Ismerik a módszerét annak, aki tudja, mi zajlik itt

A választási kampány hivatalos kezdete óta most először ülésezett az angyalföldi (és újlipótvárosi és vizafogói és lőportárdűlői ésatöbbi ésatöbbi) kerületi önkormányzat képviselő-testülete. Harminchárom derék, daliás férfi és csodás asszony, akik életüket és vérüket tették fel a városrész(ek) működéséért. Harminchárman, és köztük ketten a kiválasztottak: Tóth József (MSZP, aki nem tudná, polgármester) és Spaller Endre (Fidesz és sokan mások, aki nem tudná, ellenzéki frakcióvezető), akik tavasszal életre-halálra is megvívnak egymással, mint két valódi vadnyugati hős, a parlamenti mandátumért.

Gondoltunk, a kampányolásra a kerületi politika színterét mindketten kihasználják - hogy nem vagyunk ezzel egyedül, azt az ország egyik, khm, legszórakoztatóbb politikai jelensége, Meggyes Tamás esztergomi polgármester vitabetiltó akciója is jelzi -, és a testületi ülés könnyed kampányparádé helyszínévé alakul át. Kicsit sajnáltuk is, hogy Szabadai Viktor már fővárosi, míg Csender Tamás csak közös képviselő, a kerületi kampány egyébként is kezd csúnyán elkétpártosodni.

Aztán sajnos végig kellett ásítoznunk az ülés nyilvános szakaszának óráit (és ami még sajnosabb, unalmunkban nem tudtuk nem felfedezni, hogy Spaller Endre, szegény, nem öröm ez, bizonyos fejtartásokkal és megvilágításban kiköpött Nyakó István, bár szerencsére legalább a szemüvege nem olyan undorító). Jó tíz éve annak, hogy utoljára ilyen mulatságon jártunk - akkor még nem ebben a kerületben, de még csak nem is ebben a városban -, ám ott a 27 képviselőt kilenc különböző szervezet delegálta, a legnagyobb frakció hatfős volt, a polgármestert a pártja a ciklus első évében kizárta, szóval csupa móka volt még egy cigiszünet megszavazása is.

Itt bezzeg... Itt bezzeg semmi. Mint egy svájci óra, úgy működött a több mint húsztagú többség szavazógépe (27 megválasztott képviselő volt jelen), az esetek többségében egyhangúlag születtek a határozatok. Persze a költségvetéseken kívül csupa jó dolgokról döntöttek, újabb önkormányzati bérlakásokra lehet pályázni, több pénz lesz otthonteremtési támogatásra - még egyedülállók is kérhetnek félmilliót -, a lakásszövetkezetek és a társasházak kamatmentes kölcsönt kaphatnak felújításra, az Ibis szállót lebontják - ebbe belesajdult kicsit a szívem -, a helyén park lesz és 2014-re irodaházas-szállodás valami is épül majd. Szóval csupa jó dolgokról döntöttek a képviselők, olyan idilli volt a hangulat, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha egy nyitva felejtett ablakon egyszer csak beröppen egy pacsirta, és dalra fakad.

Szóval az esztergomi modell működött itt is, és még csak tiltani sem kellett a vitát - bár volt aki ezt is felvetette, maga sem tudta eldönteni percekig, komolyan-e vagy csak viccből, szerencsére végül utóbbit választotta -, elhalt az magától, spontán. Tóth és Spaller például úgy kerülte egymást, mint egy frissen elvált pár, amikor függetlenségük első estéjén egy swinger klubban futnak össze. Igaz, kiosztást mindketten kaptak, de arra gondosan vigyáztak, hogy ne támadjanak, megtették ezt helyettük a segédcsapatok.

Egyből az ülés előtt, a napirendi előtti felszólalások során - pontosabban az egyetlen ilyen felszólaláson - jól megmondták Tóth Józsefnek: most már aztán tényleg elég abból, hogy az önkormányzat által közpénzen kiadott kerületi újság, a Hírnök tele van polgármesteri interjúval. Harrach Tamás - igen, az a Harrach-család, a szobi kereszténydemokrata honatya és volt családügyi miniszter fia - méltatlankodott amiatt meglehetősen pörgő nyelven, hogy a polgármesterrel kezdődik minden lap, és hogy abban a kerület első embere minden sikert magának tulajdonít ki, "egy kezével fékezi meg a válságot", reméljük jól idéztünk.

Spaller Endre pedig Hiszékeny (nem viccelünk) Dezsőtől (tényleg nem), a kerület egyik szocialista alpolgármesterétől kapta meg a magáét az egyetlen, némi vitát kiváltó napirendi pont, a 2010-es költségvetés tárgyalásakor. Szóvá tette egyebek mellett, hogy nem látni: jövőre miből fizetik ki az ez év végére felépülő újlipóti közösségi házat - no, de legalább megtudtuk, hogy év végére felépül -, és azt is, hogy túl sokba kerülnek, túlárazottak a kerületi beruházások. Később már hűtlen kezelést emlegetett, felidézte, hogy több feljelentést is tett, és nem mulasztotta el megjegyezni: tudja ő, mi zajlik a kerületben, talán még többet is tud annál, mint amit gondolnak, hogy tud. Itt kezdett olyan érzésünk lenni, mintha ezt a sejtetéses tárgyalástechnikát - tudunk egy-két dolgot egy-két dologról - egy három évvel ezelőtti Index-cikkből tanulta volna.

De nem volt időnk ezen morfondírozni, mert Hiszékeny Dezső megmutatta, ki az úr a háznál. "Ön dilettáns, ön felelőtlen" - vágta Spaller szemébe (akinek az először általunk megírt, és azóta elhíresült krumplis-hagymás akcióját is felemlegették az ülésen). Az alpolgármester azt sem felejtette el megjegyezni: ismerik a Fidesz módszerét, de épp akkor csörrent meg a telefon, amikor megtudhattuk volna, mire számítsunk áprilistól. Sebaj, március 18-án talán elmondja újra, legközelebb akkor találkoznak.

Sőt, a közösséghez most csatlakozottak lelkesedésével mondjuk inkább úgy: találkozunk.