A szocialista Sós Tamás az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése, illetve annak következményei miatt interpellált. A kormány első intézkedései egyikeként szüntette meg a betegjogok képviseletét ellátó egészségbiztosítási felügyeletet, anélkül, hogy kidolgozta volna a betegpanaszok elbírálásának rendszerét. "Mit kíván tenni a kiszolgáltatott betegek érdekében a kormány?" - kérdezte.
Lázár János javaslata három pontból áll. Az első technikai jellegű módosítás, az alkotmány 28/C paragrafus (5) bekezdés a) pontjába a költségvetés, a költségvetés végrehajtása, az adónemek az illetékek a vámok és a helyi adók mellé a járulékokat is beilleszti, az alkotmány szerint tehát ezekről nem lehetne népszavazást tartani. A járulékok beillesztése teljesen fölösleges, hiszen az Alkotmánybíróság korábbi ítéleteiben teljesen egyértelművé tette, hogy a járulékok is adók, így eddig sem lehetett népszavazást tartani ezekről.
A lényegi változtatás a második pont, mely szerint az alkotmány 32/A paragrafus (1) bekezdése a jövőben kivonná az alkotmányossági felülvizsgálat alól azokat a kérdéseket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Ezzel nagyban korlátozná az Alkotmánybíróságot.
Az alkotmánymódosító javaslat harmadik pontjával pedig a kormány azt a paragrafust változtatná meg, amely alapján az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a különadóról szóló törvényt. A 70/I paragrafus (2) bekezdéséből kivennék a "jó erkölcsbe ütköző" kitételt a jövedelem elől, azaz elviekben bármilyen jövedelemre különadót vethet ki a közszférában. A dolog bája, hogy az alkotmány 70/I paragrafus (1) bekezdését már a kétharmados Fidesz-többség iktatta törvénybe.
Az LMP szocialistákat, zöldeket és fideszeseket is vár szerdai, az Alkotmánybíróság épülete elé szervezett demonstrációjára, mondta keddi, a Parlament épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján a párt választmányi szóvivője.
Október 26-án kedd délelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a "jó erkölcsbe ütköző" végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról szóló törvényt.
Október 26-án délután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy önálló képviselői indítványt terjeszt be az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosítására. A módosítás célja az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, melynek értelmében kivonnák hatásköréből azokat a törvényeket, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Ezek a költségvetést érintő jogszabályok, az adókról, járulékokról szóló törvények.
Október 26-án este Lázár már be is nyújtotta törvényjavaslatait a parlamentnek.
Október 29-én, pénteken Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, támogatásáról biztosította Lázár János javaslatát. Eddigre már kiderült, hogy a Fidesz vezetése október 25-én, egy nappal az alkotmánybírósági döntés kihirdetése előtt tisztában volt a várható döntéssel. Sőt az is kiderült, hogy Orbán maga javasolta Lázárnak a törvénymódosításokat, így támogató nyilatkozata nem volt meglepetés.
Október 25-én este Schmitt Pál köztársasági elnök váratlanul főműsoridős tévészónoklatot intézett a néphez, amiben kifejtette, hogy a maga részéről egyetért az alkotmánybírósági jogkörök csorbításával.
November 2-án a parlament együtt tárgyalja Lázár alkotmánymódosító javaslatát és az alkotmánybírósági törvény módosítását.
Az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosításáról egyben tárgyal a parlament, azaz mindkét javaslat esetében általános és reszletes vita is lesz ma. Ha nem érkezik támogatott módosító javaslat, akár már jövő héten elfogadhatják mindkét törvényt. Ehhez együtt kell szavazni a módosítókról és megtartani a végszavazást, amire van lehetőség.
Nem mindennapi látnivalót kínál a mindenszentek miatt kivételesen kedden összeülő parlament, a rendszerváltás óta először egy demokratikusan megválasztott kormány kísérletet tesz a közjogi rendszer lerombolására. A napirenden két javaslat is ezt célozza, mindkettőt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be Orbán Viktor támogatásával. A lényeg, hogy a kormány nem szeretné, ha az Alkotmánybíróság túlzottan beleavatkozna a munkájába. Elfogadják a médiaalkotmányt is, és újra tárgyalják a közjogi válságot kirobbantó, a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló, változatlan formában beterjesztett törvényjavaslatot.