Fekete keddje van az Országgyűlésnek

Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár nem tart attól, hogy a válságadók miatt munkahelyek vesznének el. Hogy miért nem, azt nem fejtette ki, csak azt ismételgette, hogy tíz év múlva egymillióval több munkahely lesz. Gúr szerint "nem lehet elfogadni azt a választ, ami tíz évről szól, önök még három és fél évig kormányoznak". A parlament viszont elfogadta.

Kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől a szocialisták főinterpellátora, Gúr Nándor. Ő is a járulékcsökkentést kéri számon a kormányon, emlékeztetve arra is, hogy a szocialisták kormánya öt százalékponttal csökkentette a járulékokat. Szerinte a különadók, amiket a kormány kivetett, nem hogy nem serkentik, hanem inkább visszafogják a munkahelyek teremtését. A különadók költségeinek áthárításáról is beszél.

A kormány nevében válaszoló Rétvári Bence igazságügyi államtitkár szerint a kormány kemény különadókat vetett ki a multinacionális cégekre, miközben a kkv-szektor számára kedvező adóváltozásokat foganatosított. A Strabag a jogszabályok szerint szétvált két cégre, az egyik örökölte a vagyont, a másik az elmarasztaló ítéleteket, így indulhat a közbeszerzési pályázatokon. Javasolta, hogy ha Scheiringnek van javaslata, azt tövényjavaslatként terjessze elő. Scheiring nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Az elempés Scheiring Gábor "a hazai kkv szektort érő ostorcsapásokról" kérdez, mert szerinte folytatódik "a strabagdemokrácia". Értékelése szerint a kkv-szektor még mindig fulladozik, miközben az állam által előszeretettel ostorozott multik "mosolyogva lubickolnak". Ilyen szerinte a Strabag, ami az elmúlt hónapokban, már a Fidesz kormányzása alatt is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A fideszes borász az iránt érdeklődik, hogy a kormány "hogyan kívánja megvédeni a hazai termelőket a multinacionális kereskedőláncok tisztességtelen piaci magatartása miatt bekövetkező versenyhátránytól"? Nyilván nagyon.

Bár Staudt a belügyminiszterhez címezte a kérdését, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszolt. Azt mondta, a kormány, a végrehajtó hatalom nem kommentálhatja a független bíróságok ítéleteit, mert az beavatkozás lenne a működésükbe. Staudt nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

"Mit érdemel az a bíró..." - kérdezi Staudt Gábor jobbikos képviselő a belügyminisztertől. A Magyar Gárda tavaly júliusi demonstrációjáról beszélt, amit a bíróság ítélete szerint a rendőrség jogszerűtlenül oszlatott fel. Szerinte ez alapján nem ítélhetőek el azok, akiket ott szabálysértési eljárás alá vonták, ám a bíróságok mégis ilyen ítéleteket hoznak. A bíróságok ráadásul korlátozzák az újságírók jogait is, akiket kizárnak a tárgyalásokról. Nem azért kérdezi a belügyminisztert, mert ráhatása lehet a bíróságokra. "A jogi egyetemen első éves tananyag a hatalmi ágak elválasztása, igaz, az alkotmány tiszteletben tartása is" - mondta.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte "van annak valami bizarr bája, hogy önök kérik számon a járulékcsökkentést", mert 2005-2006-ban a szocialisták még támadták a Fidesz javaslatát. Igaz, aztán csökkentették a járulékokat. Azóta más a világ, most nincs lehetőség járulékcsökkentésre. "A gazdasági kormányzat nagyon világos menetrend szerint halad. A válságadók megteremtik a költségvetés egyensúlyát, az adócsökkentéssel beindítjuk a gazdasági növekedést, aztán lehet szó a járulékok csökkentéséről" - állította. "Nagyarányú adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre. Az adócsökkentés már megtörtént, a járulékokat majd csökkentjük" - zárta mondandóját. Tukacs nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Ezt kérdezi a szocialista Tukacs István, az első interpelláló. Emlékeztette a kormányt, hogy a járulékcsökkentés régi ígérete a Fidesznek, mégsem látja nyomát a javaslatnak. Pedig szerinte a járulékcsökkentés járulhat hozzá a munkahelyek teremtéséhez, nem pedig "a gazdagoknak adó, a szegényektől elvevő adócsomag". Szerinte a kormány csak akkor foglalkozik szívesen a járulékokkal, ha azokat el akarja venni, mint a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokat.

Harrach Péter "az életünket irányító törvényekről" szóló felszólalása is a nap fő témája köré épül. Szerinte az országban nagy gazdasági és jogi átalakítás folyik. Arról is beszélt, hogy szívesen tesz különbséget a felháborító végkielégítések és a törvényben biztosított, jogos végkielégítések között. A megváltoztathatatlan, örök törvényekről, a természeti törvényekről, a lex moralis naturalisról beszél, amik szemben állnak a megváltoztatható, ember alkotta törvényekkel. "Amikor új helyzet van, új törvényekre van szükség" - mondta, és "mindenki tudja, hogy Magyarországon ma új helyzet van". Ugyanakkor szerinte is igaz, hogy "átgondoltan" kéne törvényeket alkotni.

A kormány nevében válaszoló Rétvári előbb az őszödi beszéd felemlegetésével próbált visszavágni, aztán rátalált a vezérfonalra. "Önök több szót találtak ki a munkaviszony megszüntetése címén a lopásra, mint az eszkimók a hóra" - mondta, utalva az elmúlt évek végkielégítéseire. Arra is emlékeztette Tóbiást, hogy a szocialisták a gyűlöletbeszédre vonatkozó javaslatuk érdekében próbálták megváltoztatni az Alkotmánybíróságot. "Azt, hogy önöknek kétharmados többség hiányában nem volt lehetőségük módosítani az alkotmányt, ne állítsák be erényként" - mondta.

"Fekete keddje van az Országgyűlésnek" - kezdte felszólalását Tóbiás József, aki szerint ma eldől, hogy a magántulajdonnak van-e szentsége, és hogy a jogállam szentség-e. "Az alattomos hazugságtól eljutottak a demokrácia alapjainak felszámolásáig" - értékelte a kormány munkáját. "Hazugságban született a törvény, hazugság volt a törvény maga is, hiszen a tisztességesen, évtizedeket dolgozó tanároktól, köztisztviselőktől veszik el a pénzt" - mondta, emlékeztetve arra is, hogy annak idején Orbán Viktor is több milliós végkielégítéssel távozott. Emlékeztette Rétvári államtitkárt arra is, hogy az előző parlament 2009-ben már elfogadott egy törvényt a végkielégítések korlátozásáról, ám azt a Fidesz leszavazta, majd alkotmányellenesen megváltoztatta. Szerinte az Alkotmánybíróság rajtakapta a kormányt, ami erre az AB jogköreinek szűkítésével válaszolt. "Az Alkotmánybíróságról szóló törvény megváltoztatása nem a végkielégítésről szóló törvényről szól, hiszen azt az alkotmány keretei között is meg lehetne oldani. Önös érdekből hozzák ezt a törvényt, hogy az alkotmánysértő javaslataikat elfogadhassák" - zárta felszólalását.

A kormány nevében ismét Rétvári Bence válaszolt. Szerinte azért kell keresztülverni a különadóról szóló törvényt, mert ezt akarja a nép is. Arról nem beszél, hogy erre az Alkotmánybíróság ítélete alapján, az alkotmány és az AB jogköreinek megnyirbálása nélkül is lenne lehetőség, bár hosszasan idézi az indoklást, amiből ez világosan kiderül. "A cinizmussal kapcsolatos vádjait teljes mértékben visszautasítanám" - mondta.

Kövér szerint Vona beszéde nem illik a parlamentbe, "legalábbis az ellenzéki társairól alkotott véleménye". Megígérte, ha Vona betartja a szabályokat, akkor ő sem megy bele "Piroska és a hét törpe történetébe". (Vona Hófehérkéről és a farkasról beszélt.)

"Egy dologban egyetértünk, választóvonalhoz értünk" - kezdte felszólalását Vona Gábor az ellenzék szokatlan egységére utalva. Az orbáni forradalom szerinte jakobinus szakaszába érkezett. Utána az MSZP felé rúgott, szerinte a szocialisták aggodalmaskodása olyan, mintha "Hófehérke falná fel a farkast". Az LMP-t is bírálta, amiért az kiszállt az alkotmányozási folyamatból. Aztán újra az MSZP-t, amely képviselői azért vannak szabadlábon, mert a kormány csak látszatelszámoltatást végez. "Ha majd Gaudi Nagy Tamás vezeti az elszámoltatást, önöket nem a nevükön, hanem a számukon fogják szólítani" - mondta. Végül rátért a Fideszre. A Fidesz választási programja szerinte olyan, mint Columbo felesége, mindenki hallott róla, de senki se látta. Bár Orbán keresztes háborút hirdetett a cinizmus ellen, Vona szerint a kormány már nemcsak cinikus, annak is látszik. Mint mondta, nem az alkotmányt védi, mert az szerinte is szemétre való, ő az őszinte beszéd érdekében szólalt fel.

"Az LMP zöld pártként érkezett a parlamentbe, ha jól látom, most sárga színre váltott, remélem, mire beérik, nem lesz piros" - válaszolta a kormány nevében Schiffernek Rétvári Bence igazságügyi államtitkár. Állítása szerint a különadó ígérete ott volt a kormányprogramban "a sorok között". "Számunkra nagyon fontos a szavahihetőség" - állította. Példákat hozott a magas végkielégítésekre, amik szerinte mindenki számára vállalhatatlanok, és ezért az ellenzéknek is támogatnia kellene a javaslatot. Nem kell védeni most a demokráciát, mert "a demokrácia köszöni, jól van".

"Idén májusban a legtöbbünk azzal érkezett ide a parlamentbe, hogy begyógyítsuk azokat a sebeket, amiket az elmúlt nyolc év ejtett a jogállamon. Hogy mégegyszer ne fordulhasson elő, hogy egy kormányzat azzal szórakozik, hogy az egyszer már alkotmányellenesnek talált törvényeket újra és újra beterjesztik" - kezdte felszólalását Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Aztán hamar kiderült, hogy "a nemzeti együttműködés rendszere az újbeszélben a nemzeti együtt nem működés rendszerét jelenti". Schiffer szerint az az állítás is hamis, hogy a Fidesz példa nélküli győzelmet aratott volna, hiszen Európában már többször előfordult, hogy egy párt kétharmados többséget szerzett. Ám ezek a pártok nem szokták lebontani az alkotmányos rendszert. Idézte a kormányprogramból, hogy elfogadhatatlan, hogy a kormány parlamenti többségével visszaélve felülírja az alkotmánybíróság határozatait. "Arról nem volt szó, hogy az alkotmány is el fog férni egy söralátéten" - mondta. Bírálta azt a gyakorlatot, hogy a kormány szűkíteni próbálja a társadalmi nyilvánosságot, pedig Orbán ellenzékben még arról beszélt, bővíteni kell a nép jogait. Schiffer kifutott az időből, Kövér megvonta tőle a szót.

A kormány úgy érezte, válaszolnia kell Rogán felszólalására. Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár szajkózza a propagandát. Jobb lesz a gyerekeseknek, a családoknak, a vállalkozásoknak, olcsóbb lesz az állam, egykulcsos lesz az adórendszer stb. Arról, hogy a költségvetést csak rendkívüli különadókkal tudják egyensúlyban tartani, legfeljebb érintőlegesen esett szó, abban a formában, hogy a kormány "nem a kisembereket terheli".

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a költségvetés benyújtását minden évben óriási várakozás előzi meg, családok milliói várják, hogy jobbra fordul-e a sorsuk. Az elmúlt nyolc évben szerinte mindig csalódni kellett. Ezután arról beszélt, hogy a maastrichti kritériumok szerint három százaléknak kéne lennie a hiánynak, ezt a szocialistáknak sosem sikerült elérniük, sőt, mindig túllépték az eleve magasabbra tervezett hiánycélt is. Állítása szerint az idei költségvetés fenntarthatatlan volt. Jövőre 3,8 százalék lesz a hiány, "annyi, amennyinek tervezték", mondta. 2012-ben pedig elérjük a három százalékos hiánycélt. "Megtörtént, illetve megtörténik az ország pénzügyi stabilizációja", állította Rogán, majd arról beszélt, hogy mindezt megszorítások nélkül érik el. Állítása szerint az újraelosztás mértéke is csökkeni fog. "Ez valóban történelmi előrehaladás" - értékelte jelesre saját munkájukat.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Megkezdődött a parlament ülése, Kövér László házelnök az október 15-én elhunyt szocialista képviselőre, Sándor Istvánra emlékezett.

Négy elempés képviselő is olyan pólót visel, amilyet Schiffer András Lázár Jánosnak ajándékozott.

Schiffer András az ülés kezdése előtt Lázár Jánoshoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez is odasétált, akinek egy I (szív) AB feliratú, sárga pólót nyomott a kezébe. Lázár nagyot nevetett.

Schiffer András az ülés kezdete előtt még a szocialista felszólalóhoz, Tóbiás Józsefhez is átsétált, utána újra Vona Gáborral egyeztetett.

Legalábbis erre következtetünk abból, hogy a kezdés előtt Schiffer András Vona Gáborral egyeztetett a parlamenti patkóban. Bármennyire is megosztott és sokszínű az ellenzék, az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálásának elutasításában egységesnek tűnnek.

A napirend előtti felszólalások elején Rogán Antal tesz kísérletet a tematizálásra, de a 2011-es költségvetésről szóló felszólalását háttérbe fogja szorítani, hogy az elempés Schiffer András, a jobbikos Vona Gábor és a szocialista Tóbiás József is "meghekkelt jogállamról", "kormányzati cinizmusról" és "határpontról" fog beszélni, vagyis arról, hogy a kormány erőből próbálja lenyomni az Alkotmánybíróságot, megvonva hatásköreit. Az utolsó napirend előtti felszólaló, a kereszténydemokrata Harrach Péter "az életünket irányító törvényekről" kíván szólni, amik akármik is lehetnek.

Az alkotmánybírósági törvény módosítása az alkotmánymódosítással összhangban korlátozná az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatáskörét, kivonva a vizsgálat alól azokat a törvényeket, amelyekről népszavazás sem tartható.