Kiakadtak a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától
További Belföld cikkek
- Matolcsy György: A korlátlan erőforrások világa felé hajózunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
- Orbán Viktor elárulta, hogy mivel kezdett foglalkozni 2009-ben
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
Példa nélküli lépésként a teljes bírói elit levéllel fordult az alkotmányozásban részt vevő országgyűlési képviselőkhöz, valamint Schmitt Pálhoz, Orbán Viktorhoz és Kövér László házelnökhöz. A levélben "mélységes aggodalmukat" fejezik ki az április 4-én, az új alkotmány tervezetéhez az utolsó pillanatban beterjesztett módosítócsomag egyik eleme miatt.
A Lázár János fideszes képviselő által beterjesztett javaslat (pdf) szerint a jelenleg 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig, jelenleg 62 éves korukig lehetne foglalkoztatni (az öregségi nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő).
A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei, továbbá a Magyar Bírói Egyesület által jegyzett, a hatalmi ágak szokásos kommunikációjához mérten igen erélyes hangvételű levél szerint a módosítás elfogadása esetén jövő januárban 228, 2013 végéig pedig további 56 bírót nyugdíjaznának.
A levél szerint a szolgálati viszony megszűnése jelentős számban érinti a hierarchia csúcsán álló, magasan kvalifikált bírókat, akiknek a pótlása főként az alsóbb szintű bíróságokról, és csak nagyon nehezen megoldható. Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kéne osztani: a munkaerőhiány és a fennakadás komolyan lelassítaná az eljárásokat.
Bírói nyugdíjkorhatárok Európában
Ahol több adat szerepel, ott fokozatosan nő a korhatár, illetve a magasabb szintű bíróságokon dolgozók tovább maradhatnak. Olyan is van, ahol egy grémium engedélyezheti a továbbszolgálást.
Ausztria 65
Belgium 67-70
Bulgária 65
Ciprus 63-68
Csehország 70
Dánia 70
Egyesült Királyság 70-75
Észtország 68
Finnország 68
Franciaország: 65-68
Görögország: 67-65
Hollandia 70
Írország: 65-72
Lengyelország 65-70
Lettország:65-72
Litvánia 65
Luxemburg 68
Málta 61-65
Németország 65-67
Olaszország 65
Portugália 65-70
Románia 65-68
Spanyolország 70-75
Svédország 65-67
Szlovákia 62
Szlovénia 70
(Forrás: LB)
A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy csak a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14, míg országosan 30 ezer ügyet kéne másra szignálni. A "változások következményeként az átlagos bírói gyakorlati idő számottevően alacsonyabb lesz egy olyan bírói karban, amely európai viszonyban is fiatal" – áll a levélben.
A dokumentum külön megemlíti, hogy a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, ezért az utánpótlás jelentősen csökkenteni fogja a bírósági titkárok létszámát. A karrierlétra bírói kinevezés előtti utolsó fokán álló titkárok egy 2010. nyári törvénymódosítás eredményeként a helyi bíró hatáskörében járhatnak el a szabálysértési és a nemperes ügyekben.
Ha hirtelen csökken a számuk, az "alapjaiban veszélyezteti néhány, a közelmúltban elfogadott törvény végrehajtását".
A Fejér megyei összbírói értekezleten pénteken, Székesfehérváron Baka András főbíró arról beszélt, hogy a bírók szerint akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak".
A bírói ág vezetése korábban is kifejezte aggodalmát, amiért az alaptörvény tervezetéből kimaradt a bíróságok önigazgatásáról szóló rész. Ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy a kormány – az 1997 előtti állapothoz visszatérve, feltehetően az igazságügyi tárca alá besorolva – az irányítása alá vonná a bíróságokat.
A másik konfliktus a semmisségi törvény kapcsán bontakozott ki, ami szintén nyílt ellenkezést váltott ki a bírói karban. Az európai trenddel szembe menő módosítási javaslat ebben az olvasatban megtorló jellegű intézkedésnek tűnik: a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az öt táblabírósági elnök közül kettőt érintene. Baka András 2014-ben lesz 62 éves.
Az alkotmánytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról hétfőn döntenek a képviselők. A bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása – a vármegyékről szóló mellett – az egyik legtöbbet vitatott módosítás.
A KDNP-s Rubovszky György az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még azt jelezte, hogy a kisebbik kormánypárt számára elfogadhatatlan a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése, így az csak a fideszes tagok támogatásával válhatott bizottsági módosító indítvánnyá. Szombaton viszont az MTI már úgy értesült, hogy a kereszténydemokraták mégis megszavazzák a javaslatot.
Az Index úgy tudja, hogy a bírósági vezetők eltökéltek, és ha a módosítás hétfőn az alaptörvény-tervezet egységes szövegének részévé válik, a péntekinél is szókimondóbb üzenettel fordulnak a jogalkotóhoz.