Paczolay az Alkotmánybíróság elnöke

A titkos szavazásban 361 képviselő vette fel a szavazólapot, az eljárás érvényes és eredményes volt. 6 érvénytelen szavazat volt, 276 igen, 76 nem; vagyis Paczolay Pétert az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság elnökének. Paczolay esküt tesz.

Titkos szavazással.

És akkor: Mi is vár még ránk?! – kérdezi Gúr Nándor, akinek az apja mindig azt mondta, fiam, ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts. Ő is csak ennyit várt volna a kormánytól, de csalódnia kellett, így a kormány foglalkoztatáspolitikáját támadja. Közben Vadai Ágnes visszatért az ülésterembe. Cséfalvay Zoltán rutinból hozta a választ, az vár ránk, hogy megszűnik az osztogató-fosztogató szocializmus,

A KDNP-s Michl József köztisztviselők a múlt pénteki napja alkalmából köszöntött minden köztisztviselőt, még mindig napirend előtt. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár elmondta, a közszférában dolgozni magasabb fokú etikai szint, mint a versenyszférában. Magyarországon szerinte a közszolgálat nem lehet akadálya a versenyképességnek, hanem motorja kell legyen.

Tállai megígérte, hogy Juhász Jánosnénak nem kell majd elmennie Ináncsról dolgozni. Íme egy tökéletesen számonkérhető politikusi ígéret.

Az LMP-s Kaufer Virág köszöntötte Juhász Jánosné ináncsi munkanélkülit, aki eljött a parlamentbe, és házi tésztát készített a képviselőknek. Pintér közmunkaprogramjának keretében vszont az asszonyt buszra pakolják majd és közmunkatáborba viszik. A Miskolchoz közeli Ináncs azért jó példa szerinte, mert a helyiek ott maguk megoldanák a fejlesztést vállalkozásokkal, amik néhány éven belül saját lábra tudnának állni. Ezeknek azonban most kellene segítség, látványos közmunkaprogram helyett. Az ilyen programok kevésbé mutatnak a híradóban, és nem növelik azonnal annyira a foglalkoztatást, a képviselő szerint mégis inkább ez lenne a jó irány. Tállai András önkormányzati államtitkár szerint annyiban egyetértenek, hogy a szocialisták foglalkoztatási programja út volt a semmibe, amit adósságból finanszíroztak, és ilyen még Görögországban sincs. Arra kell ösztözni az embereket, hogy a segély helyett a munkát válasszák, húzta elő ismét a szociális konzultációt Tállai. Nem tudja megígérni, hogy mindenhol helyben tudja megoldani a közfoglalkoztatást, de Ináncs jó példa.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel idézte a székesfehérvári kilencvenéves asszony esetét, akit kedden lakoltatnak ki a házából, miközben a kormány moratóriumot ígért. Hány család kell még, hogy magára gyújtsa a lakását, hogy a kormány felismerje a probléma súlyosságát? Mikor szűnik meg a gyakorlat, hogy a mindenkori magyar kormányt csicskáztatják a kereskedelmi bankok? – kérdezte Z. Kárpát. Válaszában Cséfelvay Zsoltán nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, olcsó dolog emberek tragédiájával visszaélni, és nem szabad összekeverni a lakbértartozásokat a devizahitel-tartozásokkal.

Válaszában Semjén Zsolt a lengyel–magyar barátságról értekezett egészen a Molotov–Ribbentrop-paktumig visszanyúlva, de a háta mögött ülő Kósa Lajos bőrdzeskis-macbookos, hajszálpontosan egy francia elektrodídzsét idéző megjelenése ellopta előle a show-t. Adja isten, hogy mindez Magyarország és Lengyelország lelki megújítását szolgálja, mondta Semén.

A fideszes L. Simon László napirend előtt elmesélte, hogy a magyar keresztények sikeres zarándokutat tettek Lengyelországban, ahol ő maga is életre szóló élményeket szerzett.

Viccelődés helyett mindenkinek a figyelmébe ajánlotta azt a tényt, hogy Magyarország szegény ország, ahol gyerekek éheznek, és ahol százezreknek esélyük sincs a munkára. A helyzet redkívül nehéz és súlyos, de a mai parlamenti vita arról győzte meg, hogy ezekkel a nehézségekkel csak a Fidesz–KDNP-nek tud szembeszállni. Ezzel vége Orbán napirend előtti felszólalásának.

Orbán megköszönte azoknak, akik otthon vitatkoztak a politika legnehezebb kérdéseiről, majd visszaküldték a kérdőívet.

Van, aki dolgozik, van, aki leszólja, folytatta Orbán Viktor. Ha megengedik, abba a gyermekded játékba, hogy mit gondolnak azok, akik nem küldték vissza, ne menjünk bele. Az emberek majd eldöntik, el akarják-e mondani a véleményüket. A jobbikosokat arra bíztatja, csak azért, hogy ellentmondjanak, ne kérjenek szót. Most olyan lépéseket is támadnak, amiket korábban ők maguk is támogattak. Ellenkezés helyett mindenkit arra kér, ha eljön az ideje, vegyenek részt az érdemi parlamenti munkában. Végezetül emlékeztetett mindenki arra, hogy a szociális kozultációnak – amit még sokat fognak emlegetni a Házban – sokkal nagyobb a jelentősége annál, mint ami a mostani vitából látszik. A szocális rendszer teljes átalakítása előtt áll Magyarország, ez pedig történelmi lehetőség. De Orbán nem akart nagyot mondani, azért hangsúlyozta, hogy kis t-vel mondja a történelmi.

Orbán viszontválaszában rögzítette a különbséget "Önök" és "Mi" között. "Önök" bármihez szólnak hozzá, csak "Velünk" foglalkoznak, "Mi" viszont csak az országgal.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője megköszönte a válaszadóknak a válaszokat, majd odaszúrt egyet Schiffer Andrásnak: szerinte velük ellentétben ők nem vezetnek nyilvántartást arról, kik küldték azt vissza. Azért volt szükség a felhatalmazás megerősítésére, mert a szocialisták eljátszották a bizalmat. Ha ők nem hazudoztak volna, nem kellene megkérdezni rendszeresen az embereket, hogy visszanyerjék a bizalmat. Mit kellene még tennünk, hogy megértsék, kétharmadra kaptunk felhatalmazást, és még ezek után is megkérdeztük az embereket? – kérdezte Lázár.

Az MSZP-s Tóbiás József szerint jól látszik a különbség az érdemi konzultáció és az álkérdések között. Miért nem kérdezték meg az embereket például arról, hogy akarnak-e igazságtalan egykulcsos adót? A magyarok józanságát semmi sem mutatja jobban, mint hogy a döntő többség nem küldte vissza a kérdőívet. Felszólalásáról eltereli a figyelmet, hogy Vadai Ágnes közben mögötte telefonál, pakol, majd elhagyja a termet. Talán a Szilvásy-ügyben történt valami izgalmas fejlemény?

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint több mint egymillió visszaküldött kérdőív igen komoly mennyiség. A válaszok pedig a magyarok bölcsességére és szociális érzékenységére utalnak. Utóbbi főleg a védett korra vonatkozó kérdésben mutatkozik meg. A válaszadók 91 százaléka egyetért azzal, hogy 55 éves kor felett csak alapos fegyelmi indokkal lehessen valakit elbocsátani.

Gratulálni tudok, hogy a Fidesz tavalyi szavazótáborának 42 százaléka legalább válaszolt az Önök kérdéseire, folytatta az ünneprontást Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint az igazán fontos konzultációt nem folytatta le a kormány, a megszorításokról és a munkavállalói jogok lebontásáról. Ezért kéri a Fideszt, hogy a konzultáció jegyében álljanak az LMP nészavazási kezdeményezése mögé. Schiffer is kötelezően belefűzte felszólalásába pártja buzzwordjét, de ez sajnos nem a bankárbűnözés, hanem a vudu-gazdaságpolitika.

Jönnek a frakcióvezetők válaszai. Vona Gábor nem akar ünneprontó lenni, de szerinte a konzultáció inkább az antidemokratizmus és a pazarlás orgiája. Szerinte inkább a 32 ezer érvénytelenül visszaküldött kérdőív fejezheti ki a többség véleményét. A többség Vona szerint nem hiszi el, amit Orbán mond, ezért inkább nem is küldték vissza a papírokat. Nyolc évig elenzékben voltak, és most kérdezgetik az embereket, hogy mit csináljanak, miért, talán nincs programjuk? – kérdezte Orbánt Vona, majd parasztvakításnak minősítette a kérdőívet. A segélyekkel kapcsolatban az emberek azt akarják, amit a Jobbik, vagyis hogy szociális kártyára érkezzen a segély, mert ezzel lehet megelőzni az uzsorázást, ami a cigánybűnözés melegágya. A cigánybűnözés szót erősen megnyomva fejezte ki, hogy ennek a kifejezésnek mindenképpen szerepelnie kellett a felszólalásban.

A kormány készen áll a kemény munkára. Amikor visszatérnek a képviselők ősszel, számos fontos törvényjavaslat várja majd őket az asztalokon. Konzultációk továbbra is lesznek, mert megtanulták, a demokráciának a választások között is működnie kell. Ezzel vége Orbán felszólalásának.

A devizahitelesek megsegítésével is egyetért a többség, ebben pedig Orbán szerint kifejeződik a magyarok embersége. Tudják, hogy másnap ők kerülhetnek bajba. A leginkább megosztó kérdés a devizaalapú lakáshitelek engedélyezáse. A kormánynak és a parlamentnek itt nagyon óvatosan kell eljárnia. A válaszokból azt olvassa ki, hogy az emberek küzdeni akarnak az adósság, a munkanélküliség és az extraprofit ellen, ő pedig az emberek mellé áll ebben a harcban. Orbán megemelte a kalapját a magyarok előtt, akik kifejezték, hogy munkát akarnak.

A válaszadók 97 százaléka ért egyet azzal, hogy az állam segélyezés helyett munkalehetőségekel segítse a munkanélkülieket, mondta Orbán. A munkalehetőség, ha átmeneti is, visszaadja az önbecsülést és a tartást, így több esély lesz visszakapaszkodni is. 85 százalékos a támogatása annak a javaslatnak, hogy a segélyeket csak részben fizessék ki pénzben, részben pedig fontos szükségleti cikkekben. Egy adófizető sem szereti, ha a pénze a kocsmákba vagy a játékgépekbe jut. Az emberek döntő többsége a gyógyszeripar és a közműipar extraprofitját is letörné. Orbán mélyen egyetért ezzel. Ma, amikor háborút vívunk a munkanélküliség ellen, nem támogathatjuk azokat, akiknek amúgy is sok van. A nagyhalakat soha nem kell félteni.

Összegeztük a szociális konzultáció eredményeit – kezdte felszólalását Orbán Viktor. Örömmel számolt be arról, hogy a szociális konzultáció még az előzőnél is nagyobb sikert aratott, összesen 1 140 000 küldemény érkezett vissza. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy sikeres az újfajta kormányzás, ami nem az emberek feje felett, hanem velük együtt hoz döntéseket. Aki viszont nem küldte vissza, ezzel kifejezte, hogy rábízza a parlamentre az ügyek intézését. A tanulság pedig az, hogy Magyarország felébredt. Felébredt abból az illúzióból, hogy munka nélkül is lehetséges jólét. Az a misztikus tévképzet alakult ki, de nemcsak nálunk, hanem az egész nyugati világban, hogy lehetséges jólétet teremteni puszán hitelből és spekulációból. Pedig nem.

"Élete és sorsa magán viseli a XX. század történelmét" – mondta róla Kövér László, az Országgyűlés elnöke, majd néma felállással emlékeztek meg a 98 éves korában elhunyt politikusról.

Fotók: Huszti István

Utóbbi kérdéssel kapcsolatban tanácsolnánk a képviselő úrnak, hogy érdemes vigyázni az ilyesmivel. Mióta az Index január elején a tömeges madárpusztulás miatt azt merészelte kérdezni, hogy "Mi jöhet még?", alapjaiban rendült meg a Közel-kelet rendje, Japánt megrengette egy óriás földrengés, összeomlott Görögország, lelőtték Oszama bin Ladent, meghalt Peter Falk és Ronald Reagan-díjas lett Semjén Zsolt. Úgyhogy, csak óvatosan a felelőtlen költői kérdésekel!