A Keleti Partnerségről azt mondta: alibitalálkozókra nincs szükség. Az első ilyen találkozó üres volt, nem volt sikeres, semmi szükség nem lett volna a folytatásra.
Egy alibitalálkozó kedvéért sosem fogom engedni, hogy felforgassák Budapest életét - mondta Orbán.
Merjünk magunk lenni és ne hagyjuk, mások mondják meg, kik vagyunk és mit tegyünk - Orbán szerint ezt üzentük Európának.
A világ az újrarendeződés folyamatában van, nem látni még tisztán, kire milyen szerep jut a következő évtizedekben.
Orbán szerint semmilyen titok nincs, csak munka és fel nem adott kitartás. A lemondással szemben ellen kell állni, nincs titok.
Megértettük, hogy a válságot nem lehet a régi eszközökkel kezelni, új módszerek kellenek. Nem élhetünk úgy, mint korábban - mondta Orbán, aki szerint mi ezt megértettük, Magyarország pedig nem hátrált meg a gigászi problémáktól. Nem elméleti megoldást, hanem működő problémát mutattunk Európának.
Az EU-s miniszterelnökök múlt heti találkozóján kivétel nélkül mindenki kiválónak minősítette a magyar uniós elnökséget, és gratuláltak Magyarországnak - kezdte felszólalását Orbán Viktor.
Sőt, többen is megkérdezték, miben áll a magyar siker titka. Európa arról beszél, a magyar elnökség a legnehezebb feladatokat vállalta magára, óriási erőfeszítésekkel.
"2008-2009-ben nagyon sok Fideszes és KDNP-s politikus keményen bírálta Kínát Tibet miatt" - kezdte el kérdését tudósítónk a Parlament folyosóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, de befejezni nem tudta. Amikor ugyanis Semjén Zsolt meghallotta a Tibet szót, kedvesen elmosolyodott, kollégánk vállára tette a kezét, majd azt válaszolta, "kezét csókolom" és továbbment.
Semjén Zsolt 2008-ban egy indítványt akart elfogadtatni a parlamenttel Tibet mellett. Azt mondta: "Magyarországnak erkölcsi kötelessége kiállni Tibetért (...), ami nem Kína ellen, hanem Tibet mellett foglal állást. Az emberi jogok tekintetében nincs alku, mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás". A kínai kormányfő szombati látogatásakor ilyet nem hallottunk.
在过去60年的事实,对未来的志同道合,才证实他们 - jelentette ki Orbán Viktor.
Köszöntjük olvasóinkat, a történelmi hétvége után máris történelmi felszólalással: Erős Európa, erős Magyarország címmel kezdi a napirend előtti felszólalásokat Orbán Viktor. Schiffer András kicsit máshonnan közelíti majd meg a kérdést, Brüsszel nem Moszlva: és Peking? címmel. Jöhetnek-mehetnek viszont a kínaiak, a Jobbik még mindig tudja, mi az igazán fontos téma: Ezt nem Jókai írta, hanem Alföldi rendezte címmel fog értekezni Vona Gábor.
Az országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szavazott az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról is. A testület feladatkörébe tartozó javaslatok közül csupán Karácsony Gergely indítványát támogatták a képviselők. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szövegén változtató javaslat szerint a médiatartalom-szolgáltató vagy a vele munkaviszonyban álló személy nemcsak a nyomozó hatósági, hanem valamennyi hatósági eljárás során jogosult lenne információforrásai titokban tartására, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.
Hétfő délután titkos szavazással döntenek az alkotmánybíróság új tagjairól. Az alkotmányügyi bizottság által javasolt tagok megválasztásához a képviselők kétharmadának kell igennel szavaznia, nagy meglepetés tehát nem várható. Így ma délutántól a 15 tagúra bővülő Alkotmánybíróság új tagja lehet Pokol Béla egyetemi tanár, jogtudós, Balsai István fideszes képviselő, volt igazságügyminiszter, Szalay Péter ügyvéd, Antal József egykori alkotmányjogi tanácsadója, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának tanára és Dienes Oehm-Egon egykori nagykövet, nemzetközi magánjogász. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja hétfő délelőtti ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy Paczolay Péter jelenlegi elnököt támogatja az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztjára - jelentette be a tanácskozást követően Lázár János frakcióvezető. A kormánypárti frakció azt szeretné, ha az Országgyűlés július 4-én választaná meg az Ab új elnökét.
Általános vitára alkalmasnak találta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását célzó javaslatot hétfőn az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága. A javaslat a nemzeti emlékhelyek listájának rögzítése mellett részletesen szabályozná a helyszínek kezelésének kérdéseit és az emlékhellyé nyilvánítás kritériumait is. Az előterjesztés definiálja a történelmi emlékhely fogalmát, meghatározza, mely helyszín lehet nemzeti emlékhely, egy mellékletben pedig tételesen fel is sorolja a nemzeti emlékhelyeket. A már 2001-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított Millenniumi Emlékmű és Hősök Emlékköve mellett a kilences listán a budai Várnegyed, a pesti Kossuth Lajos tér, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, a debreceni református nagytemplom és kollégium, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark, valamint a székesfehérvári romkert szerepel.
Ellentétes az új alkotmánnyal az ombudsmanról szóló törvényjavaslat – állítja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Fülöp Sándor a képviselőknek küldött levelében azt írta, hogy az előterjesztés súlytalan, jogkörök nélküli helyettessé tenné hivatali utódait, és ezzel megszüntetné a jövő nemzedékek védelmére szolgáló intézményes garanciákat. Fülöp az Indexnek azt mondta, komoly nemzetközi visszhangja lenne, ha a külföldön is követendő példának tekintett rendszert hirtelen megszüntetnék.
A köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese lesz az államfő méltó fizetése. Kinevezik az új alkotmánybírákat, a hét legfontosabb kérdése pedig a parlamentben az lesz: mennyi az annyi?