Ambrus
-1 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Mostantól majdnem az egész ország a Fideszé

2010.10.03. 22:34
Az összes megyei közgyűlésben és Szegeden kívül az összes megyei jogú város testületében fideszes többség lesz, Budapesten is. A nagyvárosok közül az MSZP-nek Szeged és négy budapesti kerület maradt. A Jobbik megszerezte Tiszavasvárit, és számos törpe frakciója alakulhat városi testületekben. Az LMP csak Budapesten szerzett komolyabb támogatást, de tavaszhoz képest ott is rontott.

A Fidesz nagyarányú győzelmével eljött az a pont, ahonnan valószínűleg nincs feljebb egy demokráciában. A parlamenti kétharmaddal, a települések elsöprő többségének irányításával ritka erős felhatalmazást kaptak a közügyek intézésére. Ezt tovább erősíti az állam központosítási törekvése. A közigazgatás várható átszervezésével kormánymegbízottak kerülnek a megyékhez, az eddigi önkormányzati feladatok egy részét állami hivatalok veszik át. Kényelmes mozgástere lett a Fidesznek, és csak most derülhet ki, hogy van-e koncepciója a hatalom használására.

Az MSZP rosszabbul szerepelt, mint 2006-ban. Ez azért hatalmas csapás a pártnak, mert négy éve az őszödi beszéd alig néhány héttel a választás előtt szivárgott ki, és akkor úgy tűnt, annál rosszabb helyzetbe már nem kerülhet. Most kiderült, hogy de igen.

Négy éve is nagyot nyertek, most még nagyobbat

A négy évvel ezelőtti nagy fideszes győzelmek most még nagyobbak lettek, Szita Károly például az akkori 66 százalékhoz képest 77-et kapott, Borkai Zsolt Győrben a 2006-os 50 százalék körüli eredményét 70-re tornázta fel. Kecskeméten Zombor Gábor négy éve 58, most majdnem 80 százalékkal nyert. Ott is javított a Fidesz a polgármester-választáson, ahol új embert indítottak, nem pedig hivatalban lévő polgármestert. Ez történt például Tatabányán és Veszprémben is.

Négy éve Heves megyén és Budapesten kívül az összes közgyűlésben többsége került a Fidesz, most utóbbiakban is meglesz a többségük. A szegedin kívül nem lesz olyan megyei vagy megyei jogú városi közgyűlés, ahol a Fidesznek ne le lenne többsége. (Szegeden 14 fideszes mellett 14 nem fideszes szerzett mandátumot.)

Először lesz jobboldali főpolgármestere Budapestnek, és először lesz többsége a Fidesznek a Fővárosi Közgyűlésben.

Az ellenzék apró örömei

A fideszes jelölteket csak néhány hivatalban lévő polgármester tudta megverni. Például a szocialista Botka László győzött Szegeden, a korábban SZDSZ-es, most egy civil szervezet támogatásával induló Wittinghoff Tamás Budaörsön, illetve három fővárosi kerület szocialista polgármestere.

A két kisebb parlamenti párt közül a Jobbik szerepelt jobban, ahogy ez augusztusban már várható volt, hiszen sokkal több jelöltet tudott állítani, mint az LMP. A Jobbik képviselői ott lesznek számos városi önkormányzatban és megyei közgyűlésben, és övék Tiszavasvári, azonban az MSZP pozíciói országos összesítésben jóval erősebbek maradtak. A második legerősebb párt mostani térvesztése ellenére is az MSZP maradt.

Az LMP látványosan gyengült tavasz óta. Budapesten listán és a főpolgármesteri vetélkedésben is alig kaptak több szavazatot, mint a Jobbik, és 3 százalékkal alulmúlták áprilisi fővárosi eredményüket. Az ország többi részén csak mutatóba maradtak képviselőik.

A népfront három csapása

Három jelentősebb település van, ahol a polgármesteri széket elvesztette a Fidesz. Esztergomban Meggyes Tamás ellen az összes párt összefogott, és ezzel sikerült megverni az erősen megosztó személyiségnek számító eddigi városvezetőt. Viszont a városi képviselőtestületben marad a fideszes többség.

A másik bukás Sarkadon volt, az eddigi fideszes (korábban kisgazda) polgármesternek, Tóth Imrének csak egy, szintén független kihívója volt. A harmadik fideszestől elvett város Csorna, ahol a hivataláról leköszönni kényszerülő Gyopáros Alpár ellen szintén csak egy jelölt indult (Turi György 2002-ben még fideszes polgármester volt, most egy civil szervezet indította, és az ellenzék is mellé állt). A népfrontpolitika (mindenki a Fidesz ellen) azonban nem jött be mindenütt, például Komáromban az MSZP és Jobbik szimpátiáját is élvező független jelöltnek esélye sem volt a fideszes ellen (eddig ott szocialista polgármester volt).

Kik nőhetnek fel a Fideszhez?

A következő néhány év fontos kérdése, hogy lesz-e ellenzéki erő, amelyik elkezd népszerűségében felnőni a Fideszhez. Ebből a szempontból a mostani önkormányzati választás nem segíti a parlamenti ellenzék pártjait. Nem csupán azért, mert alig maradt hely, ahol megmutathatják magukat, hogy milyen, amikor ők vezetnek. Hanem azért is, mert az új választási törvény győzteseknek kedvező logikája miatt nagyon kicsik maradtak ellenzékben is.

Sok helyen egy-két fős törpefrakciókban kell dolgozniuk, ami frusztráló lesz, és elveheti a kedvüket a politizálástól. Márpedig az önkormányzati emberek jelentik a nagypolitika legfontosabb utánpótlási bázisát.

Hogy igény volna még új vagy megújult pártra, azt leginkább a budapestiek passzivitása jelezte. A fővárosban ugyan sosem tülekednek az emberek az önkormányzati választásokon, de ennél azért jóval többen mentek el az elmúlt két alkalommal szavazni. Most Budapesten volt a leggyérebb a részvétel a megyék közül az országban. Ez azzal függhet össze, hogy Budapest kevésbé fideszes, mint a vidék, de az ellenzéki pártok most nem elég vonzóak a korábban balra hajlóknak.

Nem volt tülekedés az urnáknál

Az országosan is 50 százalék alatti részvételnek három fő oka lehet. Egyrészt a választás eredménye minden felmérés szerint lefutott volt, a kormánypárt toronymagas esélyesként indult, ez támogatóikat és ellenzőiket sem motiválhatta eléggé. Másrészt a tavaszi parlamenti választáson már kiélhette bosszúvágyát az MSZP-vel szemben az, akit csak ez motivált szavazásra. A Fidesz, a Jobbik és az LMP szavazói között is bőven lehettek ilyenek.

Harmadrészt szinte egyáltalán nem volt kampány. A győzelme biztos tudatában készülő Fidesz nem talált ki semmi újat őszre, nem is volt rá szüksége. Az MSZP úgy plakátolt, mintha nem is egy párt, hanem mindenféle szervezetek laza hálója volna. A párt még nem rendezte a sorait a nagy tavaszi bukás után, a belső viták a kampány alatt is feltörtek. A Jobbik, és a cédulagyűjtésnél már megrendült LMP sem tudott újat felmutatni tavasz óta.

A főpolgármester-jelöltek közül Tarlós István és Horváth Csaba is úgy csináltak, mintha nem sok közük lenne az őket jelölő párthoz, országosan ismert politikusokkal alig mutatkoztak, pártlogóikat piciben tüntették fel. Az elmúlt húsz év legálmosítóbb kampánya volt ez.

Ugrás az ismeretlenbe

Az új önkormányzatok biztosan másmilyenek lesznek mint az eddigiek. Egyrészt kisebbek, hiszen 25 700 lejárt mandátumú képviselő munkáját csak 17 250 veszi át.

Komolyabb változást jelent, hogy várhatóan még ebben a ciklusban megváltoznak a testületek jogosítványai. A már említett közigazgatási központosítás miatt szűkülnek a keretek, engedélyezési, intézményfenntartási funkciók sorát vonhatják el tőlük. Megváltozhat a főváros és a kerületek viszonya. Ennek módjáról nem sok szivárgott ki, de hogy nagy igény van rá, azt minden párt elismeri, és állítólag vannak kész tervek a Fidesznél. Jó eséllyel a kerületek mozgástere csökken, és az sincs kizárva, hogy kevesebb kerületi önkormányzat lesz legközelebbi választásokkor.

A megyei jogú városok és a megyei közgyűlések viszonya is változhat, és akár a megyerendszer mostani szerkezete sem éli meg a következő ciklust. A rendszer rosszul működik, és a választások előtt a fideszesek ezen a területen is nagy módosításokat ígértek. Hogy ezt most tényleg átviszik-e, az nem világos, eddig nagyon hallgattak erről, jó eséllyel saját jelöltjeiknek sem mondták el, hogy milyen rendszer szerint dolgozhatnak majd.

Arra elég egyértelműen utalt szeptember 13-án a parlamentben Orbán Viktor, hogy a következő választásokkor az önkormányzati és a parlamenti mandátumok összeférhetetlenek lehetnek (ezt a Jobbik követeli legkeményebben egyébként). Ha az új választási törvényben ez tényleg benne lesz, akkor nagyon sok most megválasztott polgármester fontos döntés elé kerül négy év múlva. Hiszen a nagyvárosok fideszes polgármesterei döntő többségének most a Kossuth téren is van egy munkahelye.