Gerzson
5 °C
10 °C

Ez már iskolabezárási hullám

2011.05.20. 10:43
Húsz településen 20 iskolát zárnának be, és 34 intézményt érintene valamilyen módon az összevonás, derül ki az Index összesítéséből. Az önkormányzatok a gyermeklétszám csökkenésére hivatkoznak, de jelentős részük súlyos adóssággal küzd, és egyre kevésbé tudja finanszírozni az iskolák fenntartását. Több település inkább az egyháznak adja át iskoláját, mert az egyházi intézmények magasabb állami támogatást kapnak.

Pénteken döntött az erzsébetvárosi képviselő-testület a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium bezárásáról. Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan volt valahol demonstráció iskolák bezárása vagy összevonása ellen. Szombaton bonyhádi szülők 160 kilométer bicikliztek és úgy hozták el a fővárosba petíciójukat, amelyben nemcsak a bonyhádi Arany János Egységes Iskola bezárása ellen tiltakoznak, de a kaposvári Toldi Miklós Lakótelepi Általános Iskola, a kistarcsai Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a budapesti Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium megszüntetése, és egy Érden tervezett iskolabezárás ellen is.

Bezárnak, összevonnak

Az Index az eddig megjelent hírek alapján készített térképet a tervezett átszervezésekről. A cikk nagy része a térképen olvasható, ha rákattint a bejelölt településekre, elolvashatja, mire készülnek ott az önkormányzatok.


Iskolabezárások és iskolaösszevonások az országban nagyobb térképen. A jelzőkre kattintva részletes információkat olvashat.

Összesítésünk szerint húsz településen összesen 20 intézményt zárnának be, és 34 intézményt érintene valamilyen módon az összevonás. Budapesten három iskolát teljesen megszüntetnének, egynek a gimnáziumi tagozatát építenék le.

Az iskolaátszervezést végrehajtó települések és kerületek nagyrészt fideszes irányítás alatt állnak, kivéve a 650 fős Püskit, ahol a négy képviselőből három független. Kazincbarcika sem fideszes város, de ott a Jókai Mór Gimnázium és Szakközépző Iskola és Kollégiumot zárják be, amelyről a fenntartó, a fideszes többségű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat dönt.  Szentesen szocialista polgármester de fideszes többség van, Kaposszerdahelyen fideszes a polgármester, de a függetlenek vannak többségben a testületben.

Az önkormányzatok sorra világíttatták át oktatási intézményeiket az elmúlt időszakban, és erre alapozva javasolják most az iskolabezárásokat. A legtöbb helyen a gyermekszám csökkenésére, a finanszírozás csökkenésére és az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére hivatkoznak.

Átvilágítottak, döntöttek

Az Index korábban részletesen beszámolt arról, hogy a Rogán Antal által vezetett ötödik kerület is azután vetette fel a speciális igényű tanulókat oktató Kormos István Általános Iskola szeptemberi bezárását, és a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tagozatának felmenő rendszerű megszüntetését, hogy egy külső céggel átvilágíttatta az iskolákat. Az alpolgármester azzal indokolta a lépést, hogy ezekbe az intézményekbe nagyon kevés kerületi gyerek jár, a Belvárosnak mégis évente több mint kétszázmillió forintjába kerül az iskolák fenntartása.


Iskolabezárások és összevonások Budapesten nagyobb térképen. A jelzőkre kattintva részletes információkat olvashat.

Nyíregyházán nemrég döntöttek arról, hogy a 14 önkormányzati iskola közül négy intézményt megszüntetnek és az ezekben tanuló 700 diákot a többi iskolában helyezik el. Több megszüntetett iskola kihasználtsága nem éri el az ötven százalékot, idén pedig 100-zal kevesebb elsőst írattak be, mint tavaly. A Somogy megyei Kaposszerdahelyen a település 10 millió forintos tartozása miatt a tanév végén megszűnő iskola diákjait a szennai, illetve kaposvári iskolákba irányítják.

Az iskolák ellehetetlenülésének fő oka, hogy az önkormányzati iskolákhoz a települések csak a fenntartási költségek egy részét (körülbelül felét) kapják meg az államtól a gyermekek után járó normatívával. A hiányzó összeget az önkormányzatnak kell kipótolna. A gyermekszám csökkenésével egyre kevesebb a normatíva, az épületet azonban ugyanúgy kell fűteni és világítani, így egyre nagyobb hozzájárulásra van szükség az önkormányzattól.

Eladósodtak

Marton Zsolt, Szombathely oktatásért felelős alpolgármestere szerint az országban megfigyelhető iskolabezárási hullám mögött az állhat, hogy a szeptembertől kezdődő gazdasági ciklus miatt most folynak az átvilágítások, amelyek érintik az oktatási rendszert is. Szombathely az elmúlt nyolc éves szocialista gazdálkodása következményeként 24 milliárdos adósságállománnyal rendelkezik, az alpolgármester
szerint ez a legfőbb oka a vasi megyeszékhely finanszírozási problémáinak. A nemrég készült szakértői anyag ezért az oktatási rendszer átvilágítása után több intézmény átszervezését javasolta.

Még nem dőlt el, hogy a Szent-Györgyi Albert Középiskolát idén, vagy jövőre szüntetik meg, a speciális videó-dráma, sport és egészségügyi osztályokat más intézmények vennék át. Egy igazgatás alá vonnák a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskolát, a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskolát, valamint a Savaria Szakképző Iskolát. Az intézmények kollégiumait szintén közösen működtetnék. A közgyűlés nem támogatja azt a javaslatot, amely a Reguly Antal Általános Iskolát a Désy Huber Általános Iskolával, a Horváth Boldizsár Szakközépiskolát a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolával vonták volna össze.

Marton hozzátette, már az előző önkormányzati ciklus elején is volt a városban jóval nagyobb horderejű iskolamegszűnés. Akkor – az alpolgármester szerint hibásan - két kertvárosi, a helyi közösség számára fontos értékeket hordozó általános iskolát zárt be a szocialista többségű közgyűlés, és többet összevontak. A mostani oktatási intézmények átalakításáról május végén dönt a közgyűlés. Marton szerint a közoktatás átszervezésével százmilliós nagyságrendet takaríthat meg jövőre a vasi megyeszékhely, hosszútávon pedig fenntartható, és finanszírozható intézményrendszere lesz Szombathelynek.

Kapkodnak

Az iskolabezárási hullám okairól szerettük volna megkérdezni Pokorni Zoltánt az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnökét is, de ő nem kívánt nyilatkozni.

Az iskolabezárásokban nem látok koncepciót csak azt, hogy ezek az intézkedések nagyon rövidtávú gondolkodást tükröznek, mondta az Indexnek Kunhalmi Ágnes az MSZP oktatáspolitikusa. Olyan mértékben nem csökkent a gyermeklétszám, ahány iskolát most be akarnak zárni. Egyelőre azt sem látni, milyen lesz az új finanszírozási struktúra, de a  fideszes önkormányzatok már kapkodva akarnak szabadulni az intézményektől. Minden áron spórolni, megszorítani akarnak, de azt senki nem gondolja át, hova vezet ez. Kelet-Magyarországon nincsenek munkahelyek, a tankötelezettséget 16 évre akarják levinni és az iskolák is megszűnnek. Ezzel olyan károkat okoznak, amelyeket évtizedek munkájával és a mostani leépítések árának sokszorosáért sem lehet majd helyreállítani, mondta a politikus.

"Ha nincs koncepció, nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy a megszüntetett iskolák épületeiben majd magániskolákat alapítanak, ahová a Fidesz által amúgy is támogatott középosztály gyermekei járhatnak majd, a szegényeknek és a cigánygyereknek pedig marad az állami iskola" - mondta Kunhalmi Ágnes. A baj az, hogy Orbán Viktor most a közoktatást dobta úgy oda valakinek, mint tette ezt annak idején a mezőgazdasággal, amikor azt egy belvárosi ügyvédre bízta. A szocialista politikus szerint nehéz elfogadni azt, hogy az adóforintok felett őrködő oktatási államtitkár nyíltan az iskolák egyházaknak való átadására buzdítsa a településeket, pedig az államnak több pénzt kell kiadnia az egyházi iskolák fenntartására.

Átadnak

Az MSZP már márciusban felhívta a figyelmet az önkormányzati és az egyházi iskolák finanszírozása közötti súlyos eltérésre. Egy átlagos méretű önkormányzati iskola 40 millió forint állami normatívát kap, amit az önkormányzatnak mintegy 41,5 millió forinttal kell kiegészítenie. Egy ugyanekkora egyházi iskola azonban az 40 milliós állami normatíva mellett megkapja a költségvetésből a megemelt egyházi kiegészítő normatívát is, mintegy 69 millió forintot, azaz mintegy 30 millió forinttal többel gazdálkodhat.

Egy tavalyi törvénymódosítás ráadásul megkönnyíti az iskolák átadását az egyházaknak. Ha a települések történelmi egyháznak adják át oktatási intézményüket, a korábbi gyakorlattól eltérően nem kell öt évig fedezniük a működési különbözetet, az így megspórolt összeget pedig nem kell oktatási célra fordítaniuk, vagyis érdekeltté váltak az iskolaátadásban. Az intézmény ilyenkor ugyan megmarad, de ez  a lépés is sok feszülstéget szül, a szülők, diákok és tanárok egy része ugyanis nem tudja elfogadni az új szellemiséget. Erről a hatvani Baross Gábor Általános Iskoláról szóló cikkünkben olvashat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!