Mit sikerül Szilinek belobbizni az alkotmányba?

Az Országgyűlés kedden megkezdte az új alkotmány általános vitáját. Az alkotmány szövege elfogadásáig még biztosan változik, különben sem a kérdőíves megkérdezésen alapuló nemzeti konzultáció, sem a Jobbikkal és Szili Katalinnal lefolytatott parlamenti vita nem erősítené a legitimációját.

Az ÉS-ből is átvennének ezt-azt

A módosító indítványokat és egyéb javaslatokat az alkotmánytervezet kialakításában eddig is kulcsszerepet vállaló Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettes gyűjti, és azokról első körben ő tesz javaslatot a frakció és a párt elnöksége felé. Mint mondta, megfontolják például, hogy mit vegyenek át az egyetlen, a parlament elé került alternatív alkotmányjavaslatból

Szili Katalin, az alkotmányozásban önértékelése szerint ellenzékiként részt vevő ex-szocialista politikus alkotmányjavaslatában és az arról szóló keddi előterjesztésében is szorgalmazta, hogy az alkotmány mondja ki: Magyarország szociális piacgazdaság. Gulyás elképezhetőnek nevezte, hogy a Szili-féle javaslatnak ez a pontja valamilyen formába bekerüljön az alaptörvénybe. Az Élet és Irodalom c. hetilapban megjelent százpontos észrevétel közül azonban szerinte mintegy 30 érdemes a megfontolásra, úgyhogy ezeket is felterjeszti majd az elnökségnek és a frakciónak.

Új állami zászló?

Szili Katalin másik hangsúlyos javaslata az, a trikolór a nemzet zászlója legyen, a hivatalos állami zászló közepére viszont a címer kerüljön. Gulyás Gergely valószínűtlennek tartja, hogy változzon az állami zászló. Szerinte az alkotmánytervezet megoldása, mely (külön törvénnyel szabályozott módon) megengedné a jelenlegi címer és zászló másmilyen használatát) kielégítő.

Tetszik viszont az állami zászlós javaslat a KDNP-s Rubovszky Györgynek. Rajta kívül más kormánypárti képviselők is jelezték, hogy Szili javaslatából néhány részt átvennének az új alaptörvénybe, bár a nem választott képviselőkből álló felsőházról szóló egész biztosan nem lesz köztük.

A külön nemzeti s állami zászló használata azonban jelentős veszélyeket rejt: a piros-fehér-zöld zászló a határon túliakkal való egységet fejezné ki, míg a hivatalos állami szimbólumként használt címeres feltehetőleg széles társadalmi ellenállásba ütközne.

Gyerekekhez kötött választójog

A tervezetben szerepel a kiskorúak szavazati jogának lehetősége (XXI.2 cikk), melyet az anya vagy a törvényes képviselő gyakorol. Az egyenlő választójog végét jelentő javaslatot rengeteg kritika érte, ám a vonatkozó szakasz csak azt biztosítja, hogy a választójogi törvény ilyen irányú módosítása ne legyen majd alkotmányellenes.

A gyerekek választójogát a(z alkotmányozásban részt vevő) Jobbik, és információink szerint a kérdőívet visszaküldők többsége is ellenzi. A kérdés korábban a fideszes politikusokat is megosztotta, így könnyen elképzelhető, hogy ez a pont végül kikerül a szövegből.

Lehetséges az is, hogy az alaptörvényben benne hagyják, de a kérdést nem rendezik külön, és marad a jelenlegi helyzet. Egy ilyen alkotmányos buborék azonban erős csábítást jelent, hogy előbb-utóbb érvényes joggal töltsék ki.

Határon túliak választójoga

Hasonló a helyzet a határon túli magyarokkal. A tervezet szerint "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását magyarországi lakóhelyhez kötheti" (XXI. 1), vagyis ha nem lesz ilyen korlátozás, a határon túliak is választhatnak majd. A többség a 2004-es népszavazáskor támogatta a honosítás megkönnyítését, azonban tudhatóan sokan ódzkodnak attól, hogy olyanok is választhassanak, akiket nem érintenek a gazdaságpolitika követezményei, soha nem fizettek és nem is fognak Magyarországon adót fizetni.

Probléma az is, hogy például a Kárpátalján vagy Erdélyben élő kettős állampolgárok részére – ők nem tartoznak a magyar állam joghatósága alá – megoldhatatlan lesz a magyar állampolgároknak alanyi jogon járó  állami védelem biztosítása. A lehetőség becikkelyezése mindenesetre megteremtené a határon túl élők választójogának alkotmányos alapját. Ezzel egy, a kormány politikai és gazdasági intézkedéseire kevéssé, a szimbolikus döntéseire viszont nagyon érzékeny csoport jelenne meg a választói térképen.

A magzati élet védelme

Az egész alkotmányozás egyik legkritikusabb pontja az abortuszkérdés. "A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg" – áll a szövegben (II. cikk). A miniszterelnök szerint emiatt nem szigorodik az abortusz szabályozása, Harrach Péter KDNP-frakcivezető pedig úgy látja, mindössze arról van szó, hogy a polgárjogi védelem és a családtámogatási ellátásra való jogosultság mellett a magzat életének védelmét is rögzítik.

A kormánytöbbség érezhetően óvatos, de úgy vélik, sikerült megtalálni azt a megoldást, amivel a kecske (KDNP) is jóllakik, és a káposzta (a liberális abortusz-szabályozás) is megmarad. A tervezet jelenlegi megoldása Gulyás szerint azért sem jelent változást, mert az Alkotmánybíróság híres 1991-es határozatát tükrözi.

Csakhogy az Alkotmánybíróság, amikor majd egy idevágó beadványt tárgyal, már az új alaptörvény szempontjából fogja megítélni a kérdést, a régi Ab-döntések az új alkotmány hatályba lépésével érvényüket vesztik. Ez pedig nem elhanyagolható kockázat a Fidesz számára. A társadalom zöme – információink szerint a kérdőívekből is leszűrhetően – ellenzi a szigorítást. Ennek ellenére ez a rész valószínűleg változatlan marad a végső verzióban, mert a KDNP számára kulcsfontosságú.

Életfogytiglani börtön

A többségi vélemény amúgy se mindig döntő szempont. A visszaküldött kérdőívekre például úgy tudjuk, rengetegen ráírták, hogy szeretnék a halálbüntetés visszaállítását. Ez azonban az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt kizárt.

A (jelenleg is létező) tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is népszerű, de ennek az alkotmányos becikkelyezése is gondokat okozhat, mert az Európában mindinkább teret nyerő jogértelmezés szerint a tényleges életfogytiglan embertelen bánásmódnak minősül, amit viszont egy Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmény tilt.

Ombudsmanok

Eldőlni látszik, hogy az eddig egyenrangú ombudsmanokat egy vezető és a helyettesei váltják fel, miként az is, hogy az adatvédelmi ombudsman helyére független hatóság lép, de ezügyben még lehet vita. Az alaptörvény nem rendelkezik a bíróságok önigazgatásáról, így megszűnni látszik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, de ez sem teljesen lefutott kör még. Roppant valószínűtlen ugyanakkor, hogy visszaadnák az Alkotmánybíróság elvett jogköreit: ez most már önmagában is komoly presztízsveszteséget jelentene, nem is beszélve arról, ha az Ab később esetleg megsemmisítené a válságadókat vagy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elvételéről szóló jogszabályt.

Tanítás szabadsága

Változhat az oktatásról szóló cikk, a KDNP ugyanis nem szeretné, ha "bármit korlátozás nélkül" lehetne tanítani, és ezért helyénvalónak tartanának egy erre vonatkozó utalást az alkotmányban. Ez megteremtené a lehetőséget, hogy a kormányoldal kulturális identitásának az alaptörvénybe foglalt fontosabb elemei később a közoktatásba is utat találjanak.

Az oktatási törvények egyébként most is szűk korlátok közé szorítják a tanítás szabadságát. A közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv mind tartalmilag, mind pedig az óraszámokkal szabályozza, hogy mit és mennyit kell tanítani, a szabadság legfeljebb a tanítás módszereinek megválasztásában van.

Természetvédelem

A termőföld és a természeti értékek védelme jelenleg is szerepel az alkotmánytervezetben, de mivel a kérdőívre küldött válaszokhoz fűzött megjegyzések között információink szerint sok erre vonatkozó javaslat szerepelt, a Fidesz állítólag fontolóra vette, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen rájuk.

Makovecz az alkotmányban

Bár erről egyelőre nincs vita, nagyon furcsa lenne, ha az új alkotmányban benne maradna a Makovecz Imre-féle Magyar Művészeti Akadémia támogatása. Ezzel ugyanis a kormánytöbbség nagyon is konkrét módon, alkotmányos deklarációval kivételezne egy jól körülhatárolható szellemi-ideológiai körrel, amit – úgy tudjuk – több fideszes politikus is vállalhatatlannak tart.

Az alkotmányozás menetrendje szerint legkésőbb április 11-ig érkezhetnek be a kérdéses pontokra vonatkozó módosító indtványok.