-e a polgárok zsebében, hogy nem lesz Alkotmánybíróság, ami megakadályozhatja ezt.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Egyesek párhuzamot vélnek felfedezni Palpatine szenátor működése és Orbán Viktor Alkotmánybíróság elleni harca közt. A Csillagok háborúja demokratikusan megválasztott szenátora a megfelelő pillanatban ugyanúgy iktatta ki a törvények felett uralkodó Jedi tanácsot, ahogy most a miniszterelnök az AB-t.

A történet érdekesebb vonatkozása, hogy Yoda nem hagyja annyiban, és jogi csűrcsavar helyett lézerkarddal esik neki a sötét úrnak. Sőt, ahogy belinkelt filmünkben 2:30-nál látható, a harcot a képviselők lebegő ülőhelyeinek dobálásával folytatják. Ez alapján reménykedünk, hogy ha már a Föld bolygó ezen pontján is így alakultak a dolgok, legalább egy izgalmas Paczolay Péter versus Orbán Viktor székdobálást láthatunk majd a Parlamentben.

"Közülünk senki sem kívánja Lázár János demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonni. Biztos vagyok benne, hogy önök elkötelezett demokraták, ezért biztos vagyok benne, hogy a törvényjavaslat elfogadása után nagyon fogják szégyelni magukat" - kezdte felszólalását az LMP vezérszónoka, Schiffer András. Hiszen most a közjogi rendszer alapjait készülnek lerombolni.

Gyüre szónoklata végén már a Magyar Gárdánál tart. Őszintén fogalmunk sincs, hogy jutott idáig, és egyáltalán, hogy jön ez ide.

Az utóbbi pár percben nem tudtuk követni Gyüre képviselő gondolati ívét, volt szó az utólagos normakontroll felgyorsításáról, a nép jogainak szűkítéséről, de mostanra eljutottunk odáig, hogy szerinte miért is akarja ténylegesen korlátozni a kormány az Alkotmánybíróság jogköreit. Hát azért, mert az AB elmeszelheti a válságadókról és a bankadóról szóló törvényeket is, megsemmisítve ezzel a kormány gazdasági programjának alapjait. Ezt a lehetőséget látta meg Lázár János. Gyüre szerint ez viszont nem jogállami válasz, meg lehetne keresni a megoldást az alkotmányos keretek között is.

Gyüre is kifejtette, hogy a pofátlan végkielégítések - hogy mi is eposzi jelzőjükkel hivatkozzuk a vita egyik tárgyát - visszaszedésére szükség van, de erre van jogállami megoldás, nincs szükség az alkotmánybírósági kontroll korlátozására. Az AB korlátozása veszélyes precedens, ráadásul lehetőséget ad a mindenkori kormánynak arra, hogy visszaéljen a rendszerrel. "Én elhiszem, hogy maguk elhiszik, hogy ezt csak jóra fogják használni. De gondoljanak bele, hogy más is hatalomra kerülhet" - figyelmeztette a kormánypártok képviselőit. "Nem erre kaptak felhatalmazást" - ismételte meg.

Gyüre reméli, hogy csak félreértette Lázár szavait, amikor választói akaratról beszél. Szerinte az nem lehet a választói akarat, hogy letérjünk a jogállamiság útjáról. "A Fidesz átlépheti a Rubicont, és onnan nincs visszaút" - mondta, aggályait kifejezve amiatt is, hogy másodjára már könnyebben fog menni a közjogi rendszer meghágása (saját szavunk, nem a képviselőé).