A betörőverés beleférhet a jogos védelembe

„Ha Hódmezővásárhelyen az egyik utcába éjjel betörnek, és a lakás tulajdonosa jól megveri a betörőt, azzal súlyos jogsértést követ el” – mondott példát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján arra, miért tervezi a kormány a jogos ön-és tulajdonvédelem szabályainak megváltoztatását. A készülő új alkotmányba fideszes javaslatra várhatóan bekerül az ön-és tulajdonvédelem joga, amit Orbán Viktor miniszterelnök a héten áttörésnek nevezett.

Ezzel a lépéssel a büntető törvénykönyv módosításának ágyaznak meg, Lázár szerint az alkotmány elfogadása után el is kezdik a Btk. felülvizsgálatát. Úgy fogalmazott, „egészen biztos”, hogy az ön-és tulajdonvédelem szabályai mások lesznek, mint a mostaniak.

Ijedtségből most is szabad túllőni a célon

A hatályos Btk. szerint ma az nem büntethető, akinek cselekménye saját vagy mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Legutóbb a Bajnai-kormány tágított a jogos önvédelem lehetőségein: már nem köteles kitérni a támadás elől a megtámadott. Az akkori törvényjavaslat-indoklás szerint ennek elsősorban a családon belüli erőszak megítélésének változása volt az indoka. A korábbi ítélkezési gyakorlat ugyanis az volt, hogy a megtámadott visszatámadás helyett köteles kitérni a felmenő, a testvér, a házas-és élettárs támadása elől, ha ez lehetséges és veszélymentes.

Szintén a Bajnai-kormány vitte keresztül azt a változtatást, hogy a megtámadott akkor sem bűnös, ha az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. Lázár szerint a legnagyobb problémát ugyanakkor ma is az jelenti, hogy az arányosságra hivatkozással a bűncselekmény megvalósítóját védi a törvény, és ezért az önvédelemhez való jog korlátozott, a jelenlegi szabályok nem védik eléggé azt, akinek az életére, tulajdonára törnek.

A hatályos Btk. nemcsak a jogtalan támadás elhárítására, hanem a megelőzésére is jogot biztosít, ezt is a Bajnai-kormány idején fogadta el a parlament. Ennek három feltétele van jelenleg: a védelmi eszköz nem lehet alkalmas élet kioltására, alkalmazása során a jogtalan támadó (és ne például egy vétlen arra járó) szenvedjen sérelmet, a védekezőnek pedig minden tőle elvárhatót meg kell tennie azért, hogy elkerülje a sérelmet. Az élet kioltására alkalmas eszköz használatának tilalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem szabad szúró-, vágó- vagy lőfegyvert automatikusan működésbe hozni, vagy magas feszültségű áramot alkalmazni. A sérelem elvárható elkerülése pedig teljesíthető például azzal, hogy a védekező valamilyen módon felhívja a figyelmet a jogtalan támadás következményeire: például figyelmeztető feliratot tesz ki, fény-vagy hangjelzést alkalmaz.

A Jobbiknak már kész a javaslata

A Fidesz frakcióvezetője nem mondott részleteket arról, a fentiek közül pontosan mely szabályokat és hogyan változtatnák meg. Két jobbikos képviselő ugyanakkor épp a héten terjesztett a parlament elé egy ön-és tulajdonvédelemről szóló törvényjavaslatot. A jobbikos javaslat rögzítené, hogy nem büntethető az sem, aki sérülést vagy halált okoz a támadónak a saját birtokán támadás elhárítása érdekében, vagy akár a jogtalan belépés megakadályozására. Csak annyi megszorítást tennének ehhez hozzá a jobbikosok, hogy az élet kioltását kerülni kell, amennyiben ez a jogtalan támadás, behatolás jellegéből adódóan lehetséges. A megelőző védelemre vonatkozó szabályokat is jelentősen lazítaná a Jobbik javaslata, például kivennék a törvényből azt a követelményt, hogy a védekező eszköz nem lehet élet kioltására alkalmas.

Lázártól megkérdezték pénteken az újságírók, hogy mi a véleménye a jobbikos elképzelésről, de azt mondta, még nem ismeri. Minden kezdeményezést meg fogunk vizsgálni, jelentette ki. Egy másik újságírói kérdésre azt mondta: ha valaki magasfeszültségű áramot vezet a kerítésébe, azt túlzásnak tartaná.

Hiába kérdezte a frakcióvezetőt az Index arról, van-e a szabályozásra olyan külföldi példa, amit rokonszenvesnek, követendőnek tartanak. Lázár szerint megnéztek nemzetközi példákat, és szerinte a nyugati demokráciákban a törvény jobban tolerálja, ha valaki megpróbálja megvédeni magát. Konkrét példát azért nem szeretne említeni, mondta, mert szerinte a Btk. módosítása „nagyon finom szabályozás” lesz, a részletek kidolgozása a büntető szakjogászok feladata. „Az arányokat szeretnénk eltolni” – mondta.

A sajtótájékoztatón Lázár ismét nem adott egyértelmű választ arra, hogy az ön-és tulajdonvédelem jogának alkotmányba emelése maga után vonhatja-e a fegyvertartás liberalizációját is. „Ez nem szükségszerűen jelenti a fegyvertartás liberalizációját” – ismételte meg korábbi nyilatkozatát, hozzátéve, hogy ő egyébként veszélyes dolognak tartaná ezt. Ebben az ügyben korábban a miniszterelnök is óvatosan fogalmazott, azt mondta: ő a fegyverviselés ügyében mértéktartó lenne.

Ennek ellenére a fegyvertartás liberalizását kívánók reménykednek abban, hogy egy nagyobb változás első, apró lépését jelentheti az a szerdán kihirdetett kormányrendelet, amely lazított a sportlövők fegyvertartásának szabályain.

Információnk szerint már 2011-ben megváltozhatnak a fegyvertartás szabályai, mondta az Indexnek Nyikos Attila ügyvéd, az egykori Fegyverügyi Civil Bizottság titkára. A bizottság még az előző kormány idején áll föl az akkori igazságügyi és rendészeti minisztérium felkérésére a liberalizásáért lobbizó szervezetek – többek közt vadászok, sportlövők, fegyvergyártók-és kereskedők, puskaművesek - képviselőiből és szakírókból. Kidolgoztak egy tervezetet az IRM számára, de 2009 novemberében keresztülhúzta a terveket egy váratlan tragédia: a pécsi egyetemi lövöldözés. A közhangulat nem igazán kedvezett a libaralizációnak. Pár hónap múlva az iskolai mészárlás tervezésével vádolt jogi egyetemista elfogása tovább erősítette a szigorítást követelők hangját. A fegyvertartási szabályokat a Bajnai-kormány végül tavaly márciusban szigorította.

A Fegyverügyi Civil Bizottság tagjai viszont már ekkoriban elkezdhettek bízni abban, hogy a kormányváltás után a dolog nem marad ennyiben. A márciusi szigorítás után, de még a választások előtt a Fidesz-frakció felkérte a munkacsoport, hogy dolgozza ki a polgári lőfegyvertartás szabályait, tudtuk meg a titkártól. A feladatot elvégezték, a csoport egy komplett jogszabálycsomagot adott be a Belügyminisztériumnak 2010 nyarán.

„Sokkal magasabbra lehetett célozni, sokkal ambiciózusabbak lehettünk, nem kellett azokhoz a kompromisszumokhoz igazodni, amelyeket az előző kormány megszabott” – mondta Nyikos. „Úgy tudom, hogy a belügyminisztérium nagyon komolyan veszi az így elkészült anyagot” – tette hozzá.

Önvédelmi fegyverhez ma bizonyított életveszély kell

A javaslat gyökeresen átírná az önvédelmi fegyvertartás szabályait, összességében a mainál jóval több ember számára nyitná meg a lehetőséget arra, hogy önvédelmi célú fegyvere legyen. A jelenleg hatályos szabályok alapján egyáltalán nem könnyű önvédelmi fegyverhez jutni Magyarországon. Önvédelmi célra rövid lőfegyver tartása csak annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel.

Ennek a követelménynek nagyon nehéz megfelelni a civil bizottság titkára szerint. Ha hazafelé menet az utcán megtámadják, összeszurkálják, majd miután a mentők összekaparják, feljelentést tesz, és besántikál a rendőrségre önvédelmi fegyvertartást kérni, a jelenlegi gyakorlat szerint még ez is kevés lehet, mondott példát.

A rendőrség legfrissebb, 2010 júniusi statisztikái szerint 8730 önvédelmi célra engedélyezett maroklőfegyver van Magyarországon. Ezek főként részben rendőrök, bírók, ügyészek (akiknek például elítélt bűnözők bosszújától kell tartaniuk), másrészt híres művészek, vállalatvezetők és politikusok birtokában vannak Nyikos szerint.

A Belügyminisztériumnak beadott javaslat gyökeresen átírná az önvédelmi fegyvertartás szabályait, összességében jóval nagyobb kör számára tenné lehetővé. Annyit ugyan szigorítanának, hogy az önvédelmi lőfegyver tartásának jelenlegi 18 éves korhatárát 21 évre emelnék, de az életveszély bizonyításának követelményét eltörölnék.

Elképzelésük szerint alapvetően kétféle módon lehetne önvédelmi fegyvert tartani: viselési engedéllyel vagy viselési engedély nélkül. Az utóbbi eset lényegében egy új kategória, az otthonvédelmi fegyver bevezetését jelentené. Ilyen célra kizárólag tárkapacitás nélküli, sima csövő hosszú lőfegyvert és forgótáras, legalább 140 milliméter csőhosszúságú rövid lőfegyvert lehetne tartani, és ezeket a lakásból, otthonról egyáltalán nem lenne szabad kivinni.

Szituációs vizsga

A másik esetben, ha valaki viselési engedélyt is szeretne szerezni, annak egy konfliktuskezelési vizsga lenne a feltétele az egykori Fegyverügyi Civil Bizottság tagjainak terve szerint. A vizsgát háromtagú bizottság tartaná: egy pszichológus, egy sportlövő bíró vagy edző és egy rendőrfőtiszt. A vizsgán jogi és pszichológiai ismeretekből, szituációs helyzetgyakorlatból, szituációs lövészetből kellene számot adni.

A szituációs vizsgarészben az lenne a feladat, hogy a jelölt mondja meg, mit tehetne jogszerűen különböző helyzetekben, például akkor, ha ketten ki akarják rabolni, és az egyik támadónál kés, a másiknál lőfegyvernek látszó tárgy van, vagy mi a teendő akkor, ha éjjel arra ébred, hogy a jószágot lopják, szórakozóhelyen tömegverekedés tör ki, vagy tanúja lesz egy postás megtámadásának. Nyikos Attila szerint a vizsgát megelőzhetné egy kötelező konfliktuskezelési tanfolyam, színészek részvételével. Ilyenre van példa Los Angelesben, Kaliforniában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!