Elosztják a pénzünket

"Egy újabb alákérdezés" címmel jelentettünk meg posztot, még július 5-i parlamenti közvetítésünk alkalmával.

A kormány nevében Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatási államtitkár válaszolt Volner Jánosnak. Szerinte igenis érdekünk, hogy a leszakadt rétegekkel és a romákkal foglalkozó állami szerveknél dolgozzanak kiemelt számban romák. A faji alapú nyilvántartás valóban vitatott kérdés egész Európában, ahogy maga a pozitív diszkrimináció is. Ugyanakkor a faji alapú nyilvántartás hiányában aligha mérhető a pozitív diszkrimináció hatása. "Faji alapú nyilvántartások nélkül persze azt sem tudom, hogy az ön adatai honnan származnak" - vágott vissza Volnernek. Ajánlotta Volnernek, hogy 1994-esnél frissebb tanulmányokat olvasson.

Lehet, hogy nem is Dr. Hoffmann Rózsát figyeljük, hanem Dr. Lanczendorfer Erzsébetet. Egymás mellett kellene ülniük, de csak az egyikük van a helyén. Ha mindketten ott lennének, biztosan könnyen meg tudnánk különböztetni őket. Így nehezebb dolgunk van. De bizakodunk.

Dr. Hoffman Rózsa már 62 éves, a parlament hivatalos honlapján található fotója alapján viszont egy húszast is simán letagadhatna. A valóság alapján is letagadhatna valamennyit, de kevesebbet. A valóságban Lanczendorfer Erzsébet fotójára hasonlít, reméljük, egyiküket sem bántottuk meg ezzel. Mindezt csak azért meséljük el, mert viszonylag messze ülünk egymástól, így kezdetben kissé meg is ijedtünk, hogy összekeverhetünk mindent, amit nem lenne szabad.

A jobbikos Volner János felszólalását a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Balog Zoltán ihlette, annak is az a pontja, hogy Balog roma származású rendőrök felvételéről beszélt. Volner felháborítónak tartja, hogy negatívan nem lehet diszkriminálni - tilos cigánybűnözőzni -, pozitívan viszont igen. Egy 1994-es romológiai tanulmányból idéz, amit tudósok végeztek, de nem tudjuk meg, hogy kik. A tanulmánynak az a része fogta meg leginkább, amely szerint a romák családon belül házasodnak, a beltenyészet miatt pedig értelmi fogyatékosok. Ezeket ő "súlyos tényeknek" nevezte, amiket "tudomásul kell venni". Követelte, hogy "aki nem dolgozik, ne is egyék".

Puch Lászlónak Czomba Sándor felelt. Emlékeztetett, hogy a lyukakat a szocialisták ütötték a költségvetésbe, amúgy is csak a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjét segítették. A válaszban maga is elismerte, hogy a nyugdíjkassza helyzete fenntarthatatlan volt, ám reform helyett más forrásból vontak be pénzt a finanszírozásba. Majd a kormánypropaganda részletes ismertetésével folytatta arról, hogy milyen rosszul gazdálkodnak a magánnyugdíjpénztárak, stb.

Dr. Hoffmann Rózsa messziről barnának látszó kosztümöt és elegáns szemüveget visel, valamint kinyitotta a laptopját. Régen, amikor még minden sokkal jobb volt, a házelnök jól leteremtette azokat is, akik a telefonjukkal babráltak az ülésteremben. Most legalább húszan laptopoznak, de nem bántja őket senki. Én sem vetem rájuk az első követ, mert nem vagyok abban a helyzetben.

A szocialista Puch László azt a következtetést vonta le az első Orbán-kormány négyéves tevékenységéből, hogy alapvetően nincs bajuk a magánnyugdíjrendszerrel. Hogy mi lehet a bajuk, azt a költségvetésből következtette ki. Azt gondolja, hogy az adócsökkentések miatt keletkezett ötszázmilliárd forintos lyukat kell betömni a magánnyugdíjpénztárakból kiszedett pénzekkel.

"Folyó kiadásokra költenének felhalmozásokat, ezt önök az elmúlt években többször elmondták nekünk, hogy milyen rossz" - mondja. Ráadásul még a magánnyugdíjpénztári megtakarítások megszerzése se volt elég, a nyugdíjjárulékot is meg kellett emelni. A pénztári befizetések elvonásával veszélyeztetik a fiatalok jövőjét is. Hiányolta Selmeczi azon ígéretének beváltását, hogy az emberek szabadon rendelkezhessenek magánnyugdíjpénztári befizetéseik felett. Erre utaló törvényjavaslatokat legalábbis még nem látott.

Dr. Hoffmann Rózsát azért választottuk most, mert neki jutott a feladat, hogy megreformálja a magyar oktatást ától cettig. Ez nagyon komoly dolog.

Dr. Hoffmann Rózsa 1996-ban neveléstudományból doktorált. Előtte is alapos képzésben részesült: 1966-ban érettségizett a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban, 1971-ben francia–orosz szakos középiskolai tanárként végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1985-ben szerzett Dr. Univ. fokozatot a neveléstudomány terén.

Selmeczi Gabriella a nők korai nyugdíjazásáról szóló törvény ismertetésével kezdte felszólalását. A nem túl szellemes felütés után szövege még tovább laposodott, olyan technikai részletekben merültünk el, hogy ki vonulhat nyugdíjba negyven, illetve 32 év után.

Aztán történelmi elemzésbe kezdett, szerinte a szocializmus direkt úgy épült fel, hogy egy kereső ne tudja eltartani a családot. A helyzeten szerinte a rendszerváltás sem javított, a nők "továbbra sem dönthettek szabadon, hogy gyermek vagy munka". A liberalizmus is rontott a helyzeten, mert sok lett a válás, így most már a nők harmada egyedül neveli a gyerekét, pedig élhetne egy férfival, (akivel nem akart élni - szerk.).

A liberálisoknál már csak a szocialisták voltak rosszabbak, akik Selmeczi szerint mindent a családtámogatási rendszer szétverésére tettek fel. Szerinte még reménykedtek is benne, hogy "a nemzeti együttműködés kormánya" kényszerhelyzetbe kerül, és nem tud majd változtatni. Ez szerinte nem jött össze, a kormány "megvédi a nyugdíjat, a nyugdíjasokat és elismeri a nők minden területen való helytállását".

Koalíciós vita izgatja a kedélyeket, hiszen a Fidesz oktatáspolitikusa nem minden ért egyet a nap emberével. Pokorni Zoltán problémáit itt olvashatják el, a nap embere meg így reagált.

A nap embere Dr. Hoffmann Rózsa.

Ángyán József államtitkár annyiban egyetért Mile helyzetértékelésével, hogy Gyurcsányék tönkretették a vidéket. Abban viszont már nem ért egyet, hogy az Orbán-kormány ne tett volna meg mindent a vidékért. "Arra szövetkeztünk a vidékkel, hogy talpra állítjuk a vidéket" - mondta, mondandójába belefűzve a "szermaradvány nélküli" kifejezést is.

Tűzoltással kellett foglalkozni, mondja az eddigiekről. Ángyánról kiderül, hogy ha Valóság nagybácsit nem is, de az embereket ismeri, hogy "jár az emberek között", az emberek pedig arra biztatják, hogy "menjünk tovább". Illetékmentesítésről beszél, meg arról, hogy megszabadítják az országot "attól a szennytől, amit élelmiszernek neveznek". Felszólalása végén újra az emberek között járva szerzett tapasztalatairól beszélt.

A nap embere ma nem más, mint Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár.

Az elempés Mile Lajos szerint Valóság nagybátyánkat mindenki szereti, és ismeri is Bereményi Géza és Cseh Tamás dalából. Mile szerint tragikus, hogy a parlamenti képviselők mostanában már mintha önmagukért alkotnának törvényeket, a valóságtól elrugaszkodva.

Ezt példázzák az alkotmánymódosítások, a hatalom bebetonozását célzó választójogi reform, stb. Arról viszont nincs szó, hogy települések vannak eladósodva, a vidékfejlesztés csak a nagyokat segíti. "Varrónők dolgoznak minimálbér alatt több mint nyolc órát" - hozott egy példát a valóságból. "A közoktatási rendszerünk romokban hever" - mondta, mert kiveszőben vannak a jó pedagógusok, a tehetségesek meg nem az oktatói pályát választják.

Felszólalását nem sokan hallgatják, a terem csendesen dong. Pedig Mile már a megoldást boncolgatja, ami szerinte a szociális és területi különbségek kiegyenlítése lenne. Azt is mondja, hogy az LMP szavazói is nagyon várták a kormányváltást, az LMP frakciója pedig nagyobbrészt a vidéket képviseli.

Fotók: Huszti István

Az elempés Mile Lajos "Valóság nevű nagybátyánk elutazott" című napirend előtti felszólalásával kezdődik meg a költségvetés hete a parlamentben. A Fidesz részéről Selmeczi Gabriella értelmezi majd a nők elismeréseként a korai nyugdíj lehetőségét, a szocialista Puch Lászlónak viszont a nyugdíjról a magánnyugdíj, arról pedig a magánnyugdíjpénztári kifizetések jutnak eszébe, amikről önrendelkezni kéne. Volner Jánosnak meg mindenről ugyanaz, ő tehát "a magyar-cigány együttélés jelenéről és jövőjéről" beszél majd. A napirend előttiek körét a kereszténydemokrata Harrach Péter zárja a "népakarat érvényesítése" című gondolatával.