Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Újabb cukorkát osztott a kormány a pénztártagoknak

2010.12.20. 20:00
Megszavazta a parlament azt a politikai nyilatkozatot, ami az állami rendszerbe visszalépő pénztártagok infláció fölötti reálhozamát adómentessé teszi. A kormány ezzel még vonzóbbá tette a pénztárak elhagyását. A miniszterelnök által is jegyzett nyilatkozat egyéni számlákat garantál az állami rendszerbe visszalépőknek, ezzel elméletileg könnyebb lesz követni a befizetett járulékok sorsát.

Az elfogadott nyugdíjtörvény szerint minden reálhozamot elkönyvelő kasszatag készpénzben kiveheti vagy önkéntes pénztári számlájára utalhatja infláció fölötti megtakarítását. Mivel azonban ez a pénz is jövedelemnek minősül, kivétele adóköteles. A kivett pénzt a parlament már kivonta az ehó (egészségügyi hozzájárulás) megfizetésének kötelezettsége alól, azonban ezzel a teljes adómentesség még nem valósult meg.

Az Orbán Viktor Kósa Lajos és Lázár János által jegyzett nyilatkozat részben azért született, hogy garantálja az állami nyugdíjrendszert választók infláció fölötti pénztári megtakarításainak adómentességét, így már a 16 százalékra csökkenő személyi jövedelemadót sem kell megfizetni utána.

A politikai nyilatkozat nem részletezett garanciát vállal arra, hogy az állami nyugdíjrendszerben is lesznek egyéni számlák. A nyilatkozat szerint ilyen nem járna mindenkinek, csak azoknak, akik korábban kasszatagok voltak, de visszaléptek az állami rendszerbe, illetve január végéig ezt teszik. (Ezzel szemben egy nemzetgazdasági minisztériumhoz kötödő nyugdíjtanulmány mindenkinek egyéni számlát ígér 2013-ra, egy múlt heti kormányhatározat pedig a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti erőforrásit bízta meg azzal, hogy 2011 május végéig készítsék elő az állami rendszerben az egyéni a tb- számlavezetést, illetve a pénzek örökölhetőségét is.)

Az továbbra sem egyértelmű – és ez a politikai nyilatkozat sem segíti a tisztánlátást –, hogy a számlákból csak az derül majd ki, hogy az éppen aktuális szabályok szerint ki mennyi nyugdíjra számíthat, vagy az, hogy ki mennyit fizetett be.

A minimális állami nyugdíjjogosultság megszerzéséhez legalább 15 év munkaviszony kell, a teljes öregségi nyugdíj 20 év után jár. Annak tehát nem lenne sok értelme, ha a számlákból csak a járandóság látszana, hiszen sok munkavállalónak nincs meg még a résznyugdíjhoz szükséges munkaviszonya sem, képzeletbeli számlaegyenlege ezért sokáig zéró nyugdíjjogosultságot mutatna.

A nyilatkozat az átlépőknek az egyéni számlára érkező befizetések értékállóságát is garantálja. Ez nem jelent többet a már ma is létező, minden nyugdíjkifizetést érintő szabálynál, miszerint a nyugdíjakat három százalékos gazdasági növekedés alatt minden évben az inflációval megegyezően emelik, nagyobb növekedés esetén pedig nagyobb emelés jár – mint például jövőre.