Kozmetikai megoldás az új közmunkaprogram

A közcélú foglalkoztatás korábbi rendszerét felváltó új közmunkaprogram hivatalos célja az, hogy minél több munkára képes, aktív korú, szociálisan rászoruló embernek adjon munkalehetőséget. Mivel a rendelkezésre álló költségvetési keret csökken, erre két módon kerül sor.

A 4 órás foglalkoztatás bevezetése lehetővé teszi egységnyi közmunkaóra több ember közötti felosztását, vagyis javul a statisztika. Másrészt a közmunkaprogramok finanszírozását részben uniós forrásokkal tervezik kiváltani.

Az aktív korú munkanélküliek eddigi rendelkezésre állási támogatását (rát), ami 2009-ben a rendszeres szociális segély helyére lépett, 2011-től a bérpótló juttatás (bpj) váltotta fel. A bpj a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (jelenleg 28.500 forint), aminek négyötödét az állam, ötödét önrészként az önkormányzatok állják. Ahhoz, hogy valakinek a bpj-jogosultsága 2012-re meglegyen, 2011-ben legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia.

Segélyért munkát: Gyurcsányék vezették be

Mindez úgy kapcsolódik a közmunkához, hogy a bpj-jogosultság megőrzéséhez – más feltételek teljesítése mellett – január óta kötelező elvállalni a munkaügyi központ által felajánlott közmunka-lehetőségeket. A segélyjogosultság munkához kapcsolása nem új elem a hazai szociálpolitikában: azt a Gurcsány-kormány "Út a munkához" programja vezette be.

A 2008-ban meghirdetett program megpróbálta rákényszeríteni az aktív korú segélyezetteket, hogy megdolgozzanak a segélyért, miközben a közmunka által "visszaszoknak" a munka világába. Fontos cél volt a feketemunka visszaszorítása is, ami a segélyből élő, alacsony keresetű emberek egyik legfontosabb jövedelemforrása.

A nyílt munkaerőpiacra való tömeges belépést azonban nem a közmunka, hanem a munkaerő iránti kereslet felpörgése és a valós piaci igényeket célzó képzés tenné lehetővé. Az Út a munkához-nak sem sikerült tömegesen visszavezetnie az embereket a "munka világába", mert a közcélú foglalkoztatáson kívül nem volt igény a munkaerejükre. A feketemunka visszaszorítása terén jóval sikeresebb volt a program, de nem azért, mert a viszonyok hirtelen kifehéredtek, hanem mert az adminisztratív kockázatok és a hatósági vegzálás miatt kevesebben vállalkoztak rá.

A programot rengeteg szakmai kritika érte. A segély közmunkához kötését a szociálpolitikusok alkalmatlan eszköznek tartották arra, hogy tömegeket vezessen vissza a nyílt munkaerőpiacra, arra viszont nagyon is alkalmasnak, hogy megbélyegezze a segélyből élőket, mondván, biztos nem is akarnak dolgozni, de most majd rákényszerülnek. Az önkormányzati dolgozók ugyanakkor a program révén a közmunkalehetőségek osztogatásakor az ahhoz kapcsolódó segélyekkel is a kívánatos személyeket preferálhatták.

Az Orbán-kormány tovább szigorítja

Az Orbán-kormány közmunkaprogramja szigorúbb az elődjénél. Egyrészt az álláskeresési járadék (azaz a munkanélküli segély) a korábbi 270 nap helyett 2012-től már csak 90 napig jár majd, és a harmadik hónapra az összeg a bér 70 százalékára csökken. Ez a munkanélkülieket minden korábbinál erősebb nyomás alá helyezi, hogy a rendszeres segély, azaz a bpj-jogosultság megőrzése érdekében részt vegyenek a közmunkákban.

A közmunka burkolt fegyelmező jellegét erősíti, hogy az önkormányzatok számára a kormányrendelet lehetővé teszi, hogy csak azt a bpj-st alkalmazzák, aki rendben tartja a lakóháza környezetét. Miközben az elhanyagolt porták rendbetétele üdvözlendő cél, a "Tiszta udvar, rendes ház" mozgalom összekötése a közmunka lehetőségével könnyen az adminisztratív diszkrimináció eszközévé válhat az erre fogékony önkormányzatok kezében.

Az új közmunkaprogram valódi, politikai céljáról egyébként maga a miniszterelnök beszélt az Új Széchenyi Terv januári meghirdetésekor, amikor kijelentette: "fontos, hogy ne meneküljünk a munka elől abban bízva, hogy majd az állam eltart minket".

Ez a szemlélet azonban épp azt a tényt nem veszi figyelembe, hogy a rendszerváltás után komplett országrészek indultak hanyatlásnak, és ott egyszerűen nem érvényes a tétel, hogy az emberek találnak munkát, ha nő a nyomás a munkavégzésre: a munkanélküli ellátásban részesülők túlnyomó többségére nincs (legális) kereslet.

Nagy focihoz nagy pénz kell

Az állástalanok zömében hiábavaló és értelmetlen munkákra kényszerítése a tapasztalatok szerint éppenhogy nem a munka kultúrájára nevel. A nagy infrastrukturális fejlesztések, például a gátak építése vagy a belvízveszélyt csökkentő medertisztítások azonban annyira költségesek, hogy azoknak a rendelkezésre álló, és újdonságként részben a közmunkához kapcsolódó dologi kiadásokra, eszközbeszerzésre is igénybe vehető állami pénzkeret alapján még nekifutni sem érdemes.

Egyelőre mégis nagy a sürgés-forgás: pár napja jelentették be, hogy a 2012-ben induló, százezreket érintő nagy közmunkaprogramok bonyolult logisztikai feladatai miatt a lebonyolításra alkalmas két tárca, a belügyi és a honvédelmi lesz a közmunkaügy kormányzati felelőse.

A munkanélküliséghez kapcsolódó költségvetési forrásokat kezelő Munkaerő-piaci Alapban 2011-ben 337,2 milliárd forint van. Ebből álláskeresési támogatásra 134,8 milliárd forint irányoztak elő 2011-re, míg tavaly ez az összeg 142,650 milliárd forint volt.

Mindez a gyakorlatban

Hátrányos helyzetű bpj-st vállalkozások is alkalmazhatnak, a bevezetőben említett erdőtisztítás pont erre példa. Az állam ilyenkor nyolc hónapon keresztül fizeti az érintettek bérének és járulékának 70 százalékát. Hosszú távon azonban ez nem jelent megoldást, mert a cégek inkább az állam által fizetett közmunkásokkal dolgoztatnak, mint hogy felvegyék és maguk fizessék a bpj-seket.

A ceglédi, salgótarjáni, és kazincbarcikai önkormányzatokat illetve foglalkoztatási vállalatokat megkérdezve megtudtuk, hogy akik a közmunkaprogramba jelentkeznek, hivatali, szociális vagy városüzemeltetési, kommunális munkákat végezhetnek. Több önkormányzat is foglalkoztat közmunkásokat, bár csak kis létszámban.

Cegléden például a több száz közmunkásból jelenleg 6-10 ember dolgozik az önkormányzatnál. Ők napi 8 órában dolgoznak és a munka hosszabb távra, legalább 6 hónapra szól. A hivatali munka nagy előnye, hogy aki odakerül közmunkára és beválik, azt felveszik állásba. Erre azonban nagyon kevés példa van, mert kevés az üresedés.

A négyórás munkákban nagy a fluktuáció

A szociális jellegű feladatok közé tartoznak olyan óvodai, iskolai kisegítő munkák, mint a portaszolgálat, oktatási intézmények takarítása, vagy ügyviteli munkák. Hasonló feladatok vannak egyéb szociális területeken is, a közmunkások lehetnek például kisebbségi koordinátorok, akik segítik a felzárkózást, az integrációt, de vannak, akik például ebédhordásban segítenek, vagy gyermekfelügyelőként dolgoznak.

A legtöbb embert a kommunális, városüzemeltetési cégek foglalkoztatják. A közmunkások zöldterületek, parkok, vízfolyások gondozásával, tisztításával, utak, terek, buszmegállók takarításával, vagy temetők karbantartásával foglalkoznak. Ezeket a munkákat általában 4 órában végzik, és rövidtávra, 2-4 hónapra  veszik fel rá az embereket, így akik ilyen feltételek mellett dolgoznak, ritkán maradnak meg az adott helyen állásban.

A forgórendszerben mindig új és új területre kerülnek, oda, ahol épp szükség van munkaerőre. Például télen a hó eltakarításában sok segítségre van szükség, ekkor sok közmunkást tudnak foglalkoztatni.

A közmunkásoknak csak kis százaléka tud tehát állásba kerülni az elvégzett közmunka révén, de pszichológiai szempontból nagyon fontos a közmunka program működése – mondja Tótin Lóránt, a ceglédi önkormányzat kabinetvezetője. Fontos ugyanis, hogy van dolguk nap, mint nap, így nem veszítik el munkaképességüket, és a reményt.