Benyújtották az ombudsmani rendszert átalakító javaslatot
További Belföld cikkek
- Itt a lista a helyekről, ahol ki lehet kapcsolódni advent utolsó hétvégéjén
- A tét Budapest működése: a Pásztorok, pásztorok dallamára esnek egymásnak a képviselők
- Kis híján hatalmas baleseteket okozott két bénázó sofőr az utakon
- A nemzetiségek napjára emlékeznek a képviselők
- Sztrájkba léphet több budapesti szakszervezet, ha nem lesz költségvetése a fővárosnak 2025-re
A közigazgatási minisztérium pénteken a parlament elé terjesztette azoknak a kétharmados, sarkolatos törvényeknek a javaslatait, amelyek az egységessé váló biztosi rendszer létrehozásáról, valamint az adatvédelmi biztos helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról szólnak. A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe. A kormány szerint az új ombudsmani rendszer az alapvető jogok hatékonyabb és koncentráltabb védelmét szolgálja majd.
Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban korlátozottak volnának a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérhetné, helyszíni ellenőrzést sem folytathatna, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhetne.
Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az országgyűlés választhatná kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa lenne a jogutódja az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban maradna, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lennének az előterjesztés szerint.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot, amely a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatná a személyes adatokkal visszaélőket. Az indítvány új fórumot hozna létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját a felállítani kívánt hatóság elnöke vezetné. A KIM emellett a hatóság számára megteremtené annak lehetőségét, hogy díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.
Jóri András, az adatvédelmi biztos korábban keményen bírálta hivatala megszüntetésének tervét. Azt mondta: ez önmagában ellentétes az EU-s joggal.