Törvényjavaslatokkal árasztotta el a parlamentet a kormány

Egy sor törvényjavaslatot nyújtott be a kormány pénteken a parlamentnek, többségüknél sürgős megtárgyalást kért, hogy még a nyári szünet előtt el lehessen fogadni azokat.

Sürgősségi javaslattal nyújtotta be a kormány a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatot is. Ez sarkalatos törvény lesz, az új alkotmánnyal egy időben, 2012. január 1-jén lépne hatályba. Az indoklás szerint a javaslat megszünteti az indokolatlan különbségeket az országos és a helyi kezdeményezések között, egységes szemléletű eljárásról rendelkezik. A népszavazási kezdeményezések komolyságának megőrzése érdekében előírnák, hogy a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell. Az aláírások ellenőrzésére rendelkezésre álló időt 45-ről 60 napra emelnék, mert új módszert alkalmaznának az ellenőrzésre: a korábbi statisztikai módszer helyett tételesen vizsgálnák a választópolgárok adatait, így az indoklás szerint hitelesebb eredmény születhet.

Sürgősségi javaslat kapcsolódik a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz is, amely sarkalatos törvényként az alkotmánnyal együtt, 2012. január 1-jén lépne hatályba. A módosítás a hatályos törvényt igazítja az új alkotmányhoz. Az új alaptörvény is fenntartja a békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő koncepcióját, de benne van az is, hogy annak részeként Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert is fenntart. Bár korábban egy félreértés miatt elkezdett terjedni, hogy a kormány a sorkatonai szolgálat visszaállítására készül, erről nincs szó. Hadkötelezettség eddig is volt, ezt a javaslat katonai szolgálati kötelezettségre nevezné át. Ez fegyveres, vagy lelkiismereti ok miatt fegyvertelen katonai szolgálat teljesítését jelenti, de csak rendkívüli állapotban, vagy úgynevezett megelőző védelmi helyzetben rendelhetik el.

Benyújtotta a kormány a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló javaslatot is, ezt is sürgősséggel. Az államfőnek járó juttatások lényegében nem változnak, de újdonság, hogy a javaslat szerint a köztársasági elnöknek a jövőben gyakrabban kellene vagyonnyilatkozatot tennie, ugyanúgy évente, mint a képviselőknek. Új elem az is, hogy a köztársasági elnök - az önkormányzatoknál foglalkoztatott politikai tanácsadók mintájára - elnöki főtanácsadókat, elnöki tanácsadókat nevezhetne ki a saját megbizatási idejére. Illetményüket szabadon határozhatná meg, csak a köztisztviselőkről szóló törvényben meghatározott felső határt kellene betartania. A korábban a kormány.hu-n már közzétett tervezetben az állt, hogy a változások várhatóan körülbelül évente legfeljebb 30-50 millió forint többletköltséget okozhatnak. A sarkalatos törvény jövő januárban léphetne hatályba.

A katasztrófavédelemről szóló, 110 oldalas, sürgősséggel tárgyalandó törvényjavaslatból is az új alkotmányhoz igazodó sarkalatos törvény lesz, ha 2012. januárjában hatályba lép. Az új törvény szükségességét az előterjesztő többek közt azzal indokolta, hogy a jelenleg hatályos törvény elfogadása óta eltelt évtizedben megnőtt a katasztrófák száma, "összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai". Az átfogó módosítás növelné az állami szerepvállalást.

Szintén sürgősen szeretné tárgyalni a kormány a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatot is. A Magyar Művészeti Akadémiát Makovecz Imre építész alapította 1992-ben jobboldali művészeknek, ma is Makovecz  "örökös és gyakorló elnöke". A civil szervezetből köztestületté alakítandó szervezetet az új alkotmányban is nevesítették, és márciusban százmillió forint átcsoportosítását rendelte el a kormány a támogatására. "Az Akadémia köztestületként való létrehozása kiemelt fontosságú, de nem önmagáért való feladat. Hosszabb távon egy eddig nem tapasztalt inspiratív erőt kifejező kulturális közeg kialakítását célozza." - olvasható az indoklásban. Az akadémia feladatairól és szervezeti felépítéséről rendelkező törvény a kihirdetését követő 15. napon lépne hatályba.

A kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás jövő januárban lépne hatályba. A javaslat a történeti és a nemzeti emlékhelyekkel foglalkozik: pontosítja a fogalmakat, meghatározza az emlékhellyé nyilvánítás és kezelés főbb szabályait. A törvénytervezet melléklete felsorolja a nemzeti emlékhelyeket, ezek között szerepel például a Kossuth tér, a Hősök tere, a Magyar Nemzeti Múzeum, az ópusztaszeri Történelmi Emlékpark.

A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, sürgősséggel benyújtott javaslat szigorítaná a szabályokat, külön nevesített szabálysértéssé tenné például a sporthuliganizmust. Elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal lenne sújtható, és ki is lehetne tiltani azt, aki sportrendezvényen a nézőktől elzárt területre jogosulatlanul belép vagy oda bármit bedob. A javaslat nagyobb felelősséget róna a rendezésben közreműködőkre, szélesebb lenne a biztonsági előírások megszegéséért kiszabható szankciók köre, változna a jegyértékesítés, a beléptetőrendszerek, a kitltás intézménye. A módosítások érintik többek közt a jegyértékesítést, a beléptetőrendszereket, a kitiltás intézményét is.

Benyújtotta a kormány pénteken azt a salátatörvényt is, amely a rendőrségről, a szabálysértésekről, a közúti közlekedési élőéleti pontrendszerről, valamint a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló módosításokat sorol. A javaslatok részben ahhoz a helyzethez igazítják a meglévő jogszabályokat, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény július 1-jétől változik, onnantól az ittas vezetés szabálysértési alakzata a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe tartozik. A javaslat szigorítani a pontrendszert, az indoklás szerint ugyanis a jelenlegi alacsony pontszámok nem elég hatékonyak a notórius szabálytalankodók ellen.