Száz helyen módosítják az alaptörvény-tervezetet

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár felvetését megfogadva Lázár és Harrach javasolta, hogy az Alapvetés fejezet egészüljön ki egy új, K. cikkel, mely szerint "Magyarország hivatalos pénzneme a forint". Varga indoklása szerint "vannak olyan magátöl értetődő dolgok, amelyeket az alkotmánynak rögzítenie kell". Szerinte nem lesz probléma, hogy az euró bevezetésekor kétharmados többséggel kell majd módosítani az alaptörvényt.

Az alaptörvény-tervezet egyik legtöbb vitát kiváltó eleme volt, hogy az megteremtette volna a kiskorúaknak járó szavazati jog elméleti lehetőségét. Ezt még a kérdőíven konzultált nép is elutasította, így hiába volt szimpatikus Orbán Viktor miniszterelnöknek, Lázár János javaslatára végül mégis törölték a tervezetből.

Az alaptörvényben szabályozták a bírói kinevezés és szolgálati jogviszony korhoz kötöttségét. Bíró csak 30 évesnél idősebb ember lehet, legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Jelenleg a felső korhatár 70 év, aminek leszállítása miatt élénken tiltakoznak a bírók.

A módosítók szavazásánál elvetették az alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely szerint az állam működésének hatékonysága, így különösen a nemzeti érdek érvényre juttatása, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására. Ez tehát nem kerül be az alaptörvénybe.

A Jobbik kérésére név szerinti szavazást tartanak egyik módosító indítványukról, amely szerint a víz és a termőföld csak magyarok tulajdonában lehet. A Fidesz képviselői sorra nemet mondanak. Egy idő után elszakadt a cérna a Jobbik frakciójában, valaki - a sajtóteremben csak az élő közvetítés látszik, ott nem hallatszott, hogy ki -, de aztán később kiderült, hogy Novák Előd lehazaárulózott egy fideszes képviselőt. Lázár János fideszes frakcióvezető ügyrendi felszólalásban követelte az ülést vezető jobbikos házalelnöktől, Balczó Zoltántól, hogy utasítsa rendre párttársát, egyben visszautasította, hogy a Fidesz-KDNP frakciójában bárki hazaáruló lenne. Balczó szerint a hazaárulózás belefér a szólásszabadságba.

Elutasították a jobbikos Gyüre Csaba és Gaudi Nagy Tamás módosító javaslatát arról, hogy az alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás szükséges..

Az elnöklő Balczó Zoltán azért nem utasította helyre a hazaárulózó Novák Elődöt, mert az belefér a szólásszabadságba, és szerinte az 1998-2002-es ciklusban egyébként is éppen egy fideszes hazaárulózott a parlamentben. Megnéztük ki volt az, és Tirts Tamásra bukkantunk. Ő kiabálta be a 2002 februárban, a kampány idején 23 millió román munkavállalóval riogató Keller Lászlónak ezt, amikor a szocialista képviselő ott tartott, hogy "Ma már többször beszéltünk a kedvezménytörvény végrehajtása érdekében megkötött paktumról. De azt gondolom, hogy nem eleget, hiszen ez a paktum mélyen sérti a magyar munkavállalók érdekét. (Nagy zaj. - Tirts Tamás: Hazaárulás! - Dr. Répássy Róbert: Idegengyűlölő!)

Az Országgyűlés elfogadta Lázár János és Harrach Péter módosító indítványát arról, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd a vármegye elnevezés. Az indítvány kimondja, hogy Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik.

Elvetették Ivády Gábor független képviselő javaslatát is, aki azt javasolta, hogy az alkotmányban különböztessék meg az állam és a nemzet zászlaját. Ivády szerint az állami zászlóban meg kellett volna jeleníteni a koronás címert, a címer nélküli nemzeti lobogó pedig a határon túl élő magyarok iránt érzett felelősséget fejezte volna ki. Korábban hasonló javaslatot fogalmazott meg Szili Katalin is saját alkotmánytervezetében.

A szavazásnál csomagban fogadták el az úgynevezett támogatott sorban szereplő módosító indítványokat. Ez alapján nem szerepel majd az alkotmányban például a kiskorúak után járó szavazati jog és 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság. A Magyar Nemzeti Bank elnökét nem kilenc, hanem továbbra is hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök, és az államfő jogosítványa lesz a jegybank alelnökeinek kinevezése is.

Végigszavazták az alaptörvény-javaslat módosító indítványait, kezdődnek az interpellációk. Az érkező szocialista képviselőket ironikus taps fogadta. "Örülök, hogy ilyen nagy figyelmet tanúsítanak" - vágott vissza Szekeres Imre, az első interpelláló, aki az innováció fontosságáról beszélt. "Az elmúlt nyolc évben a szocialista kormányok többszáz milliárd forintot fordítottak" innovációra, elmúltnyolcévezett kivételesen most egy szocialista képviselő. Alapvető gond a magyar gazdaságban, hogy kevés olyan vállalkozás van, ami high-tech képességekkel rendelkezne, mondta Szekeres, aki szerint "van tehát teendő", de az Orbán-kormány "eddig semmit sem tett a fejlesztések érdekében", sőt, még hátráltatta is azokat a konszenzussal hozott innovációs terv figyelmen kívül hagyásával és a támogatási források zárolásával. "Miért kivánják ellehetetleníteni az inflációt" - botlott a nyelve a kérdés feltevésekor.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár válaszolt. "Igen, lesz még innováció, de reméljük soha többé nem lesz olyan korrupt támogatási rendszer, amilyet a szocialisták kiépítettek" - mondta. Az OECD jelentéséből idézve azt mondta, a támogatási listák "elnöki kívánságlisták" voltak, saját belső vizsgálatuk szerint pedig gyakran előfordult, hogy a teljesítményigazolást az utalványozó adta ki. A kormány ezért állította le a kifizetéseket. Az innovációt azonban továbbra is támogatják, a Széchenyi tervben például 79 milliárdot szánnak a célra. "Az innovációt nem az állami osztogatás viszi előre. A kormány azzal tudja leginkább segíteni az innovációt, ha üzletbarát környezetet hoz létre" - mondta. Szekeres nem fogadta el a választ, a parlament igen.

"Három éve hiába várja több havi munkabérét 70 pedagógus?" - tette fel a nehezen értelmezhető kérdést a fideszes Pánczél Károly. Mint kiderült, a 70 pedagógus valóban nem jutott hozzá több havi munkabéréhez, amit a Vocational Education alapítvány nem fizetett ki nekik. Mint kiderült, az alapítvány 2007 óta csődben van, juttatásait az APEH inkasszálta. Pánczél szerint felmerül a kérdés, hogy az alapítvány nem eleve tartozásai kifizetését tervezte a tanulók után járó normatívákból. Pánczél szerint az alapítvány mögött állók más néven tövább folytatják tevékenységüket, azaz fennáll a veszélye, hogy az eset megismétlődik. Pánczél az iránt érdeklődött, hogy a kormány kifizeti-e a tanárok elmaradt munkabérét.

A kormány nevében Halász János elmúltnyolcévezett, szerinte az előző kormány 2007 óta foglalkozott egy bejelentés alapján az üggyel, de nem oldotta meg a problémát. Ezután felsorolta, hogy mi mindent tett az előző kormány sikertelenül az ügyben. Magára a kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a bérgaranciaalapból nem tudják kifizetni a pedagógusokat, mert abból legfeljebb az eladósodott alapítványnak utalhatnának. Pánczél ennek ellenére elfogadta a választ.

A jobbikos Ferenczi Gábor szerint a tanárok nem érezhetik biztonságban magukat munkájuk ellátása közben, mert a liberálisok a gyerekek jogait helyeztek minden fölé, és "megfosztották a tanárokat eszközeiktől". Felszólalásából megtudtuk, hogy "a gyerekek rendszeresen visszaélnek mobiltelefonjukkal", hiszen Veszprém megyében egy gyerektől elvette tanárnője a mobilt, amire az bántalmazta a tanárnőt. De előfordult olyan is, hogy egy diák titokban felvételeket készített tanáráról, majd ezeket közzétette az interneten. "Ki védi meg a tanárokat?" - kérdezte.

A kormány nevében Halász János válaszolt, aki szerint a legtöbb iskolai konfliktusban általános társadalmi problémák jelennek meg. Ezeket szerinte nem a Btk-nak, hanem az oktatásnak kéne megoldania, például új pedagógiai módszerekkel le kell kötni a tanulók figyelmét. Ennek érdekében továbbképeznék a pedagógusokat, amire forrásokat is elkülönítettek a költségvetésben. Ha ezek a módszerek nem vállnanak be, akkor lehet a szabálysértési, vagy a büntetőjoghoz nyúlni. A Btk. módosításával amúgy kiemelt védelemben részesítették a pedagógusokat, akár tíz évre is ítélhető az, aki tanárra támad, a tanárok fokozott büntetőjogi védelme tehát biztosított. Ferenczi nem fogadta el a választ, szerinte "eröltetett integráció helyett igenis szegregációra van szükség". A parlament nem értett vele egyet, elfogadta az államtitkári választ.

"Mi történik az adósokkal április 15-e után?" - kérdezi a közigazgatási minisztert Vágó Gábor. Az LMP képviselője azt kifogásolja, hogy a kilakoltatási moratóriumot csak a lakáshitelesek tekintetében hosszabbították meg, így azok, akik esetleg átváltották lakáshitelüket szabad felhasználású hitelre, vagy vállalkozásukat finanszírozták jelzáloghitelből, most elveszíthetik lakásukat. Szerinte túlzottak a végrehajtói díjak is - 14 százalékot kapnak a végrehajtók. "Mikor várható, hogy a végrehajtói díjakat csökkentik?" - tette fel a bónuszkérdést.

Répássy Róbert államtitkár szerint nem igazán érthető Vágó interpellációja, mert akár azt is kiolvashatná belőle, hogy az elempés képviselő a mielőbbi végrehajtást követeli. Ezután elmúltnyolcévezett, szerinte a szocialista kormányok tehetnek az egészről, mert megszüntették a Fidesz által bevezetett - és az ingatlanlufit dagadtra fújó - támogatott forinthiteleket. A lényeg, hogy a moratórium feltételek nélküli meghosszabbítása teljesen bizonytalanná tenné a hitelpiacot, így nagyobb kára lenne, mint haszna. A rendezés célja, hogy a bankok és az állam mellett maguk a hitelesek is vállalják felelősségüket a kialakult helyzetben. Az elsődleges cél a lakáshitelesek helyzetének rendezése. Vágó nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialista Kolber István a Szekeres Imre által felvetett innovációs témát vitte tovább felszólalásában, kérdése az volt, hogy "lesz-e évek múltán is Innovációs Nagydíj Magyarországon". Kolber szerint a Magyar Innovációs Társaság elnöke is kifogásolta a kormány innovációval kapcsolatos tevékenységét. Kifogásolta, hogy az innovációs alapban 25 milliárd forintot zároltak, ebből az elmúlt héten kétmilliárdot mégis kifizettek. Milyen alapon, kérdezte.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt, javarészt ugyanazt, mint Szekeres Imrének. Szerinte az "nem innovációs rendszer, hanem a legeslegrosszabb sült szocializmus", ha innovációs adót vetnek ki, a befolyó pénzt pedig beteszik egy korrupciós alapba. A kormány megkezdte a pályázatok felülvizsgálatát, és a rendben lévő pályázatokra kifizetik a támogatást, mondta. Az innovációs támogatási rendszer alapjait jövőre fektetik le, ez lényegében állami támogatások helyett adókedvezményekben fog megnyilvánulni. Kolber nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialisták ma két témával, az innovációval és a zöldgazdasággal foglalkoznak, a volt környezetvédelmi miniszter, Szabó Imre ez utóbbi témában interpellált. Szerinte most egy szociálisan igazságtalan, környezetromboló gazdaság van épülőben, pedig olyanra lenne szükség, ami védené a környezetet és munkahelyeket teremt. Meglátása szerint az előző kormány rengeteg pénzt fordított a zöldgazdaság fejlesztésére. Meglátása szerint ezt a jelenlegi kormány is folytatja, "de ez már kevés". Zöld adózás bevezetését kezdeményezte. A gazdasági támogatásoknál pedig szerinte figyelembe kell venni, hogy a pályázók milyen környezetvédelmi vállalásokat tesznek, és a közbeszerzéseket is zöldíteni kéne. "Partner-e a kormány egy zöldminimum-program kidolgozásában és megvalósításában?" - kérdezte.

Fotók: Huszti István

A kormány nevében Fónagy János válaszolt. Szerinte Magyarországnak több komoly problémával is szembe kell néznie, ezek közül a foglalkoztatásra és a fenntarthatóságra a zöldgazdaság fejlesztése lehet a megoldás. Szerinte mindez tükröződik a kormány támogatási programjaiban is, például az új Széchenyi terv harmadik legnagyobb fejezete a zöldgazdasági támogatási program. Ráadásul még a közbeszerzésekben is érvényesíteni akarják a zöld szempontokat. Az energiahatékonyság általános elterjesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt fektetnek, tudtuk meg az államtitkártól. Szabó majdnem elfogadta a választ, de végül mégsem, a parlament viszont igen.

A jobbikos Szilágyi György visszavonta "esélyegyenlőség MSZP-s, fideszes módra" című felszólalását, így párttársa, Vágó Sebestyén több hónapos várakozás után végre feltehette kérdését, hogy "meddig marad az SZDSZ holdudvar uralma a közszolgálati rádióban". Vágó, mint kiderült, több nemzeti rockot követelt a Petőfi rádió műsorába, és ha jól értettük, még a kormorános Koltay Gergelyt is az SZDSZ-es holdudvarhoz sorolta, ami, tekintve Koltay gojmotoros kapcsolatait, sajátos felfogás.

A kormány nevében Fónagy János államtitkár válaszolt, aki szerint a Petőfi műsorpolitikájában az öt évesnél nem régibb magyar zenékre koncentrál. A műsorral kapcsolatos kifogásokat pedig a Nemzeti Médiahatóság kezeli. A kormánynak amúgy nincs köze hozzá, mi folyik a közmédiában, közölte. Vágó nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány igenis beavatkozhatna. Fankadelit és Hungaricát követelt a műsorba. A parlament viszont elfogadta az államtitkári választ.

"Az én hazám nem disznóól. És az öné?" - kérdezte azonnal a miniszterelnököt a szocialista Varjú László. Mindezt annak apropóján, hogy Orbán szerinte disznóólnak minősítette az európai támogatások kiosztásának rendszerét, pedig szerinte ennek haszonélvezői a Fidesz frakciójában ülő polgármesterek is. Beszélt még nemzeti konzultációról, látványstatisztákról, "falkaforradalomról", "kanásztáncról". Bevalljuk, elvesztettük a fonalat.

"Azt hiszem a miniszterelnököt akkor is terheli a válaszadás kötelezettsége, ha kérdés helyett egy politikai epeömlést kap" - kezdte válaszát Orbán, aki szerint Varjút félrevezették. A pályázati rendszert azért nevezte disznóólnak, mert olyan volt a pályázati rendszer, hogy segítség nélkül pályázni se lehetett, és teret adott a korrupciónak. Arról viszont szó se volt, hogy az ország disznóól lenne. "Ön hazudott, csúsztatott, visszautasítom" - mondta, nagy tapstól kísérve.

Varjú nem tud kijönni a disznóólból, akarjuk mondani a disznóól-hasonlatból, és még mindig arról beszél, hogy az ő hazája nem disznóól, majd megint adócsökkentésről, forradalomról satöbbi beszél. Orbán viszontválaszában újra idézett. "Szerencse a szerencsétlenségben, hogy néhány disznóólat volt már szerencsém kitakarítani" - mondta.

Az Orbán-Varjú asszóval lezárjuk mai parlamenti közvetítésünket. A jövő héten az országgyűlés szavaz az új alkotmányról.