Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Mindenkire szavaz, aki senkire

2010.04.09. 17:47
Az utóbbi napokban több internetes fórumon felmerült annak lehetősége, hogy azok, akik nem tudnak a jelöltekből választani, tiltakozásként érvénytelen szavazatot adjanak le. Közjogi következménye azonban nincs az ilyen szavazatnak, az eredmény megállapításánál csak az érvényes szavazócédulákat veszik figyelembe.

"Sokáig úgy hittem, hogy az érvénytelenül leadott szavazat két szempontból is jó. Egyrészt kifejezem vele azt a véleményemet, hogy nincs kit választanom. Másrészt növelem a részvételi arányt, vagyis a kicsi, de fix bázisú radikális pártok esélyeit rontom ezzel" – ez a vélemény nem egyedi. Az elmúlt napokban több fórumon és blogon is felmerült az az elképzelés, hogy a jelenlegi pártok és jelöltek választékával elégedetlenek rontsák el szavazócédulájukat a fenti okok miatt.

Csakhogy az érvénytelen szavazatok egyáltalán nem alkalmasak a választói tiltakozás kifejezésére, jogi értelemben legalábbis, mondta el Lövétei István alkotmányjogász. Az eredményt ugyanis csak az érvényes szavazatok figyelembevételével állapítják meg. A választási eljárásról szóló törvény is úgy fogalmaz: „A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat [...] az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni [...] bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.”

Egy konkrét példával élve: ha egy szavazókörben ezer szavazatot adnak le, és abból A, B, C és D párt jelöltje (vagy listája) is kétszáz-kétszáz szavazatot kap, míg kétszáz választó érvénytelenül szavaz, akkor A, B, C és D párt jelöltje nem húsz-húsz százalékot kapott, hanem huszonöt-huszonöt százalékot (hiszen a nyolcszáz érvényes szavazatnak a pártonkénti kétszáz szavazat a negyedrésze). Tehát az, aki érvénytelenül szavaz, az érvényes szavazatok arányában voltaképpen minden jelöltre (listára) szavaz. (Persze, ha jogi következménye nincs is, a politikusoknak üzenet lehet, ha egy választáson tömegesen fordulnak elő érvénytelen szavazatok.)

Ebből a szempontból tehát az érvénytelen szavazattal nem tudunk hatékonyabban tiltakozni, mint azzal, ha el sem megyünk. Ha valaki elmegy, és érvénytelenül szavaz, azzal csak azt segíti, hogy az adott választási forduló abban a választókerületben érvényes legyen. Ahhoz ugyanis a törvény szerint az kell, hogy az abban a körzetben szavazásra jogosultak több mint fele leadja a szavazatát – az első fordulóban legalábbis, a második fordulóban a szavazók több mint negyedének kell elmennie –; azt nem írja elő a törvény, hogy a szavazásra jogosultak több mint felének érvényes szavazata kell. Elméletileg tehát akár két szavazattal is megnyerhetné valaki a választás első fordulóját, ha a választókerületében a szavazásra jogosultak fele elmenne szavazni, de három szavazat kivételével mindegyik érvénytelen lenne, és három érvényesből kettőt ugyanaz a jelölt kapna.

A szavazatunk egyébként akkor érvénytelen, ha vagy nem hivatalosan lepecsételt szavazólapon, vagy ha nem csak egy jelöltre vagy listára, vagy ha nem a törvényben előírt módon („a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal”) adtuk le. Érvényes ugyanakkor a szavazat – a választási eljárásról szóló törvény 69. paragrafusának ötödik bekezdése szerint – akkor is, „ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak”.