Csökkenthetik a polgármesterek fizetését

Csökkenthető a polgármesterek fizetése

Az önkormányzati képviselő-testületek a jövőben csökkenthetik a polgármesterük díjazását. A Kósa Lajos, Kovács Zoltán fideszes képviselők által jegyezett törvény elhagyja a hatályos törvényből azt a passzust, amely kimondta: "a polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél nem lehet kevesebb". Az Országgyűlés hétfőn 300 igen és 62 nem mellett fogadta el a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt. A Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik képviselői is támogatták az indítványt, nemmel voksolt az MSZP- és az LMP-frakció, valamint két független képviselő (Ivády Gábor és Szili Katalin).

Leváltható a megtévedt polgármester, több aljegyző is lehet 

Az Országgyűlés 291 igen és 60 nem szavazattal hétfőn elfogadta a Kósa Lajos, Kovács Zoltán fideszes képviselők által jegyezett, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a fővárosi önkormányzaton túl a kerületekben, a megyei jogú városokban, és a megyei önkormányzatoknál is lehessen több aljegyezőt kinevezni. A jogszabály a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok körét is bővítette. E szerint meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, vagy bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, vagy akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem rendezi, illetve kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.

Egyéni számla az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz által kezdeményezett, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló nyilatkozatot. Orbán Viktor, Kósa Lajos, Lázár János és Selmeczi Gabriella indítványát a parlament 261 igen, 51 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el. A nyilatkozattal az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak.

Új tartalékos haderő jön létre

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Honvédség új tartalékos rendszerét kialakító törvénymódosítást. A változtatás önkéntes jelentkezés alapján teszi lehetővé műveleti és védelmi tartalékosok toborzását, illetve meghatározza a rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén behívhatók körét. A honatyák a honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozatot is módosították, így a jövőben összesen 8 ezer önkéntes tölthet be tartalékos státuszt.

Menesztik a Költségvetési Tanács elnökét

December végén megszűnik Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének megbízatása. Az Országgyűlés erről az egészségügyi törvénytervezethez hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával döntött. A javaslatot a kormánypárti képviselők támogatták, az MSZP és az LMP frakciója nemmel szavazott, az igennel szavazó Novák Előd kivételével a jobbikos képviselők tartózkodtak. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter módosító javaslatcsomagjának utolsó pontja az egészségügyi törvényt egy új paragrafussal egészítette ki. Ez - a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényt módosítva - kimondja, hogy a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagjának megbízatása 2010. december 31-én megszűnik.

Negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők

Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő - a kormány erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással. Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. További részletek itt.

Tulajdonhoz juttatják a gyógyszerészeket

Az országgyűlés 239 igen, 55 nem és 33 tartózkódó szavazattal fogadta el az egészségügyi szabályokat több helyen átrendező salátatörvényt. A módosítás két lépcsőben teszi kötelezővé a személyi jogos gyógyszerész 50 plusz 1 százalékos tulajdonrészének megszerzését már működő patika esetében: a jogszabály 2014. január 1-ig 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő, a többségi, 50 plusz 1 százaléknyi részt pedig 2017. január 1-ig kell megszereznie a gyógyszerésznek a patikát működtető gazdasági társaságban. (Az eredeti javaslat csak 2014. január 1-ig írta elő a 51 százalékot.) A már működő patikákat működtető gazdasági társaság jövő év május 31.-e után nem lehet olyan cég, amelynek székhelye olyan államban van, ahol nem végez gazdasági tevékenységet és ahol nem fizet adót, vagyis a jogszabály megerősíti azt a kormányzati szándékot, hogy offshore cég nem működtethet patikát Magyarországon. A törvény egyebek mellett megszünteti a súlyponti kórházak fogalmát, és az eddig növényvédő szerként legálisan árusított Mefedront (amit partydrogként kati néven árultak) kábítószernek minősítette.

Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény

Nem vonhatna el a költségvetés a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeiből és év végi maradványaiból, s a jövőben műemléki védettségű társasházak is pályázhatnak a Nemzeti Kulturális Alaphoz, annak a törvényjavaslatnak megfelelően, amelyet 248 igen, 2 nem és 76 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés. Az eddigi szabályok szerint a társasházak és a jogi személyiség nélküli nonprofit szervezetek nem igényelhettek az alapból támogatást, pedig jogos igény volt, hogy a műemléki védettségű társasházak örökségvédelmi forrásokra pályázhassanak.

Emelkednek a helyszíni bírságok, bekamerázott buszok

A jövőben 10 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki gyorshajtásért, a be nem kapcsolt biztonsági övért, a piroson való áthajtásért és itas vezetésért, távoktatásban is elvégezhető lesz az elméleti KRESZ-oktatás, az autóbusszal és vonattal utazók biztonsági kamerás megfigyelésre számíthatnak, tilos lesz óriásplakátokat elhelyezni az utak mellett a több mint száz paragrafusban módosuló közlekedési törvények alapján. Az Országgyűlés hétfőn este a kormánypártok, valamint a Jobbik és az LMP igen, illetve a szocialista képviselők nem szavazatai mellett fogadta el az ágazatot érintő változtatásokat.

Módosítók a költségvetéshez: elengedik az MTV köztartozását

Pár tízmilliárd forintos, minisztériumon belüli átcsoportosításról szólnak azok a 2011-es költségvetéshez benyújtott második körös módosító indítványok, amelyeket a kormánypárti képviselők átengedtek. Elengedik az MTV köztartozását, belementek abba, hogy a kvótaértékesítés bevételének felhasználásához nem kell a kormány egyetértése, és megengedték a kormánynak, hogy 2012-ben és 2013-ban 250-400 milliárd forintos lazítást végrehajthasson. A költségvetés zárószavazását csütörtökön tartják. Részletek itt.

Nem lehet a beszállítókra hárítani a válságadót

Az Országgyűlés elfogadta a Font Sándor (Fidesz) által benyújtott egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek többek között az a célja, hogy a kereskedelmi szektorban megakadályozza a válságadó áthárítását a beszállítókra. A javaslatok 2011. február elsejétől lépnének életbe, és a hatályba lépés után esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell őket alkalmazni.

Plusz három hónap vészhelyzet

A kormány jövő év március 31-ig rendeletben hosszabbíthatja meg a vörösiszap-katasztrófa miatt Veszprém megyében 2010. október 6-án elrendelt veszélyhelyzetet. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésében elsősorban a kedvezőtlen időjárással indokolja a veszélyhelyzet meghosszabbításának szükségességét, a csapadékos téli időszak ugyanis hátráltatta a kárenyhítést és a helyreállítást, illetve a további katasztrófák kivédésére szolgáló új védmű megépítését.

Veszprém megyében egyelőre nem fejeződött be a külterületi kárfelszámolás sem, így ezer hektárnyi szennyezett mezőgazdasági terület mentesítése érdekében továbbra is szükség van a honvédség alkalmazására, amit csak a veszélyhelyzet fenntartása tesz lehetővé.