Kis engedmények jönnek cigarettaügyben?

Az Országgyűlés szerdán elhalasztotta a dohányzás betiltásáról szóló törvényjavaslat végszavazását. A hivatalos indoklás szerint sok módosító javaslat érkezett, így ezek összefésülése még időbe telik. De nem kizárt, hogy a kormány az idei költségvetésből kieső jelentős adóbevételek miatt aggódik, ezért csúszik a végszavazás.

A több mint húsz fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslathoz (A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása) 25 módosító indítvány érkezett. Ezek részben pontosításokat tartalmaztak, részben igyekeztek fellazítani a keményre szabott szabályozást. Úgy tűnik, sikertelenül. Az egészségügyi bizottság részletes vitához készített ajánlásából nyomon követhető, mely javaslatok kaphatnak zöld utat, és melyek nem fognak átmenni.

Az eredeti javaslat már júliustól betiltotta volna a dohányzást a kocsmákban, éttermekben, koncerteken, vonatokon, valamint a munkahelyeken és a hivatalokban is. A javaslat szerint dohányzóhelyet csak szabad levegőn, az intézmények  bejáratától 5 méterre lehetne kijelölni. A törvény nem tiltaná a dohányzást kerthelyiségekben, szabadtéri szórakozóhelyeken. Zárt helyen egyedül a szállodák szivarszobáiban és a pszichiátriai intézményekben engednék meg.

A legnagyobb feltűnést egy eddig kevéssé ismert fideszes képviselő, Kupcsok Lajos keltette, aki három módosító indítványt is benyújtott. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkáraként is működő képviselő szerette volna elérni, hogy a szórakozóhelyeken lehessen kijelölni zárt, megfelelően szellőztetett dohányzóhelyeket. Ide a pincér nem is ment volna be, így ő is mentesült volna a környezeti dohányfüsttől. A képviselő másik javaslata mentesítette volna a bírság alól a vendéglátóhely tulajdonosát és üzemeltetőjét abban az esetben, ha egy vendég a tiltó táblák és a felszólítás ellenére is dohányzik a helyen. Kupcsok ezt a két javaslatát azóta – talán felső sugallatra – visszavonta.

Harmadik javaslatát ugyanakkor az egészségügyi bizottság és a kormány képviselője is támogatta. Ennek lényege, hogy ha másként nem oldható meg, az utcán a kocsma bejárattól számított ötméteres távolságon belül is ki lehetne jelölni dohányzóhelyet. Kupcsok érvelése szerint ugyanis ahol nincs kerthelyiség, nem mindig lehet 5 méteres távolságon túl megoldani a dohányzást, így a forgalomcsökkenés elkerülése érdekében kivételes szabályként biztosítani kell, hogy a dohányzóhely a bejáratnál is kijelölhető legyen.

Az egészségügyi bizottságnak a részletes vitához készített ajánlása minden más olyan kísérletet visszavert, amely így vagy úgy, de vissza akarta csempészni a dohányosokat a zárt helyekre. Az MSZP-s Garai István Levente, Kovács Tibor és Horváth András Tibor javaslata például az volt, hogy lehessen nyitni kifejezetten dohányzó szórakozóhelyeket, de ezt a bizottság nem támogatta. A jobbikos Szávaí István azt szerette volna elérni, hogy a vonatokon legyen dohányzókocsi, de az ő javaslata sem találkozott az egészségügyi bizottság és a kormány egyetértésével.

Nem túl jelentős változás, de talán a dohánygyártóknak szóló engedménynek tekinthető, hogy várhatóan nem növelik meg a dobozokon a figyelmeztető felirat nagyságát. Az eredeti törvényjavaslat a doboz hátlapján a feliratot a felület eddigi 40 százalékáról 50 százalékra akarta növelni, de az egészségügyi bizottság ajánlása szerint ettől visszalépnek. A testület indoklása szerint elegendő az uniós irányelvben meghatározott kötelező minimum érték, a 40 százalék.

Egy LMP-s képviselő, Szilágyi László azt javasolta, hogy a helyszíni bírságokból befolyó összegnek ne 50, hanem 75 százalékát kapja meg az egészségügyi tárca. A képviselő szerint így a pácienseik leszoktatásában eredményeket elérő háziorvosokat is lehetett volna jutalmazni ebből a keretből. Javaslatát nem támogatta a kormánypárti vezetésű bizottság.

Több ponton kisebb módosulás jön. A törvény az egészségügyi bizottság javaslata szerint nem idén júliusban, hanem 2012 január 1-jétől lépne életbe. A bírságok kiszabására három hónapos türelmi időt adnának. Addig a hatóságok csak figyelmeztetnék a vendéglátóhelyeket és a dohányosokat, a bírságolást csak április 1-jétől kezdenék el.

Pontos műszaki szabályokat írnának elő, hogy a szállodák szivarszobáiban, a pszichiátriai intézményekben és a börtönökben hogyan szabad kialakítani a zárt dohányzóhelyeket. Ehhez olyan szellőztető rendszer szükséges, hogy a dohányfüst ne juthasson a nemdohányzók által használt helyiségekbe.

A javaslat nem tiltja a dohányzást a kerthelyiségekben és a szabadtéri szórakozóhelyeken, de ezt felülírhatja, hogy önkormányzatok helyi rendeletben korlátozhatnak a közterületeken is, például egy téren, ahol kávézók teraszai vannak. Olyan részletszabályok kerülhetnek be ezért a törvénybe, amelyek biztosítják, hogy az önkormányzati rendeletek ne tegyék lehetetlenné a vendéglátóhelyeknek a szabad téri dohányzóhelyek kijelölését.

Pontosítanák azt is, hogy nemcsak a kocsma tulajdonosa, hanem üzletvezetője is felelős a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásáért. Kupcsok elvetett ötlete köszön vissza az egészségügyi bizottság saját javaslatában, amely kimondaná: ne lehessen megbüntetni az üzlet vezetőjét, tulajdonosát, ha kirakta a figyelmeztető feliratot és fel is szólította a vendéget, de az mégis rágyújt a helyen.

Korábban felmerült az a lex Tvrtkóként elhíresült ötlet is, hogy az autókban is korlátoznák a dohányzást, főleg a várandós nők és a gyermekek mellett. Ebből végül az lett, hogy a törvény preambulumába illesztik be azt a figyelmeztetést, amely szerint "kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!