Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Teljesen stabil a pártok támogatottsága

2010.01.20. 21:13 Módosítva: 2010-01-20 21:13:10
Ha 50 százalék alatt marad a választási kedv, a Fidesz kétharmados többséget szerez a parlamentben, az MSZP-é lesz a szavazatok ötöde, a Jobbiké a tizede, derül ki a Medián felméréséből. A részvételi hajlandóság a kampány hatására még változhat. A legszegényebbek ma a Fideszt támogatják, míg ezek a szavazók korábban az MSZP-t erősítették.

Alacsony részvételi kedv és javuló gazdasági közhangulat közepette változatlan a pártok és politikusok népszerűsége; ha áprilisig minden így marad, a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget az Országgyűlésben, derül ki a Medián elemzéséből, ami a HVG csütörtökön megjelenő számában olvasható.

A január 8-a és 12-e között, 1200 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a választás kiírásának közeledtével sem fokozódik a polgárok szavazási kedve, tartósan 50 százalék alatti azok aránya, akik egy jövő vasárnapi országgyűlési választáson állításuk szerint biztosan leadnák a szavazatukat. A Medián rámutatott ugyanakkor, hogy négy éve sem volt a választópolgárok elszántsága nagyobb a mostaninál, de a kampány hatására nőtt a szavazási kedv és végül 64 százalékos volt a részvétel.

A felmérés szerint a magasabb iskolai végzettségűek körében több a biztos szavazó és meghatározó az életkor is: a középkorúak - 40-50 éves szavazópolgárok - mozgósíthatók leginkább. A kor szerinti csoportosítással kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy a Jobbik népszerűsége a huszonévesek körében a legmagasabb.

A Medián ezt azzal indokolta, hogy egyrészt ez az a generáció, amelyiknek nem alakulhattak ki erős kötődései a parlamenti pártokhoz, és sokan éppen abban az időszakban kezdtek érdeklődni a politika iránt, amikorra a régi pártok imázsa megkopott. Másrészt ennek a korosztálynak a politikai információszerzésében nagyon nagy szerepe van az internetnek, márpedig a média fő áramából korábban kiszorult Jobbik leginkább a saját netes szubkultúráján keresztül tudott hírt adni magáról. Harmadrészt több nemzetközi vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy a politikai radikalizmusra - legyen az jobb- vagy baloldali - a leginkább a fiatal választók vevők.

Az elemzés kitér arra is, nincs szó arról, hogy a Jobbik az elesettek, a lecsúszottak pártja lenne, vagyon és jövedelem szempontjából a radikális párt szavazói nem különböznek az átlagtól. Protestpárti jellege sokkal inkább a Fidesznek van, amely a társadalmi ranglétra alsó fokán lévők körében a legnépszerűbb, míg ez korábban az MSZP-re volt inkább igaz.

Az elemzés szerint a gazdasági közhangulat visszatért a nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése előtti, 2008. októberi szintre. A lakosság továbbra is meglehetősen pesszimista - csupán minden tizedik polgár vár javulást saját háztartásának anyagi helyzetében és az ország gazdasági állapotában -, ám kevesebben vannak azok, akik szerint kifejezetten rosszak a kilátások.

A pártpreferenciákkal kapcsolatban a felmérés azt állapította meg, hogy az utóbbi hónapok számai stabil erőviszonyokat tükröznek. A biztos szavazók körében a Fidesz nagyjából a szavazatok kétharmadát tudhatja magáénak, az MSZP ötödét, a Jobbik tizedét. A Medián szerint három hónappal a választások valószínű időpontja előtt egyértelműen a radikális jobboldali párt tekinthető harmadik erőnek. Az elemzés szerint a kispártok közül még a legjobban álló MDF sem éri el az 5 százalékos küszöböt, az SZDSZ-szel pedig a Medián pártpreferencia-kutatásainak történetében először ebben a negyedévben fordult elő, hogy támogatottsága még kerekítve sem éri el az 1 százalékot.

Az elemzés szerint a választási szándékokkal szinte teljes összhangban van a legismertebb politikusok népszerűségi rangsora. A listavezető köztársasági elnök mögött fideszes vezetők sorakoznak: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Varga Mihály, Navracsics Tibor. A hetedik helyen kakukktojás a saját pártjában ellenzékinek számító MSZP-s Szili Katalin, aki annak köszönheti a listán elfoglalt helyét, hogy a Fidesz-szimpatizánsok közül aránylag kevesen utasítják el. Mint írták, az viszont az egész politikai osztály társadalmi megítélésére jellemző, hogy Szili hetedik helyéhez elég volt 37 pont, miközben tíz évvel ezelőtt ugyanilyen helyezéshez 50 pont feletti népszerűségi index kellett.